Milyen a magyar ember lelke? Mi az, ami soha nem változik? Melyek azok a kérdések, amelyekben a magyarok csakis egymásra számíthatnak? Ezt fogalmazták meg az 1956-os forradalom kitörésének évfordulóján tartott megemlékezésen, Szabadkán. A Vajdasági Magyar Szövetség Budapest, vérfürdőváros címmel rendezte meg a hagyományos október 23-ai ünnepi műsort a szabadkai Jadran Színpadon.

Párhuzamot vonva ’56 és az aktuális helyzet között, Pásztor István, a VMSZ elnöke arról beszélt, hogy a XXI. században a szavak szabadsága és terrorja uralja a közéletet, ezért beszélhetnek egyesek még mindig ellenforradalomról, a globális politika beférkőzött a vajdasági magyar közösségbe is, a vajdasági magyarok azonban egyértelműen foglaltak állást a nemzet egysége és szuverenitásának megtartása mellett. Magyarország képviseletében Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a migránsválságról szólt, és megismételte, a magyar kormány küldetése az ellenállás a nemzetek feletti Európával szemben.

Milyen a magyar ember lelke?

— A magyar lélek különlegessége a mindent felülíró szabadság iránti vágya — válaszolta meg ünnepi beszédében Csepreghy Nándor a felvetett kérdést. A folytatásban úgy fogalmazott, 1956 a remény diadala volt. Elemi erővel tört felszínre a szabadság iránti mindent elsöprő vágyakozás, megmutattuk a világnak, hogy nem hagyjuk, hogy elnyomjanak bennünket, kiállunk a szabadságunkért — hangsúlyozta.

Most is szabadságunk és hazánk a tét

A migránsválságról szólva az államtitkár ekképp fogalmazott: — Európa olyan kihívással néz most farkasszemet, amely mindannyiunk életét megváltoztathatja. Az óriási veszély legyőzéséhez a magyarság összefogására van szükség — nyomatékosította. — Szabad és büszke nemzetünk történelmi tanulsága, hogy magunkon kívül senkire sem számíthatunk, de ha mi össze tudunk kapaszkodni, akkor Európa keresztény kontinens marad, és benne nemzeteink virágozni fognak — vázolta fel Csepreghy. Az államtitkár szerint Európa válaszút elé érkezett: nemzetek vagy hivatalok, Magyarország válasza pedig egyértelmű. — Hatvanegy éve is hittünk az igazunkban és a magyarságban, megküzdöttünk érte, most is hiszünk az igazunkban és a magyarságban, tehát megküzdünk érte. Ahogy akkor, most is szabadságunk és hazánk a tét — figyelmeztetett.

Mérlegelés nélkül létezni

— Amikor 1956. október 23-át ünnepeljük, akkor meg kell értenünk a bátorságot. Fel kell fognunk az emberi lelkierőt. Bele kell gondolnunk a szabadság sodró lendületébe. El kell tudnunk hinni, hogy mérlegelés nélkül is lehet létezni. Hogy vannak pillanatok, napok, hetek, amikor csakis mérlegelés nélkül lehet létezni — mondta ünnepi beszédében Pásztor István rámutatva, hogy csak így lehet méltósággal és tisztelettel adózva ünnepelni 1956 hőseit, így lehet párhuzamot vonni, tanulságot levonva újraértelmezni a történelmi pillanatokat a jelen aktuális helyzeteivel, illetve megérteni, hogy a reménytelenséget és az önfeladást 1956 októberében kisöpörte az őszi szél Magyarországról.

A szavak szabadsága és terrorja              

A folytatásban a VMSZ elnöke egyes magyar ellenzéki politikusokra utalva arról beszélt, hogy Magyarországon még mindig vannak olyan közszereplők, akik ellenforradalomnak tartják 1956-ot. — Igaz, a jelen Magyarországát meg diktatúraként élik meg. A XXI. század ilyen, a szavak szabadsága és terrorja uralja. Ha nem így volna, akkor az 1956-os menekülőket nem hasonlítanák az Európát elárasztó migránsokhoz. Ha nem a szavak szabadsága és terrorja uralná jelenünket, akkor a dolgokat a nevükön neveznék, a fogalmakat pedig nem mosnák össze — hangoztatta.

Az ukáz már nem működik

— A XXI. századi Európa nem kívánja tudomásul venni a magyar ’56 okait, tanulságát és következtetéseit — figyelmeztetett Pásztor István. Magyarország uniós megítéléséről szólva így folytatta: — Európa inkább választja a rossz beidegződéseket, régi szavakhoz ragaszt saját maga által kreált fogalmakat — így lehet valakiből diktátor —, új fogalmakat kreál kiüresedett tartalmakhoz — így beszélhet demokráciadeficitről és a szolidaritás hiányáról —, aztán pedig, ha ez sem elég, akkor parancsot ad, elvár és fenyeget, majd felhívja a figyelmet a párbeszéd fontosságára — párbeszéd alatt feladatteljesítést értve. Az ukáz azonban már nem működik, ahogyan a kiskorúsítás és a kioktatás sem. A XXI. század Európájának kihívásaira adott magyar válaszok józan, egyszerű, a dolgokat nevükön nevező feleletek, és a nemzeti válaszokat sehol nem lehet figyelmen kívül hagyni, a nemzeteket nem lehet átnevelni — hangsúlyozta, majd hozzátette, a legutóbbi németországi, ausztriai és csehországi választások eredményei a jelenlegi magyar politika kitartásában is gyökereznek.

A XXI. századi európai, globális politika beférkőzött a vajdasági magyar közösségbe is

— A teljesítendő feladat pedig nem volt más, mint a VMSZ bomlasztása, megosztása, a vajdasági magyar közösség nemzeti összetartozásba vetett hitének és erejének megtörése — jelentette ki a VMSZ elnöke, miután azt mondta, bizonyos magyarországi pártok és ideológiák Vajdaságba importálták a nemzetmegosztó politikájukat. — A Jobbiknak egyébként a magyar remény után nem maradt más reménye, mint a Magyar Mozgalom, mely viszont egyszerre tudott kapcsolatot építeni a szélsőséggel és a nemzeti erővel szembeni politikai opcióval. A vajdasági magyarok azonban egyértelműen állást foglaltak a nemzet egysége és jövőjének, szuverenitásának megtartása mellett — hangsúlyozta Pásztor István. — Mert vannak kérdések, melyekről vélekedhetünk másként, az azonban, hogy a magyar egy független nemzet, melyre külső erők nem erőltethetik rá döntéseiket, nem kérdés, hanem alapállás. 1956. október 23-án született alapállás.

A beszédek után a közönség ünnepi műsort láthatott Budapest, vérfürdőváros címmel.

Szabó Attila felvételei