A kiállítás egy kicsit szerényebb volt a megszokottnál, de sok szép dolgot láttam, tömérdek újdonságot. A fegyverekre nem ismertem rá, a kidolgozás, az anyagok, a kinézet, minden lenyűgöző, látszik, hogy nagy a harc a piacon.

A hazai Crvena Zastava cégben kellemesen csalódtam, mert azt mindig is tudtuk, hogy Kragujevacról nagyon megbízható fegyverek kerülnek ki, de a dizájnra nem sokat adtak. Ez azonban már történelem, hiszen az idén olyan szép puskákat hoztak a kiállításra, hogy soha nem mondtam volna meg, hogy hazai termékek. A gravírozás mestermű, látszik, hogy szeretnének a piacon maradni. A Topolyai Capriolo is jelen volt, gyönyörű standot állított össze. A cég képviseli a Stoegert is, mely az olasz Beretta Holding cég leányvállalata. A Beretta a középkor végétől létezik, már a XVI. századtól működik. Azt hiszem, felesleges taglalni, hány fegyvermester nevelkedett a vállalat keretében napjainkig, és milyen minőséget képviselnek. Bartolomeo Beretta 1526-ban alapította a céget, mely a legöregebb a fegyvergyártásban, és a mai napig ugyanaz a család a tulajdonosa. A Benelli is az ő leányvállalatuk, mely szintén magas minőséget nyújt a vadászok részére. Az idén a Benelli elhozta Újvidékre a puskatrilógiáját, mely Raffaello néven fut. A sorozat három puskából áll, a remekművekhez a híres festő nevét kölcsönözték. A fő érdekessége a sorozatnak, hogy mindössze tíz példány készült belőle. Gondolom, az ára is olyan mesés, mint a festő képei, láttam puskákat 180 000, 380 000 dinárért, de 1 milliós puska is volt a kiállításon. Ezt a trilógiát meg sem tudnám becsülni, vajon mibe kerülhet.

A gyártók a céltávcsövek, az éjjellátók egész garmadáját kínálják, és csúcsminőséget árulnak. Csak néhány céget említenék: Meopta, Leupold, Swarovski stb. A termékeik közül szinte lehetetlen választani, mindegyik remekmű. A kiállításon szerepelt egy óbecsei fiatalember, aki saját standján kínálta a kézzel készített csalisípokat, sok látogató megcsodálta a portékáját, és vásároltak is belőle. Személyes kedvencem volt a síró nyuszi hangját utánzó síp, melyre a róka és a sakál is felfigyel, és galoppozva fut a hang irányába. Hihetetlen, a síp milyen élethűen utánozza a sebzett nyúl hangját, ezzel könnyű lépre csalni a ragadozókat.

Az egyik pultnál dél-afrikai vadásztúrákat kínáltak Limpopo tartományba, ahol vadászható oroszlán, varacskos disznó, orix antilop, nagy kudu és fekete eland, más néven lóantilop. Ez csak a tehetősebbeknek való, mert az ilyen kalandozások igen sokba szoktak kerülni, de van néhány vadász, aki megengedheti magának az ilyesféle kiruccanásokat Afrikába. Egy másik csarnokban felállították azt a trófeagyűjteményt, amely Szerbiát képviselte a budapesti világkiállításon. A mi standunk volt az egyik legszebb, ha nem a legszebb! Gyönyörű szarvasagancsok gyűjteménye, díjnyertes őzbakok, vaddisznóagyarak, mufloncsigák voltak ízlésesen kiállítva, le a kalappal a tervező előtt. Preparált, egész testes gímszarvasok, vaddisznók, farkasbőr, vadmacskaprém és kitömött borz díszítette ezt a csodálatos kiállítást.

Amióta megkönnyítették Szerbiában a légfegyverek beszerzését, és nem kell engedély, azóta ez az iparág nagyon felvirágzott. Spanyol, olasz, kínai, koreai cégek kínálják portékájukat, de nagyon észnél kell lenni, mert a minőség változó, a fegyver ára árulkodó, ha túl olcsó, valószínűleg silány termék. Beszéljünk az árakról. Ami minőségi, annak rendesen megkérik az árát, sőt, talán egy kicsit túlzásba is viszik. Egy vadászharisnya, akármilyen trendi, nem ér 30 000 dinárt. Egy szép, téli vadászkabát 50—70 000 dinárba került, nekem ez drága. Amerikából hozott nekem egy kedves ismerősöm egy szép kabátot, nem is volt olcsó az ottani árakhoz képest, mégsem haladta meg a 200 dollárt. Aki teheti, vásároljon, de jól szét kell nézni, mert nagy a felhozatal. Bakancsok is voltak szép számmal, de a jobb minőségű példányokért akár 500 eurót is ki kell perkálni.

A belépő ára a kiállításra nem nagy összeg, 400 dinárba került, mégsem volt olyan tolongás, mint a korábbi években. Lehet, hogy az időjárás is közbeszólt, szakadt az eső, ezenkívül pénteken voltam, de mindent összevetve nagyon élveztem. Ami a puskákat illeti, minden cégnek új sorozata van, a Browning, a Mauser, a Sig Sauer, a Sabatti csodálatos fegyvereket hozott, de egyetlen cégnek sem kell szégyenkeznie, mert mindenki beleadta a tudása javát. A Benelli, a Beretta, a Blaser, hogy a nagyokat is megemlítsem, pazar standot kreált, és igyekezett a vadászok minden igényének megfelelő termékeket kiállítani ezen a neves rendezvényen.