home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
A Balkán arcai
Fehér Márta
2022.06.10.
LXXVII. évf. 23. szám
A Balkán arcai

Küzdelmek — kölcsönhatások — sorsközösségek címmel a Balkán történelméről, a vallások jelentőségéről a balkáni együttélésben, valamint annak jogi szabályozásáról hallhattak két érdekfeszítő előadást az érdeklődők Szabadkán, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Küzdelmes sorsközösség címmel megrendezett éves konferenciáján.

Makkai Béla történész A Balkán arcai tegnap és ma címmel vázolta fel a régió múltját. Az előadó kutatási szakterülete e térség, melyhez családi kapcsolatok is fűzik, hiszen felesége adai származású, illetve ő maga egy zágrábi ösztöndíjnak köszönhetően megtanult szerbül és horvátul, azóta foglalkozik mélyrehatóan a Balkán történelmével.

— Fontosnak tartom, hogy a szomszédságismeret egy olyan szintre emelkedjék, hogy ne amiatt legyenek nézeteltérések a szomszédos országok között, mert nem tudjuk jól értelmezni a másik fél gondolatait, és az is lényeges, hogy megismerjük egymás kultúráját, gondolkodásmódját — hangoztatta a bevezetőben. — Nagyon viharos története volt a Balkánnak, ezek a sajnos nem nyom nélkül elmúló konfliktusok sok utómunkát kívánnak. Manapság már az a legfőbb kérdés, hogy — a túlélésen kívül — milyen kulturális közegben, otthonosságérzettel élhetjük mi, kis népek az életünket, a magyarok a Balkán peremén, mert olyan globális erők gyűrögetik a világot, amelyekhez még az egykori Oszmán Birodalom sem hasonlítható. Sokkal nagyobb erők leselkednek ránk, elvehetik a kultúránkat, nyelvünket, az önérzetünket és az öntudatunkat is. Egy ilyen kihívás közepette még szorosabban össze kellene tartaniuk a régió népeinek, s ebben óriási szerep jut azoknak az itt élő magyaroknak, akik jól ismerik az itteni gondolkodásmódot, kultúrát, nyelvet, és közvetíteni tudnak, hogy ez a kapcsolatépítés minél sikeresebb, problémamentesebb legyen — fejtette ki véleményét.


Makkai Béla

Az itt élő népek mindegyikének vannak dicsteljes és szomorú, fordulatos eseménysoraik, a történész ezekből ragadott ki néhányat az előadás során, hogy rámutasson, hasonló, még ha néha egymás ellen forduló is ez a sokféle olvasat, viszont nagyon sok közös vonás van: például a törökellenes küzdelmek, melyeket többnyire vállvetve vívtunk meg, és aztán a modern nemzetté válás időszakában, amikor önálló nemzeti részre jutottak a balkáni népek, egy kicsinyes osztozkodási harc kezdődött, ami teljesen természetes volt az Oszmán Birodalom széthullása után, viszont nagyon megkeserítette az itt élő népek együttélését. Ezt kellene meghaladni, mert közös érdekünk van, mely nem más, mint hogy a saját arculatunkat megőrizhessük még száz év múlva is, annak ellenére, hogy hatalmas gazdasági és médiaerők, valamint katonai hatalmak egészen más sorsot szánnak ennek a régiónak — zárta előadását.

* Milyennek látja a Balkánt?

— Jelentős konfliktusok is szunnyadnak itt a társadalmi struktúrák mély rétegeiben, felvázolhatunk egy politikai ortodox és egy oszmán tengelyt a Balkánon, hiszen most már egyre nagyobb a muzulmán vallású népesség száma, és a bevándorlással ez állandóan gyarapodik, továbbá van egy önazonosságát elveszített nyugati kereszténység is, melynek a tehetetlensége a gazdasági válságban vagy a mostani orosz—ukrán (vagy inkább amerikai—orosz) háborúban is megmutatkozott. Nagyon bizonytalan a jövő, megint az osztozkodó erős hatalmak szándékaitól függ, hogy milyen lesz az elkövetkező néhány tíz évünk. Ezeken a regionális versengéseken túl kell lépnünk ahhoz, hogy a nagy csatát megnyerjük, az azonosságtudatunk megmaradjon.

* Úgy fogalmazott, hogy itt, a Balkánon, bizonytalan a jövő. Bizonytalanabb, mint másutt?

— Minden olyan régióban biztonságosabban lehet jövőt tervezni és építeni, ahol hosszú ideje nyugalmasak a struktúrák, például a határok, illetve a társadalmi elégedetlenség nem csap ki az elfogadható mérték határán. Sajnálatos módon mind gazdaságilag, mind politikailag a Balkán töredezettebb, mint Európa nyugati, boldogabbik vége, és bizonyos földrajzi tagoltság is afelé mutat, hogy nehezebb összetartani ezt a régiót egy minden itt élő nép számára elfogadható keretben. Ezért azt mondom, hogy igen, nehezebb itt a feladvány, és nem jutottak nyugvópontra ezek a versengő szándékok, de nem lehetetlen, és van egy sokkal erősebb érdek, mely talán jobb belátásra bírja azokat, akik most szemben állnak, vagy vitában vannak részkérdésekben. De ha a nagy kérdést, a túlélést szem elől veszítjük, akkor véleményem szerint ez a régió menthetetlen.

* Ha a Balkánról beszélünk, okvetlenül a szerb—horvát, szerb—koszovói kérdésekre kell gondolni, vagy ennél szélesebb körű ez a kérdés?

— Ennél sokkal több probléma mutatkozik, gondoljunk csak Észak-Macedónia most már 50 százalékot meghaladó albánságára vagy egyáltalán Észak-Macedónia és Görögország konfliktusára — és akkor még nem beszéltem a bolgár szándékokról, hiszen a macedónok valójában nyugatbolgárok, tehát a legközelebbi rokonaik a bolgárok, nem pedig a görögök vagy a szerbek. Nagyon sok a tisztázatlan kérdés. Aztán itt van a török regionális nagyhatalmi szerepvállalás, mely óriási mértékben befolyásolja a régiót, továbbá most Oroszország sorsa is megkérdőjeleződik, mármint hogy mekkora lesz a befolyása a későbbiekben a Balkánon. Tehát teljes átrendeződésben van ez a régió is, és sajnálatosan a gazdasági helyzete sem elég stabil ahhoz, hogy bátran nézhessen szembe ezekkel a hatalmi kihívásokkal.

Heka László     

Heka László horvát—magyar származású kutató, jogász, újságíró, a Szegedi Tudományegyetem tanára a vallások jelentőségét emelte ki a balkáni együttélésben, illetve annak jogi szabályozását.

— A vallási hovatartozás, a vallási alapú önmeghatározás nagyon fontos a Balkánon, hiszen a nemzetté válás ebben a térségben nagyon későn jött létre, a XIX. század második felében, végén. A Balkán országai — Szerbia, Románia, Görögország, Bulgária, Montenegró — a berlini kongresszuson 1878-ban vívták ki függetlenségüket, addig a Török Birodalom részei voltak. A bolgárok 1371-ben, a szerbek 1389-ben kerültek török fennhatóság alá, és 500 éven át éltek ebben a rendszerben. A török uralom jelentősen megváltoztatta a térség államjogi, kulturális és vallási képét. Elterjedt az iszlám vallás és vele együtt a török jogrendszer is, ami sajátos jogfejlődés felé vezette az érintetteket. Az iszlám vallásra való áttérés eleinte kiváltságokkal járt, később erőszakkal történt az áttérítés. Közben a keresztények — különösen a katolikusok — helyzete romlott, és tízezrek menekültek el a meghódított balkáni területekről Magyarországig.

Előadásában Heka László beszélt még a balkáni népek körében jelen levő erős családi kötelékekről, a szokás jogáról, a mai napig élő (vér)bosszúról, mely az egykori jugoszláv háborúkban is jelen volt, s annak következményeiről a mindennapokban.

Fényképezte: Fehér Márta

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..