home 2024. november 04., Károly napja
Online előfizetés
2019 II. Rákóczi Ferenc emlékéve
Kartali Róbert
2019.10.13.
LXXIV. évf. 41. szám
2019 II. Rákóczi Ferenc emlékéve

II. Rákóczi Ferenc szabadságharcáról és annak délvidéki vonatkozásairól Kishegyesen és Bácsfeketehegyen is tartott történelmi előadást Nagy Tibor történész.

2019-et a Magyar Országgyűlés II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította annak alkalmából, hogy Rákóczit 315 évvel ezelőtt, 1704. július 8-án választották meg erdélyi fejedelemmé Gyulafehérvárott. Ez alkalomból a magyar kormány felújítja a Szlovákia területén elhelyezkedő borsi kastélyt is, ahol 1676. március 27-én megszületett II. Rákóczi Ferenc. Az emlékév alatt számos eseményt szerveznek a Kárpát-medencében, ezek sorába illeszkedik a kishegyesi és a bácsfeketehegyi előadás is.


A szerző felvétele

A történész a kishegyesi előadása során a Rákóczi-szabadságharc idején lezajlott délvidéki harcokra, valamint az akkori szerb és magyar konfliktusokra is rávilágított. Rákóczinak a Délvidéken nincs akkora kultusza, mint a Felvidéken vagy Kárpátalján, ahol a kuruc mozgalom elkezdődött, de a Rákóczi család is főleg ahhoz a térséghez kötődik. Ott nagy hagyománya van, itt pedig azért nincs, mert itt akkor szinte nem is volt magyarság, hiszen a török háborúban odaveszett. Viszont 1848/49-ben már jelen voltunk, így ezekhez a történelmi eseményekhez sokkal erősebben kötődünk, mint a felvidékiek.

* A Délvidéken vérzivataros időket éltek az akkor itt egymással harcokat folytató kurucok és rácok. Milyen kihatással lehet ez a mai időkre nézve?

— Meggyőződésem, hogy az, ami 1711-ig lezajlott, de nem fejeződött be a rácok és a magyarok között, az valahol ’48-ban és ’49-ben folytatódott, aztán az I. és a II. világháborúban. Rávilágítottam Lipót személyére, aki elhintett egy magot, mely táptalajra talált, és az burjánzott ki belőle, ami, de nem lehet csak az egyik felet hibáztatni, az éremnek két oldala van. Egyszersmind a rácokkal kapcsolatosan tudunk felmutatni olyanokat is, akik tradicionálisan mellettünk álltak. Ilyenek voltak a ruszinok a Rákóczi-féle szabadságharcban, illetve az 1848/49-es szabadságharcban megint kőkeményen kiálltak mellettünk, és ez az a nemzetiség, amelynek nem vagyunk elég hálásak, hogy sosem támadott hátba bennünket. Itt van még a zsidóság is, valamint az 1848/49-es szabadságharcban a bunyevácok is. Ugye a híres 34. zombori zászlóalj, mely a 178 magyar zászlóalj közül talán a legjobb gyalogsági volt. Annak egy szerb nemzetiségű ember volt a parancsnoka, a bajsai származású Stevan Zako, avagy Zákó István, aki alezredesként fejezte be a szabadságharcot, a katonák többsége pedig zombori bunyevác és sokác volt. Erre is van példa, de sajnos Lipótnak ez a politikája globálisan táptalajra talált, tudunk felhozni példákat, hogy a szerbek mellénk álltak, ott voltak a Rákóczi-szabadságharcban is, de édes keveset. Szóval ezért mondtam, hogy Lipótnak ez a jól megfontolt és Habsburg-szempontból érthető politikája, az oszd meg, és uralkodj itt nagyon bejött. Mintha előre látta volna, hogy itt a későbbiekben megint baja lesz a magyarokkal, és akkor jó lesz, ha valakik mellé állnak, például a rác határőrök. Erre idejében fel is lettek készítve, és olyan privilégiumokat kellett nekik adni, amelyek miatt az ő oldalára álltak. És nem így történt a Rákóczi-féle szabadságharcban? De így! És nem így történt ez az 1848/49-es szabadságharcban is? De, naná, hogy így!

A történész kifejtette továbbá, hogy a XVII. és a XVIII. században az itt élő szerbek is rácoknak nevezték magukat, Rácországon pedig az egykori Bácskát kell érteni. I. Lipót későbbi céljai végett számos kiváltságban részesítette az erre a területre érkező rácokat, akiket a magyarok már a török időkből is jól ismertek. Amikor a törökök egy területet el akartak foglalni, akkor elsőként a martalócokat vetették be. Ők nem kaptak sem fegyvert, sem fizetést, sem ellátmányt, csupán a zsákmány lehetett az övék. Minél többet raboltak és pusztítottak, annál több jutott nekik. Erre használták a rácokat a magyar—török háborúk idején a törökök.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..