home 2025. július 19., Emília napja
Online előfizetés
A Kálvin tértől a Kelenföldig és vissza — nagyvárosi református metszetek
Martinek Imre
2025.05.16.
LXXX. évf. 20. szám
A Kálvin tértől a Kelenföldig és vissza — nagyvárosi református metszetek

Jelen esztendő ígéret havának második szombatján (május 10-én) a Kálvin téri, illetve a kelenföldi református egyházközségek templomában végezhettem/folytathattam hírlapírói szolgálatot. Az előbbin az Emlékhelyek napja elnevezésű rendezvény zajlott, az utóbbin pedig a Kelenföldi Barokk Estek patinás sorozat legújabb alkalma.

Invokáció: „Egy kereszténynek keveset kell beszélnie és sokat kell tennie” (Martin Luther).

Kálvin tér

A kora délutáni találkozó nyitányát egy szakmai előadás hozta, melyben dr. Erdős Kristóf történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos főmunkatársa Szegedi Erzsébet (Nagykároly, 1901 — Budapest-Pasarét, 1997), a Kálvin téri diakonissza* élettörténetét ismertette annak hét állomásán keresztül. Helyszínileg Pest város első, 1930-ban felépült református templomának Kálvin Termében.

*A diakonissza oly evangéliumi protestáns vallású, komoly, józan gondolkodású és tiszta erkölcsű hajadon, vagy gyermektelen özvegy, aki Krisztus és embertársai iránti szeretetből indíttatva beteget ápol (kórházakban vagy magánházaknál), gyülekezeti szegényeket látogat, árva gyermekeket nevel, iskolában tanít.” (Filadelfia Diakonissza Egylet évkönyve, 1909)

„Az élet alkalom az örökkévalóságra”

Az alkalom dr. Ravasz László (Bánffyhunyad, 1882. szeptember 24. — Budapest, 1975. augusztus 6.) református püspök halálának 50. évfordulójára is emlékezett és emlékeztetett. /”Csillagvilágokat elhagyva már, elfáradt lelke hazatalált…”/ Egy rögös lelkipásztori életút legparányibb rezdülésére is gondosan odafigyelve, miképp viseltetett maga a szolgálattevő lelkész úr, a Dunamelléki Református Egyházkerület néhai, hőn szeretett püspöke is annak idején. Az Úr által reábízott gyülekezet legkisebbjeit is felkarolván. Aktív szolgálatából történő elmozdítását, Leányfalura történő internálását követően is. Gondolataival, szavaival, példamutató életvitelével. Utolsó lélegzetvételéig. Pontosabban azon túl is, hiszen intelmei, könyvekben, folyóiratokban… publikált, továbbá megannyi esztendőn keresztül a Magyar Rádió hullámhosszain élőben közvetített prédikációi ma sem vesztettek időszerűségükből. Sőt, talán még inkább azok!

A XX. század egyik legnagyobb magyar, református igehirdetőjének életútját, munkásságát, megpróbáltatásait… vizuálisan egy huszonegy roll-upból álló, még 2017-ben (a reformáció 500. évfordulóján) elkészült kiállítás méltatta (a tárlat, előzetes bejelentkezés révén, június végéig szabadon látogatható — a szerző megj.) Teljessé téve azt Tegzesné Bibó Borbála asszony, a szép emlékű Ravasz püspök úr unokájának személyes tanúságtételével. Arról az emberről, akinek Reményik Sándor költő a Meteorkő című versét ajánlá egykoron.

„Ím’, ez egy túlvilági nagykövet. / Valamelyik ős csillag-hatalmasság / mint óriási parittyakövet, / parittyájába tette. / A földre célzott, s hadüzenetét / a mérhetetlen űrbe kivetette. / Süvöltve hullt / világok végtelenjén át. / S mert földi formaságot nem tanult: / a föld arcába vágta önmagát. / S most hirdeti / méltóságosan és idegenül, / hogy van még hatalom / a földi élet gőzkörén felül.”

Az esti áhítaton elhangzó ígeszakasz (1Kor 3,11) üzenetét ugyancsak dr. Ravasz László püspök úr formázta meg. 1930-ban. Kilencvenöt esztendő múlásával ezen, Építsünk Krisztusra kezdetű prédikációt nt. Szabó Ferenc lelkész úr olvasta fel. S lőn hangverseny is. Előbb ún. felelgetős (a templom két orgonáját Varga Petra és Bódiss Tamás orgonaművészek szólaltatták meg egyidejűleg, egy-egy itáliai és hispániai zeneszerző szerzeményét tolmácsolva), utána pedig a Cantio Optima névvel felruházott történelmi, hitvalló énekek és barokk kamarazene került fókuszba. Orgonán, tárogatón, kavalon és pánsípon keresztül. Külön-külön, illetve egymással hangzásilag karöltve. Az utóbbi projektum meghívott előadóművésze Barvich Iván, a Magyar Örökség díjas Sebő együttes tárogatósa volt.  

Kelenföld

A barokk zenét népszerűsítő, egyúttal közösségépítő és -erősítő jelleggel is bíró, Kelenföldi Barokk Esték rendezvénysorozat legutóbbi etapján Vadász Attila orgonaművész hangversenyének részesei lehettünk.

Helyszínileg abban az ugyancsak 1930-ban felszentelt református templomban, amely — történelmi mozzanataiból adódóan — a Magyar Advent Temploma néven állandósult az itt élők (ön)tudatában. Az immáron huszonhatodik évadját jegyző koncertsorozat nevezett alkalmán Johann Sebastian Bach és Dietrich Buxtehude művei csendültek fel. Az Úr igéjét (4Zsid, 12—16) nt. Takaró János Lajos, a kelenföldi gyülekezet vezető lelkipásztora hirdette.

A komolyzenei sorozat, melynek művészeti vezetője Alföldy-Boruss Csilla orgona- és csembalóművész, a kelenföldi templom orgonista-karnagya, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány támogatásával valósul meg. A legközelebbi alkalom június 14-ére van kitűzve.

Fotóink a helyszínen készültek.

Fényképezte: Martinek Imre

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..