home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
A Juhászok Ausztráliában jártak
Zvekán Péter
2015.01.28.
LXX. évf. 4. szám
A Juhászok Ausztráliában jártak

A melbourne-i Gyöngyösbokréta két–három évente szervez népzenei és néptánctábort, melyre többnyire nevesebb magyarországi zenekarokat és táncoktatókat hívnak meg. A szabadkai Juhász Zenekar még évekkel ezelőtt — egy magyarországi fesztiválon — ismerkedett meg az ottani szervezők egyikével, Sinka Imrével, aki már akkor megígérte, ha lesz rá lehetőség, szívesen látja a fiúkat.

Tavaly, március környékén megcsörrent Juhász Gábor telefonja, és az ígéret beteljesedett: a zenekart meghívták Ausztráliába, hogy zenéljen és oktasson. Juhász Gábor, Juhász Gyula, Ölveczky Tamás és Dvorácskó Szebasztián december 25-én érkezett meg az egyik legtávolabbi országba. Az élményekről a Juhász Zenekar hegedűsét, Juhász Gábort kérdeztem.

* Mennyire nehéz kijutni Ausztráliába?

— Az ügyintézésbe magyar útlevél birtokában vágtunk bele, és így nem annyira nehéz turistavízumot kapni. Interneten intézkedtünk, és figyeltünk rá, hogy ne „kérkedjünk” a szerb állampolgárságunkkal, mert a másik hegedűsünk, Pasi részben ezért nem tudott velünk tartani. Így végül csak négyen utaztunk, viszont a magyarországi Bürkös zenekar néhány tagja kiegészítette a csapatot.

* Hol voltatok elszállásolva?

— Egy, még az 1900-as évek elején, közvetlenül a tengerpart mellé épült táborban. Ez az egykori cserkésztábor főleg barakkokból áll — mi is itt laktunk —, és egy nagyobb központi épületből, ahol a többi közt az oktatás is folyt. Az udvarban pálmafák állnak, és rengeteg olyan madárfajtát, állatot láttunk, amelyet eddig nem. Arról nem is beszélve, hogy mi a télből érkeztünk meg az átlagban +30 ºC-os melegbe — külön élmény volt számunkra december végén tengerben úszni. Ráadásul itt köszöntöttük az új évet is. A parton készítettünk egy közös fotót a zenekarral, a homokba pedig azt írtuk: B. Ú. É. K. Ezzel üdvözöltük az otthoniakat. A tábor után kilenc napig a Juhász család vendégszeretetét élvezhettük. A házigazdák nagyon kedvesek, aranyosak voltak, rengeteget beszélgettünk, és mindenben segítettek bennünket.

* Kik és milyen szinten foglalkoznak ott a népzenével?

— Számomra teljesen hihetetlen volt, hogy milyen sokan foglalkoznak közép-európai népzenével, a többi közt a magyarral is. Volt olyan is, aki egyáltalán nem beszélte a nyelvet, viszont pontosan ismerte a tájegységek zenei jellegzetességeit. Kiderült, hogy az ottaniak a 90-es évek elején időnként kihívtak magukhoz oktatómestereket, valamint az is előfordult, hogy az ausztrálok utaztak Erdélybe, és ott együtt laktak a cigány muzsikusokkal — így sokan valóban az autentikus magyar népzenét sajátították el. A népzene iránti vonzalmuk abban is megnyilvánul, hogy rajtunk kívül olyan elismert magyarországi szakembereket is meghívtak a táborba, mint Zsuráfszky Zoltán és felesége, akik Kossuth-díjas táncművészek, vagy Farkas Tamás és Gál Nóra táncosok. Ez nekünk is nagy élmény volt, hiszen az anyaországi „krémmel” dolgozhattunk együtt.

* Hogyan fogadtátok, hogy a világ másik felén is ennyire népszerű a magyar népzene?

— Jó érzéssel tölt el az a tudat, hogy tizenkétezer kilométerre innen, a világ másik felén is ismerik és tisztelik a magyar kultúrát. Ráadásul igen elmélyülten foglalkoznak vele. Az ottaniaknak rengeteg újat tudtunk mutatni, de az is előfordult, hogy egy adott tájegységet éppen ők ismertek jobban. Közben megtudtuk, hogy mintegy tízezer magyar él Melbourne-ben, és elmondásuk szerint a vajdaságiak — azon belül is a bánátiak — a legaktívabbak. A tábor munkájában viszont nem csak olyanok vettek részt, akik kizárólag népzenével foglalkoznak, így nagy meglepetés volt számukra, amikor magyar nótákat kezdtünk el muzsikálni. Azért is, mert vendégük volt már a Csík és a Tükrös zenekar is, de magyar nótákat még senki sem játszott nekik.

* A tábor után azonban maradtatok még...

— A tábor január 4-én befejeződött, a mi szerződésünk is eddig szólt. Viszont meghívtak bennünket különféle rendezvényekre és éttermekbe, ezért tovább maradtunk. Ez azért volt különösen jó, mert többet láthattunk Ausztráliából, és több magyar emberrel ismertettük meg a zenénket.

* Kipróbáltatok valami különleges ételt?

— Mivel főleg magyarok között voltunk, sok pörköltet, töltött káposztát ettünk, de természetesen helyi jellegzetességeket is kipróbáltunk. Ott is nagy divat a barbecue-zás, így volt alkalmunk kenguru-, emu- és krokodilhúst is sütni. Ügyeltünk rá, hogy ne fűszerezzük túl, mert érezni akartuk a hús ízét. A tengerparton pedig a különféle tengeri herkentyűket kóstoltuk végig: polipot, rákot, kagylót.

* Mennyire támasztják alá a tapasztalataitok a veszélyes ausztráliai állatokról szóló rémtörténeteket?

— Amikor megérkeztünk, elmondták, hogy a világ tíz legveszélyesebb pókfajtájából kilenc Ausztráliában honos, ezért felhívták a figyelmünket, hogy lefekvés előtt nem árt átnéznünk az ágyunkat, valamint hogy mindig ellenőrizzük a ruháinkat, mielőtt felvennénk őket, mert sosem lehet tudni. Láttunk nagyobb pókokat, de mint kiderült, a kicsik az igazán veszélyesek.

* Felmerült-e annak a lehetősége, hogy a jövőben is meghívnak benneteket?

— Van igény a zenénkre, és a szervezők is mondták, hogy szeretnék, ha a jövőben is találkozhatnánk náluk. Az a legnagyobb gond, hogy nagyon drága a repülőjegy, öt főre körülbelül tízezer euró. Ez azért sok, mert a tábort az ottani magyarok szervezik, nem áll mögöttük jelentős intézményi háttér, az emberek többsége pedig kétkezi munkából él. Nem láttam egy mágnást sem, de ez csak az én tapasztalatom. Nem kell persze félreérteni: nagyon szépen élnek, csak azért innen kivinni egy zenekart még számukra is nagyon költséges. Arról nem is szólva, hogy Vajdaságból mi jutottunk oda ki először népi zenekarként, amire szerintem jogosan lehetünk büszkék. Egy biztos: mi szívesen mennénk máskor is.

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..