Hasznos térkép a beutazási korlátozásokról

A koronavírus-világjárvány miatt folyamatosan változó és eltérő beutazási korlátokat nem egyszerű követni, de a tervezgetést és a szervezést könnyebbé teszi a KLM bárki által elérhető interaktív térképe, mely a légitársaság hálózatában található több mint 140 ország aktuális beutazási szabályait teszi böngészhetővé egy felületen. A Where can I fly to? egy világtérkép, melyen egyszerűen csak meg kell adni, honnan indulnánk, majd láthatjuk a lehetőségeinket. A felületen piros, zöld és sárga színek jelölik, milyen szigorúságú intézkedések vannak érvényben, de ha beállítjuk az I am fully vaccinated lehetőséget, még több út nyílik meg, hiszen a teljesen beoltottaknak nagyobb a mozgásterük.

Norvégia nagyon jól járhat az energiaválsággal

Az európai energiaválság és a földgázárak megugrása áldásosnak bizonyul Norvégia számára, mivel bevételek áradatát hozza egy olyan országnak, amely már így is a világ egyik leggazdagabbja. A hatalmas olaj- és gázmezőkkel bíró Norvégia exportja hónapok óta történelmi csúcson van. A földgázeladásai hétszeresére ugrottak az egy évvel korábbihoz képest. Mindez a járványügyi korlátozások enyhítése utáni megnövekedett keresletnek, illetve az árak hirtelen emelkedésének köszönhető. Az Európai Unió földgázimportjának 25%-át adó ország pénzügyi előnyt kovácsol a vállalkozásokat és a háztartásokat a régió nagy részében sújtó válságból, mely a blokk többi országában arra kényszeríti a kormányokat, hogy nyújtsanak állami segélyt a fogyasztóknak. Norvégia mindemellett a politikai károkat is sikeresen elkerüli — nem úgy, mint például Oroszország, melyet sok bírálat ért a válsággal összefüggésben. Moszkva ugyanis egyelőre nem küldött jelentős többletmennyiséget a régió spot piacára, arra hivatkozva, hogy a tél beköszönte előtt a hazai tárolók feltöltését is kiemelten kell kezelni.

Ausztrália is klímasemlegessé válik 2050-re

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök bejelentette, Ausztrália 2050-re tervez klímasemlegessé válni, ezt azonban nem foglalja jogszabályba, hanem a fogyasztókra és a vállalatokra támaszkodva hajtanák végre a kibocsátáscsökkentést. A vállalás segíthet enyhíteni az Ausztráliával szembeni nemzetközi bírálatot, mivel az ország korábban megtagadta, hogy csatlakozzon például Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz, melyek még az ENSZ klímakonferenciája előtt elkötelezték magukat, hogy 2050-ig nullára csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat. Morrison elmondása szerint Ausztrália — mely lakosságarányosan a világ egyik legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gázok tekintetében, illetve jelentős exportőrnek számít a fosszilis energiahordozók piacán — nagyrészt technológiai fejlesztések segítségével kívánja elérni a kitűzött klímacélt. Az ehhez kapcsolódó állami beruházások összértéke 20 milliárd ausztrál dollár (14,9 milliárd dollár) lesz.