Az 1944/45-ös vérengzések mártírjainak, Berger Antal tavankúti, Dupp Bálint csúrogi, Dobler Antal gádori, Haug Antal csonoplyai, Müller Péter szentfülöpi, Novotny Josip palonai, Ognjanov Stjepan szabadkai, Petrányi Ferenc óbecsei, Plank Ferenc ósziváci, Scherer Lorenz cservenkai, Szabó Dénes tóthfalusi, Takács Ferenc péterrévei, Unterreiner Karl palánkai, Varga Lajos moholi, Virág István horgosi, Weinert Péter palánkai, Werner Michael martonosi papnak, valamint Kőrösi Krizosztom és Kovács Kristóf újvidéki ferences szerzeteseknek állít emléket a Szent György-napi hálaadó szentmise keretében megáldott festmény. Juhász György plébános, aki harmincöt éve teljesít szolgálatot Kúlán, azt meséli, régi álma teljesült ezzel, hogy helyi alkotók műve ékesíti a templombelsőt.

Juhász György plébános (a szerző felvételei)

— Az ikreket, Petrát és Ellát még valamikor régen én tanítottam hittanra, majd a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban, illetve utána Szegeden folytatták tanulmányaikat. A temetőkápolna Mária-képét is ők készítették felkérésemre, aminek nagyon megörültem. Tavaly, amikor hazaértek egy spanyolországi tanulmányútról, ismét megkerestem őket, és elmondtam az elképzelésemet: fessék meg a bácskai mártír papjainkat az Utolsó vacsora mintájára. Horváth Endre atya, csonoplyai plébános sokat segített az előkészítésben, az arcképek összegyűjtésében. Én a vérengzéseket követő évben, 1946-ban születtem Csantavéren, tizenöt évig éltem a szülőfalumban, majd gimnáziumi és teológiai tanulmányaim elszólítottak a településről. Tíz évig szolgáltam az újvidéki Szent Rókus-templomban, azóta pedig immár három és fél évtizede vagyok Kúla plébánosa, hozzám nőtt ez a templom. 1986 decemberében jöttem ide, és még a hivatalos kinevezésem előtt, a nyár folyamán részt vettem itt egy újmisén. Ültem a templomban a többi paptestvéremmel együtt, és néztem, milyen nedvesek a falak, pedig nem oly régen, 20-25 éve renováltatta őket az előző plébános. Mindjárt éreztem, hogy tenni kellene valamit ezért a szép, öreg templomért. A szerencsétlen háború elodázta a megvalósítást, majd csak 2005-ben tudtunk hozzáfogni a szigeteléshez. Féltünk, hogy az öreg falak kibírják-e, ám hála Istennek probléma nélkül befejeződtek a munkálatok, méghozzá nagyon rövid időn belül, egy hónap alatt. Két év múlva újravakoltattuk a falakat, majd újabb két év múlva kívül-belül újrafestettük az épületet. Azóta is folyamatosak a felújítási munkálatok, lecseréltük a toronyban lévő zsalugáteres ablakokat fémkeretesekre, tavaly pedig, a jubileumi évben sikerült a templom körüli kerítést felújítani a Magyar Nemzeti Tanács finanszírozásával, Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának jóvoltából, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásának köszönhetően. Mindig akad tennivaló, tervek is mindig vannak, a közeljövőben szeretném rendbe hozatni az orgonát.

A Szent Györgyöt ábrázoló oltárkép

A templom bejárata feletti márványtáblán a következő szöveg olvasható: MARIA THERESIA AUGUSTA REGNANTE ANNO DOMINI 1770, vagyis Mária Terézia dicső uralkodása alatt, az Úr 1770. évében. Az eredetileg 18 öl hosszú és 7 öl széles templomot 1828-ban kibővítették, így nyerte el monumentális nagyságát. Az épület hossza 44,5 méter, a hajó belmagassága 16 méter, a torony magassága pedig 39 méter. Az oltárképen Szent György látható. Nyolc vitrázs díszíti, az első négy ablakot Zsellér Imre mozaik- és üvegfestő művész tervezte és készítette Budapesten, 1912-ben kerültek Kúlára. Szent Józsefet, Keresztelő Szent Jánost, Szent Borbálát, illetve Szent Sebestyént ábrázolják, és egy helyi adományozónak köszönhetőn sikerült felújítani a zombori Stanišić üvegfestő műhelyében. Itt készült el 2011-ben a következő négy vitrázs, melyek Szent István királyunkat, Boldog Gizellát és Szent Imre herceget, Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt, illetve Salkaházi Sára vértanú szerzetesnővért ábrázolják.

A bácskai mártír papokat ábrázoló festmény

A nyugat-bácskai Kúlán mintegy 2000 fős magyarság él. A Szent György-templomban mindennap van mise, vasárnaponként harminc-negyven, esetleg ötven hívő szokott összegyűlni.

— Amikor idekerültem, egy misén kétszázan voltak. Évente huszon-egynéhány keresztelőt tartunk, esetleg harmincig ha felmegy a keresztelők száma, pedig az 1800-as évek második felében egy esztendőben több mint háromszáz gyereket kereszteltek meg ebben a templomban! Bérmálkozást minden harmadik évben tartunk, így mintegy negyven fiatalt tudunk a bérmálkozás szentségében részesíteni. Hittant az iskolában tanulnak a gyerekek, a plébániai hitoktatás iránt nem mutatkozott érdeklődés, pedig szeretném, ha lenne kapcsolatom velük, hogy megismerjük egymást. Így elsőáldozás és bérmálkozás előtt szoktam felkészítést tartani, illetve a koronavírus-járvány előtt havonta egy diákmisénk volt. Esküvőt tavaly nem szerveztünk, és az idei évre sem jelentkezett még be senki, a járvány miatt mindenki kivár. A kántornőnk, Vendel Gyöngyi nagyon aktív, a templombúcsú alkalmából bemutatott hálaadó szentmisén is nagyon szép műsort adott elő a kórus.

Az eseményen jelen volt mások mellett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Pirityiné Szabó Judit, a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetője, dr. Kaizinger Tibor, Magyarország szabadkai főkonzulátusának első beosztott konzulja, Valka Károly, Kúla alpolgármestere, a kúlai származású Miocs József, a Paulinum Püspökségi Klasszikus Gimnázium és Kollégium igazgató-rektora.

A kúlai Szent György-templom (Fotó: Hodolik Adrián)