Ha majd valaha a 2011-es évre fogunk visszagondolni, akkor valószínűleg a következő események juthatnak eszünkbe. Katasztrofális földrengés és szökőár, az Oszama bin Laden elleni hadművelet, forrongó arab világ és terrorista vérengzés, mely események a következő helyszíneken játszódtak le: Japán, Pakisztán, vagy Norvégia. Japánban például a valaha mért legnagyobb, 9-es erősségű földrengés rázta meg a szigetország északkeleti partvidékét. A katasztrófa több ezer áldozatot követelt és elsősorban a rengést követő szökőár következtében hatalmas károk keletkeztek, meghibásodott a fukushimai atomreaktor és Japán bizonyos része felett sötét fellegek tornyosultak. Nem sokkal a japán természeti katasztrófát követően a világ más pontján amerikai katonák lecsaptak a hírhedt terrorista vezér, Oszama bin Laden rejtekhelyére a pakisztáni főváros, Iszlámábád közelében. Az akció során meggyilkolták az évekig bujkáló vezért és a tetemét a tengerbe dobták. Még nagyobb vérfürdőre került azonban sor az év folyamán Észak-Európában, Norvégiában ahol Anders Behring Breivik kettős merényletet hajtott végre, bombát robbantott az oslói kormányzati negyedben, a Regjeringskvartaletben, majd lövöldözést hajtott végre a Munkáspárt ifjúsági szervezetének táborában, Utøya szigetén. 76 embert gyilkolt meg, a támadást követően elfogták, jelenleg beszámíthatatlannak tartják, azonban ő tagadja, szerinte a saját elméje ép. Nem kapott viszont börtönt Kadhafi Líbia diktátora, akit rendszerének megdöntését követően a dühöngő tömeg vert halálra. Az arab világban egyébként is rendkívül forró volt a 2011-es esztendő, sorra alakultak ki forradalmak a különböző országokban, a kedélyek azóta sem csitulnak igazán.
Elhunyt a legnevesebb cseh politikus
Az aktuális külpolitikai események közül talán elsőként érdemes kiemelni Václav Havel, az egykori csehszlovák, majd cseh elnök, drámaíró és emberi jogi harcos halálát. A neves politikus hetvenöt éves korában hunyt el. Temetésére Prágába érkezett a világ több országának vezető politikusa. Többek között jelen volt Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminiszter vagy Schmitt Pál magyar államfő. Csehország háromnapos gyásszal búcsúzott Václav Haveltől. A koporsóját először a Prágai Útkereszteződések nevet viselő óvárosi kulturális-szellemi központban ravatalozták fel, majd átszállították a Hradzsinba. Ezt követően a koporsót lovakkal vontatott ágyútalpra helyezték, majd a katonák díszsorfala között a várba vitték, ahol újra felravatalozták. December 23-án pedig eltemették.
II. János Pál pápa a legnépszerűbb történelmi személyiség a visegrádi államokban.
A visegrádi országok lakói között felmérést készítettek abból célból, hogy a különböző nemzetek és országok hogyan vélekednek saját történelmükről és történelmi személyiségeikről. Mint a kutatásból kiderült a lengyelek a legbüszkébbek a történelmükre, őket a csehek követik, harmadik helyen állnak a magyarok és utolsók a szlovákok. A legnagyobb megbecsüléssel mind a négy ország lakói a régi idők hőseire, hadvezérekre, királyokra, szabadságharcosokra tekintenek. A közelmúltból egyértelműen II. János Pál pápa emelkedik ki. A lengyelek a híres kortárs személyiségek közül a leginkább Lech Walesára büszkék, de a volt államfő sok negatív érzelmet is ébreszt körükben. A csehek Václav Havelre büszkék, de az első három nemzeti hősük régebbi századokban élt. A szlovákok Aleksander Dubcekre büszkék, míg a magyarok csaknem kizárólag elmúlt századok hőseire vagy a politikán kívüli személyiségekre büszkék. Arra a kérdésre, hogy kit szégyellnek a leginkább, a csehek első helyen Klement Gottwald kommunista politikust említették, a szlovákok pedig Jozef Tisót, a második világháború idején létező szlovák állam vezetőjét. A magyarok leginkább a két világháború között, illetve a második világháború alatt politizáló fasiszta politikusaikat szégyellik, valamint Kádár János néhai kommunista pártfőtitkárt. A lengyelek számára a leginkább szégyellt személyiség Jaroslaw Kaczynski, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt elnöke, őt olyan kommunista politikusok követik, mint Boleslaw Bierut, Wladyslaw Gomulka vagy Wojciech Jaruzelski.
Tüntetők Moszkvában
Moszkva egyik központi terére a Jabloko és a Másik Oroszország ellenzéki pártok szerveztek tiltakozást a választási visszaélések miatt. Legalább kétszáz tüntetőt vettek őrizetbe a rendőrök. Az őrizetbe vettek között van a Jabloko vezetője, Szergej Mitrohin is, akit éppen akkor fogtak le, amikor arról próbálta meggyőzni a rendőri erők parancsnokát, hogy nem az ellenzéki szimpatizánsok, hanem az Egységes Oroszország zászlóival felvonult és dobokkal, hangosbeszélőkkel hangoskodó fiatalok szegték meg a gyülekezési törvényt. Mitrohint egyébként nem rég szintén őrizetbe vették egy ellenzéki akció alatt, de rögtön elengedték, amikor felmutatta képviselőjelölti igazolványát.
Keleti koldusáradat
Kiterjesztette Párizsban az eddig csak a Champs Elysées sugárútra vonatkozó, koldulást tiltó rendeletet a Louvre múzeumnak és a párizsi nagyáruházaknak a környékére a helyi prefektúra. A belügyminiszter üdvözölte a "román bűnözés elleni hatékony intézkedést", a főpolgármester elítélte a megbélyegzést. "Ez egy nagyon hasznos rendelet" - hangsúlyozta Claude Guéant belügyminiszter, aki megerősítette, hogy a román bűnözés elleni harc jegyében volt rá szükség. Bertrand Delanoe, Párizs szocialista főpolgármestere viszont megdöbbenésének adott hangot a "kommunikációs akcióért, amelynek célja a lakosság egy részének megbélyegzése". "Megdöbbentő, hogy pénzbüntetéssel és represszióval akarnak a szegénység ellen küzdeni, miközben az állam nem teljesíti kötelezettségeit sem a kiskorúak védelmének, sem a sürgősségi szállásoknak a terén" - olvasható a rendőrség felett jogkörrel nem rendelkező városvezető közleményében. A fiatalkorú románokból álló zsebtolvajbandák elleni küzdelem részeként mintegy 24 román rendőr segíti két hete párizsi társaik munkáját, s január közepéig járőröznek párban francia kollegáikkal - akiknek sokszor nagy nehézséget jelent, hogy egyáltalán szót értsenek a zsebtolvajláson rajta kapott román kiskorúakkal - elsősorban a párizsi metróban, valamint olyan turisták által látogatott helyek közelében, mint a Champs-Elysées, a Notre Dame, a Montmartre, az Eiffel-torony vagy a párizsi nagyáruházak.
Újraéledhetnek a mamutok?
Jó állapotban őrződött meg a csontvelő a Szaha Köztársaságban (Jakutföldön), Batagaj közelében előkerült mamutcombcsontban - erősítették meg japán és orosz kutatók, akik szerint így lehetségessé vált a tízezer éve kihalt ormányos klónozása. A globális felmelegedésnek köszönhetően Jakutföldön olvadó félben van az örökké fagyott talaj, ahonnan több mamuttetem is előkerült. A korábbi leleteknél a fagy károsította a sejtmagokat, vagy ha jó állapotban is maradtak fenn a szövetek, a további szakszerűtlen tárolás tette tönkre a sejteket. A mostani esetben viszont úgy tűnik, hogy biológiailag aktív sejtmagokat nyerhetnek ki a fagyott csontvelőből - állapították meg a tudósok, amikor szétfűrészelték a combcsontot. A kutatók 2012-ben indítják a gyapjas mamut "feltámasztását" célzó projektet. A csontvelőből nyert sejtek magjával helyettesítik az elefántpetesejt magját, ily módon az embrió a mamut génállományát hordozza majd. A petesejtet beültetik az elefánt méhébe, mivel a két faj rokonságban van.












2