Keviben a Móra István Művelődési Egyesület szervezésében tartottak rendezvényt, melyen Perpauer Attila mondott ünnepi beszédet. Az alkalmi műsorban a helybeli óvodások és kisiskolások, illetve a művelődési egyesület tagjai léptek fel.

Tornyoson a település könyvtárában emlékeztek a Herőce Polgárok Egyesülete szervezésében. 1956 hőseiről Lality Alexandra tanítónő beszélt, majd kultúrműsort tekinthettek meg a jelenlévők.  

A Vajdasági Magyar Szövetség felsőhegyi szervezete és a Könyvtár Kör először emlékezett meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. A művelődési házban Czegledi Rudolf, Zenta Község polgármestere mondott ünnepi beszédet. Ebben kiemelte, az 1956-os forradalom és szabadságharc történelmünk azon ritka pillanatai közé tartozott, amikor szinte az egész nemzet egy emberként lépett fel egy közös ügy érdekében és azokban az októberi napokban a mánál fontosabb lett a holnap. A forradalmárok Magyarország és a magyar nemzet jövőjéért harcoltak, az őket követő nemzedék jelenét építették és ezért váltak az egész világban hősökké. Czegledi Rudolf rámutatott, a történelem örökséget ad, felelősséget rak a későbbi nemzedékek vállára, akiknek az a dolguk, hogy 1956. október 23-a hitéből és üzenetéből erőt merítsenek a mindennapok nehézségeinek leküzdésére, községünk és nemzetünk felemelésére.

Október 22-én a városháza oszlopcsarnokában rendeztek alkalmi megemlékezést. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 67.  évfordulója alkalmából megkoszorúzták dr. Rajki Márton zentai mártír emléktábláját.

A zentai Művelődési Házban Piros a vér a pesti utcán címmel szerveztek ünnepi műsort. Az esemény szónoka Czegledi Rudolf polgármester volt.

–Többre hivatott az a nemzet, amelyik ilyen hatalommal szemben ellenállt és fegyvert ragadott. Azok a hősök, akik szembe néztek a halállal, és vállalva is azt, példát szolgáltattak az utókornak. A nemzet szíve ott és akkor együtt dobbant, s ez a dobbanás megrázta a világot – hallottuk a polgármestertől, aki hozzátette, a forradalmat vérbe fojtották, mégsem tűnt el nyomtalanul a történelem süllyesztőjében, hiszen az üzenete a mai napig él, és közöttünk van. A megfélemlítés és megtorlás ugyanis nem volt képes legyőzni 1956 szellemiségét.

– Meg kell tanítanunk gyermekeinknek, hogy a megmaradásunkat és jövőnket jelentő szabadságot és nemzeti függetlenséget nem adják ingyen. Itt semmi sem jár, csak úgy. Minden nap újra és újra meg kell küzdeni az érte. Ez a magyar jelen, és ez a magyar jövő – hangsúlyozta Czegledi Rudolf.

Az est kezdetén a himnuszt Csúzdi Eszter énekelte, az alkalmi összeállításban közreműködött a Mécsvirág együttes – Verebes Krnács Erika előadóművész, Baráth Hajnal Anna és Zsoldos Ervin verséneklő –, Galusz Áron versmondó, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ Parázs, Szikra és Ispiláng néptánccsoportja – művészeti vezető Cseszák Balázs és Cseszák Korcsik Anikó –, énekesei és versmondói.

Az ünnepi rendezvénysorozat főszervezője és támogatója a a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ és Zenta Község Önkormányzata volt.