— A Közügyek című műsor korábban heti rendszerességgel jelentkezett, majd tíz évvel ezelőtt vált a Pannon RTV naponta látható hírháttérműsorává — nyilatkozta lapunknak Juhász Gábor, az adás felelős szerkesztője. Mint mondta, ez annak idején úttörő vállalkozás volt a Pannon Televízió részéről, hiszen előtte Vajdaságban egyetlen televízióban sem volt naponta láható ilyen összeállítás. — Az ilyen típusú műsornak az a jellegzetessége, hogy komolyabban és mélyrehatóbban is lehet foglalkozni egy-egy témával, ki lehet azt bontani, és a néző szembesülhet az ok-okozati összefüggésekkel. Amíg a híradóban a beszámoló vagy a bejátszás csupán egy-két percig tart, addig itt van lehetőségünk, hogy felvétel formájában az illetékeseket megkérdezve vagy akár a stúdióban élőben, vendégeket fogadva ki tudjunk fejteni olyan kérdéseket, amelyek érdeklik a nézőket.

A műsor felelős szerkesztőjének elmondása szerint a kezdet kezdetén meg kellett győzni az embereket, hogy jöjjenek be a stúdióba szerepelni. Idővel azonban nagy ismertségre tettek szert nemcsak a nézők körében, hanem az illetékeseknél is, legyenek azok politikusok, szakértők, orvosok, ügyvédek vagy bármilyen közéleti szerepkörben tevékenykedő emberek. Mára eljutottak oda, hogy az érintettek jelentkeznek, ha közérdekű témában van miről nyilatkozniuk.

— Emellett természetesen mi magunk is feldolgozunk problémákat, a közélet bármely területén. Felkeresünk például olyan polgárokat, akik elmondják, pontosan mivel szembesültek, az ügyet pedig megpróbáljuk a kamerák előtt felgöngyölíteni. Megkérdezzük az illetékest, a szakértőt, a politikust. Ez egy fontos része a műsornak, és ezért nagyon becsülnek bennünket a nézők és a szakértők egyaránt. A Közügyeknek ugyanis ez az elsődleges és legfontosabb szerepe: a nézők hiteles tájékoztatása. Nem bocsátkozunk feltételezésekbe, hanem olyan személyeket hívunk be a műsorba, akiknek hisznek az emberek, és akikben mi is biztosak lehetünk. A tíz év alatt szinte az összes magyarországi és szerbiai vezető politikus szerepelt, aki nem az élő műsorban, az felvételről, terepi interjú bejátszásával. De nemcsak politikusok voltak nálunk, hanem zenészek, együttesek, közéleti személyiségek és sportolók is. Az emberek ismerik a nevünket, ha meghívunk valakit, akkor visszakérdez, ki lesz a műsorvezető. Úgy gondolom, bíznak bennünk. A műsor előtt nem beszélünk meg mindent pontosan, csupán a témaköröket, és a kellemetlen kérdéseket is feltesszük. Ez gyakran megesik, de ez az újságírói munka velejárója. A műsor témákkal való feltöltésén szerkesztői csapat dolgozik. Minden csütörtökön összeülünk mi, öten, a szerkesztők: Soós Georgina, Farkas Athéne, Loboda Árpád, Kozma Zoltán és jómagam. Mindenkinek vannak saját ötletei, témái, és ekkor dől el, hogy mi lesz a jövő héten a műsorban, persze ehhez jönnek még az aktuális dolgok is. Rengeteg téma van, a műsorba belefér a politika, a különféle közvállalati ügyek, a környezetvédelem, a kultúra, a gazdaság, a mezőgazdaság, ennek kapcsán megemlíthetőek a Prosperitati Alapítvány pályázatai, ami az utóbbi időben nagyon sok témát adott számunkra. De helyet kap a turizmus, a sport és minden más, ami az embereket érdekli.

Juhász Gábor továbbá arra is rávilágított, hogy a Közügyekben elhangzott interjúk és beszélgetések a közszolgálati jellegük miatt nem csupán egyszer kerülnek ki az éterbe, hanem másnap, a Pannon RTV keretében működő Szabadkai Magyar Rádióban is elhangzanak, valamint feltöltik őket a Pannon RTV honlapjára is.

Fókuszban a nosztalgia

A szombati ünnepi műsorban számos vendég tette tiszteletét, meghívást kaptak mindazok, akik az elmúlt tíz évben munkájukkal valamilyen módon hozzájárultak a Közügyek alakulásához, fejlődéséhez. A korábbi műsorvezetők közül jelen volt Ábrahám Viola, Bakos Viktor, Füstös Tünde, Kókai Mónika, Fridrik Gertrúd, valamint Margit Heléna és Toma Viktória szerkesztők. Mivel Fehér Márta és Vadlövő Gabriella nem tudták vállalni a vendégszereplést, őket archív felvételeken láthatták újra a nézők.

— A Közügyek indításakor bíztam, de nem voltam biztos abban, hogy hosszú életű lesz a műsor. Most biztos vagyok abban, hogy meg fogja élni a következő tíz vagy akár húsz évet is — mondta el az ünnepi műsorban Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója.

Nagy Nándor, a Közügyek első felelős szerkesztője arról beszélt, hogy a műsor kezdeti időszakában a társadalom éppen nagy változásokon esett át, csökkenőfélben volt az a trauma, amelyet a délszláv háborúk okoztak. Más volt az emberek hangulata, valami újat vártak, és ez a média esetében is kifejezésre jutott, az újságírók ugyanis szabadabban gondolkodhattak.

Fehér Márta, a Közügyek egyik első szerkesztő-műsorvezetője évekig meghatározó személyisége volt az adásnak. A vele készült interjúban arról beszélt, hogy a kezdetekben kevés politika és sok infrastruktúra jellemezte a műsort, majd ez megváltozott, és később egyre több lett a politika. Kókai Mónika elmesélte, megtörtént, hogy egy komoly téma kapcsán a műsorban szereplő illetékes egy rajzfilmfigurás nyakkendőben érkezett. Mint mondta, ezek azok a helyzetek, amelyekre nem lehet felkészülni.

— Nagyon kevés olyan tévéműsor létezik, amely ennyi idő alatt nemhogy nevet nem változtatott, de célt sem, és talán éppen ez lehet a Közügyek titka, hogy ennyi idő alatt is önazonos tudott maradni. Ez nem történhetett volna így, ha nem azok a szakma és a magyar közösség irányába elkötelezett emberek készítenék, akik ma is nap mint nap azon dolgoznak, hogy a sokszor szövevényes, bonyolult hírfolyamban rendet rakjanak, közérthetőbbé tegyék a közösség számára az igazán fontos történéseket — nyilatkozta az egyik volt műsorvezető, akit Füstös Tündeként ismerhettek a nézők.

Kozma Zoltán, Farkas Athéné és Loboda Árpád

— A Közügyek a vajdasági magyar médiapaletta megkerülhetetlen műsora — mondta Bálint Csaba, a Pannon Televízió fő- és felelős szerkesztője. Hozzátette, ez a hírháttérműsor a televízió informatív sávjának a középpontjában helyezkedik el. Témák tekintetében szerteágazó, de szimbiózisban van a híradókkal, és nagyon hasznos, mert kiegészíti őket.

— A következő időszakban nagyon nehéz feladat vár a Pannon RTV munkatársaira, hiszen április 3-án egyszerre lesz választás Magyarországon és Szerbiában is. Készülünk a kampányra és a választási éjszakára is — mondta el a műsorban Kozma Zoltán, a Pannon RTV műsorigazgatója. — Az ünnepi adáshoz hasonlóan a nagy stúdió két díszletéből sugározunk majd egy nagyobb választási műsort, hogy minden fontos információt időben és naprakészen el tudjunk mondani. Mi vagyunk az egyetlen médium, mely a választások estéjén olyan élő műsort készít, amelyben egyszerre lesz szó a magyarországi és a szerbiai eseményekről is.

Az ünnepi műsorban további sok sikert kívánt a Közügyeknek mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, dr. Korhecz Tamás, az MNT korábbi elnöke, Pásztor István, a VMSZ elnöke, Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára, valamint a műsor állandó szakértői: dr. Nebojša Bohucki járványügyi szakorvos, dr. Csáki Beáta, a Zentai Közkórház igazgatója, dr. Gordana Krtinić, a Szabadkai Közkórház igazgatóhelyettese, dr. Balog András, az Adai Egészségház igazgatója, Buckó György ügyvéd, Szügyi Rezső ingatlanközvetítő és Fehér László közlekedésbiztonsági szakértő.