Az Oxford melletti Blenheim-kastélyban gyülekeztek Európa vezetői. Azon a helyen, ahol az Egyesült Királyság egyik legismertebb szülöttje, Sir Winston Churchill, néhai brit miniszterelnök meglátta a napvilágot. A tét sokak szerint most sem kisebb, mint Churchill számára a második világégés alatt, kivezetni a kontinenst a háborúból, békét és stabilitást hozni Európába. A tanácskozásra 47 európai állam-, illetve kormányfő kapott meghívást. Nagy-Britannia mindaddig folytatja Ukrajna támogatását, ameddig ez szükséges – mondta Sir Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök az angliai csúcstalálkozón. Úgy fogalmazott: az Oroszország jelentette fenyegetés egész Európára kiterjed. Starmer szerint a nyugati országoknak új, nagyratörő együttműködési módozatokat kell találniuk, mindenekelőtt közösen „fel kell pörgetniük gazdaságaikat” nem csupán a katonai, hanem a gazdasági, a kiber- és az energiabiztonsági kihívásokkal szembeni védekezés miatt is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a felszólalásában kijelentette, minél kevesebb a nyugati fegyverek bevetéséhez szabott korlátozás, Oroszország annál inkább törekszik majd a békére.
Szerbiát Aleksandar Vučić államfő képviselte, aki először Sir Keir Starmer, újonnan megválasztott brit miniszterelnökkel egyeztetett. Reményének adott hangot, hogy sikeresen küzdenek majd a kontinens stabilitásáért, és tenni tudnak Szerbia gazdasági fejlődéséért is.
A szerb köztársasági elnök többek között Volodimir Zelenskij ukrán elnökkel is tárgyalt, akinek a béke és a stabilitás helyreállításának fontosságát hangsúlyozta, amely csak párbeszéddel és politikai megoldásokkal érhető el.
Fotó: Tanjug
A szerb köztársasági elnök a megnyitó előtt beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, Ilham Alijev azerbajdzsáni és Rumen Radev bolgár elnökkel, valamint Edi Rama albán miniszterelnökkel is, az országaikat érintő fontos kérdésekről.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kiemelte, az ő koncepciójuk lényege, ami eltér a hivatalos koncepciótól az az, hogy az Európai Uniónak nem az amerikai demokraták külpolitikáját kéne másolnia, hanem egy stratégiai autonómia jegyében saját, európai megközelítés kellene alkalmaznia.
Az angliai csúcson Vučić találkozott Olaf Scholz német kancellárral is, aki Szerbiába látogat. A bejelentések alapján Szerbia és az Európai Unió között stratégiai partnerségről szóló egyetértési megállapodást írnak alá a felek, ennek hátterében pedig a fenntartható szerbiai lítiumbányászat projektje áll.
Az akkumulátorgyártás kapcsán Aleksandar Vučić Londonban nyilatkozott a szerb sajtó képviselőinek. Elmondta, hogy olyan befektetőkkel és gazdasági személyekkel is egyeztetni fog, akiktől azt reméli, hogy segíthetik Szerbiát abban, hogyan is értékesítse a lítiumot, az elkészült akkumulátorokat. Kiemelte, hogy minderre azért van szükség, hogy fejlődjön a gazdaság, és biztosítani lehessen a Szerbiában élők jólétét.
Mint ismeretes a szerb kormány határozata értelmében visszatérhet a Jadar völgyébe a brit-ausztrál Rio Tinto vállalat, hogy korunk egyik legértékesebb nyersanyagát, lítiumot bányásszon. A projektet korábban a helyiek heves tiltakozása hatására leállította a kormány, az akkori döntést azonban az Alkotmánybíróság most alkotmányellenesnek nyilvánította.
