* Elegendő lesz a középiskolákban elérhető magyar tannyelvű helyek száma, összehasonlítva azt az általános iskola nyolcadik osztályos, végzős tanulói számával?

— A helyek száma bőven meghaladja a szükségleteket, hiszen a vajdasági középiskolákban az idén 1252 nyolcadikos tanuló fejezi be az általános iskolát. Fontos volt, hogy a szakok lehető legszélesebb palettáját kínáljuk fel a diákoknak, hogy mindenki megtalálhassa az érdeklődésének, tehetségének, affinitásának megfelelőt, és ne legyen olyan irányzat, amely valahol a Vajdaságban ne lenne választható. A számadatok alapján azonban várható, hogy az előző évekhez hasonlóan a 2022/23-as tanév elején is lesznek tagozatok, amelyek nem tudnak megtelni elegendő számú diákkal, a több mint kétezer hely ugyanis több mint hetven magyar osztályt jelent, amelyre, ha matematikailag osztanánk szét a másfél ezer nyolcadikost, osztályonként 17 tanuló jutna, feltéve, ha minden magyarul végzett nyolcadikos itt, a Vajdaságban iratkozik magyar tannyelvű középiskolába. A gyakorlat alapján azonban tudjuk, hogy sajnos mindig vannak olyanok is, akik szerb tannyelvű középiskolát választanak, vagy az anyaországban folytatják középiskolai tanulmányaikat. Természetesen amikor majd szeptemberben látjuk, hogy mely osztályokban van kevesebb tanuló a vártnál, akkor mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a kis létszámú osztályok beindítását is engedélyezze a minisztérium.

Vicsek Annamária (fotó: Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium)

* Milyen tagozatok és szakirányok megnyitását engedélyezte a következő tanévre az oktatási minisztérium?

— A jóváhagyott szakirányok között megtalálható minden olyan, amely eddig is volt. A gimnáziumok esetében az általános szakok mellett különböző természet- vagy társadalomtudományi, nyelvi, művészeti, sőt sportszakok is vannak a bejelentett osztályok között. Ugyanakkor egy újdonságot is láthatunk: a szabadkai Kosztolányi Dezső Gimnázium esetében a színház- és audiovizuális művészetek szakja is a listán található a korábbi angol, német és sporttagozatok mellett. A szakközépiskolák kínálata között megtalálhatóak az egészségügyi, elektrotechnikai, élelmiszeripari, kereskedelmi, közgazdasági, közlekedési, mezőgazdasági, vegyészeti, vendéglátóipari szakok, és még sok hároméves szakmunkásképző szakirány is bőven akad.

* Az eddig elérhető szakok között lesz az idén esetleg még valami újdonság?

— A már említett új szak mellett, mely a Kosztolányiban indul, szintén Szabadkán a Vegyészeti–Technológiai Iskola is kínál egy új szakot, nevezetesen a bűnügyi technikust.

* Tudnak majd a diákok érdemben válogatni is az elérhető szakok között?

— A fiatalokat jelentkezéskor a záróvizsga eredménye és a felső tagozatokban a tanév végén kapott osztályzatok alapján rangsorolják, de várhatóan mindenki az első prioritásként választott szakot kapja majd, tekintettel arra, hogy 1252 nyolcadikos 12 településen 9 gimnázium, 2 művészeti középiskola és 24 szakközépiskola felkínált szakja között válogathat. A települések vonatkozásában Szabadka kínálata a leggazdagabb, ahol 652 hely várja a tanulókat, míg Topolyán 270, Zentán 240, Óbecsén 180, Adán 150, Újvidéken 140, Nagybecskereken 120, Magyarkanizsán és Zomborban 90-90, Csókán, Temerinben és Törökkanizsán pedig 60-60 hely áll a leendő középiskolások rendelkezésére.

* Mivel több a hely, mint a végzős nyolcadikos, így adódik a kérdés, hogy hány diák beiratkozása szükségeltetik ahhoz, hogy egy-egy szak meg is nyíljon.

— A törvény szerint legalább 15 diák szükséges ahhoz, hogy egy osztály működhessen, miniszteri engedéllyel azonban ennél kisebb létszámú osztályok is létrejöhetnek. A gyakorlatban azokat az osztályokat hagyja jóvá a minisztérium, ahol legalább 12 beiratkozott diák van, viszont 2016 óta, amióta oktatási államtitkár vagyok, sikerült kiharcolni olyan osztályok megmaradását is, ahol ennél sokkal kevesebb, de legalább 5 tanuló volt — ezt láthattuk például a szórványban, néhány zombori, nagybecskereki és újvidéki középiskola esetében is. Éppen ezért fontos a vajdasági magyar közösség számára, hogy a legutóbbi köztársasági parlamenti választás eredménye várhatóan továbbra is államtitkári szerepvállalást jelent majd számunkra az oktatási tárcában, így feltételezhetően továbbra is el tudjuk majd érni ezeket a magyar oktatás, a magyar közösség szempontjából fontos célokat.

* A kollégiumokban is lesz elegendő hely a jövőbeli középiskolások számára?

— Az elmúlt évek megmutatták, hogy a kollégiumi hálózat bővítése nélkülözhetetlen a középiskolák hálózatának megerősítése szempontjából. Magyarországi és különböző szintű állami, tartományi és önkormányzati támogatásoknak köszönhetően az elmúlt két évben bővült a kollégiumi hálózat: Nagybecskereken a Szathmáry Karolina Kollégium, Magyarkanizsán a birkózóakadémia diákotthona, valamint Topolyán a Mezőgazdasági Iskola diákotthona kínál biztonságos lakhatási és tanulási feltételeket a középiskolásoknak. Emellett a már meglévő, az állami kollégiumi hálózat rendszerében már régóta működő középiskolai diákotthonok is működnek Szabadkán, Zomborban, Újvidéken, Nagybecskereken és Zentán is. Tervben van további diákotthonok építése Adán és Óbecsén, illetve a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium férőhelyeit is bővíteni kellene, amiben Magyarország Kormányának, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának a támogatására számítunk.

* A korábbi évtizedekben a diákok versengtek a középiskolai helyekért a felvételi vizsgákon, ma már viszont, a kisebb tanulólétszám miatt, az oktatási intézmények is versenyezni kényszerülnek egymással, de akár az anyaországi középiskolákkal is.

— Továbbra is vannak olyan középiskolák — a tehetséggondozók mind ilyenek —, amelyek esetében felvételi vizsgát kell tenniük a tanulóknak abból a tantárgyból, műveltségi területből, amelyre be szeretnének iratkozni. Az utóbbi években sajnos egyre kevesebb a példa arra, hogy túljelentkezés lenne bármely szakon, így a diákok, néhány kivételtől eltekintve, bejuthatnak a választott szakokra, még alacsony összpontszám esetén is. Mint minden évben, az általános iskola végén tett záróvizsga maximálisan 40 pontot hozhat, a 6—8. osztályok végi osztályzatok pedig további 60 ponttal járulhatnak hozzá a maximális 100 ponthoz. Ehhez hozzászámolhatóak a versenyeredmények, hiszen az erre vonatkozó szabályzat pontosan meghatározza, hány pluszpontot kaphat a diák azokra a nemzetközi és köztársasági versenyekre, amelyek a minisztérium által jóváhagyott versenynaptárban szerepelnek. Egy elektronikus program fogja majd a diákokat a leadott prioritásszakok alapján szétosztani, és nagyon bízom benne, hogy mindenki már az első körben bejuthat az első helyen megjelölt középiskolába, mert pontosan ezt teszi lehetővé a felkínált szakok nagy száma.

* A vajdasági magyar családoknak milyen előnnyel jár, ha gyermeküket a szülőföldön, az itthoni középiskolákba íratják be?

— Nemcsak a családoknak előnyös, ha gyermekük a szülőföldön jár középiskolába, hanem a vajdasági magyar közösség szempontjából is fontos. Az elmúlt években sajnos jelentős az elvándorlás, amit a betöltetlen munkahelyek számában is láthatunk. A vajdasági magyar politikum számára kiemelt prioritású cél a szülőföldön való maradás megfelelő körülményeinek a megteremtése. Ehhez járul hozzá a szakkollégiumi és a felsőoktatási ösztöndíjrendszer, ezután pedig az elhelyezkedési lehetőségekkel, munkahelyteremtő gazdasági támogatásokkal is igyekszünk segíteni. Azt a tényt sem szabad elhanyagolni, hogy ha a diákok a szülőföldön választanak magyar tannyelvű középiskolát, azzal a középiskolákban dolgozó pedagógusok megélhetését is támogatják. Emellett gyakoribb, hogy a felsőoktatást is a szülőföldön választják, ha a középiskolát is itthon fejezték be. Annak a törekvésnek, hogy a magyar fiatalok a szülőföldön válasszanak majd felsőoktatási intézményt is, szintén kiemelt prioritásnak kell lennie, aminek nemcsak a magyarul is oktató felsőoktatási intézményeink támogatásából kell állnia, hanem az Újvidéken működő Európa Kollégium is kiemelt fontosságú intézmény a vajdasági magyarság számára, hiszen a Kárpát-medencében egyedülálló módon segíti elő a szülőföldön felsőoktatásban részt vevő fiatalok magyar nyelvű, széles körű, a többi közt nyelvi, szakmai, szakkollégiumi támogatását is, függetlenül attól, hogy a felsőoktatásban milyen nyelven tanulnak.