A világháborúk alatt a gazdaköröket visszafogottabb működés jellemezte, a férfiak nagy részét elvitték katonának, és ez volt a padlássöprés időszaka is. A II. világháború után jugoszláv fennhatóság alatt a jól felépített szervezet hanyatlásnak indult, már nem működött olyan eredményesen, mint a magyar időkben. A gazdakör a ’90-es években szerveződött újjá, a tornyosi Pruha László volt az első, aki felismerte, hogy a termelőket valahogy össze kell fogni, szervezetbe tömöríteni. A tagok száma gyorsan nőtt, a termelők hajlandóak voltak közösségi élettel és munkával foglalkozni. A Zentai Gazdakör jelenlegi létszáma 500 körülire tehető, az aktív tagok száma ennél kevesebb, mintegy 150-200 fő. Egy állandó munkaviszonyban lévő, nyolc órán át a termelők ügyeit intéző falugazdász próbálja megkönnyíteni a mindennapok kihívásait.

Zöldell a búza

— Nem volt egyszerű az elmúlt év sem — kezdte a beszélgetést Kobleher Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke. — Nagyon nehéz a közösséget úgy működtetni, hogy közben korlátozottak a mozgásjogaink. Próbáltuk ezt valahogy ellensúlyozni, például kisebb létszámú szakelőadásokat tartottunk. Annyit tanultunk 2020-ból, hogy tavaly már az utolsó pillanatig tűzben tartottuk a vasat, és nem torpantunk meg egyetlen rendezvény szervezésével kapcsolatban sem. Mindannyian tudjuk, ha valamit egyszer abbahagyunk, akkor azt nagyon nehéz újraindítani, az embereket nem könnyű ismét összekovácsolni. A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége megrendezte a Kárpát-medencei búzaszentelő ünnepséget, melyhez mi hozzácsatoltuk a birkanyíró versenyt. A VASZ-szal kiváló együttműködést valósítunk meg, nélküle a gazdakörök és a mezőgazdaságban tevékenykedő egyéb civil szervezetek munkája is nagy nehézségekbe ütközne. Szent István napján megtartottuk a búzaszentelő ünnepséget, decemberben pedig a Gazdanapokat. A látogatottsággal elégedettek voltunk, nagy örömet szerzett a többi gazdaszervezet képviselőivel való tapasztalatcsere, és az ilyen találkozások adnak erőt ahhoz, hogy mindezt tovább csináljuk. A Gazdanapok keretében hirdettük ki a Kárpát-medencei Pálinkaverseny eredményeit, melyre több mint 600 minta érkezett. A szokásos eseményeinket az idén is megrendeznénk. Próbálunk pályázni, mind anyaországi, mind szerbiai és vajdasági forrásokra. Az elmúlt évben az önkormányzat a nehéz anyagi helyzetre való tekintettel kénytelen volt éves költségvetésünket 20-25%-kal csökkenteni. A kevesebb pénz ellenére is sikeresen dolgoztunk. Az idén ígéretet kaptunk, hogy éves támogatásunkat visszaállítják a korábbi szintre, amiben biztosak vagyunk, hiszen az önkormányzattal kiváló együttműködést valósítunk meg. A mezőgazdaságban gyakran különféle problémák merülnek fel, melyek megoldása sokszor nem a termelőktől és a gazdaszervezetektől függ. A közelmúltban új rendelet látott napvilágot, mely a növényvédő szerek használatát korlátozza a mezőgazdaságban.

Kobleher Ervin elmondta, hogy egyes elképzelések szerint a gazdatársadalmat hivatásos és amatőr mezőgazdasági termelőkre választanák szét, amivel a Gazdakör nem ért egyet, hiszen ebben az esetben teljesen ellehetetlenítenék a kistermelők munkáját. Rájuk pedig nagy szükség van, ami a mögöttünk lévő, kihívásokkal teli időszakban is megmutatkozott, hiszen kisgazdaságok nélkül a társadalom nagy bajba került volna.

Kobleher Ervin

Az elnök kiemelte, a gazdákat nagy fejtörés elé állította a műtrágya árának drasztikus növekedése.

— Tavaly, amikor átadtuk a terményt, mindenki örült, hogy milyen jól jártunk, hiszen ennyi pénzt évek óta nem láttunk. A műtrágya háromszorosára való drágulása azonban alaposan keresztülhúzta számításainkat, és a termelőnek jól meg kell fontolnia, hogy a tonnánkénti 1000 eurós műtrágyával és a literenkénti csaknem 200 dináros üzemanyaggal milyen agrotechnikai eljárást alkalmazzon. Ilyen árakkal nagyon nehéz hasznot termelni, illetve hosszú távon tervezni. Ígéret hangzott el 500 000 tonna műtrágya behozatalára, de nem tudok róla, hogy ez a mennyiség megérkezett-e az országba. Azt is hallottuk, hogy a behozatali műtrágya ára tonnánként 650 euró lesz, amiből a termelők még semmit sem látnak, hiszen az üzletekben, gazdaboltokban a műtrágya ára még mindig a drágulás utáni szinten van. Ha a szaktárca a műtrágya árával képtelen megoldani a termelők támogatását, akkor segítsen másképp, például csökkentse az üzemanyagra kivetett jövedéki adót vagy a forgalmi adót. A legnehezebb helyzetben a jószágtartók vannak, ők nagyon kiszolgáltatottak mind a tej, mind a jószág terén. A csökkenő jószágtartás miatt egyre kevesebb szerves trágya kerül a talajba, aminek az elkövetkező években érezzük majd meg a hatását. A termelők 30-40%-a a magas ár miatt nem szórt műtrágyát az őszi vetés alkalmával, és az alaptrágya hiányát fejtrágyával próbálta kompenzálni, de hosszú távon ezt nem lehet csinálni. Nem mindegy, hogy a termelő 200 kilogramm 46%-os ureát szór-e a földbe, vagy be kell érnie 50-60 kg ammónium-nitráttal. Ez kihat a következő évek termésére — mondta.

A műtrágya ára mellett a csapadékhiány is gondot okoz. Kalászosokból 500 000 hektárt vetettek be Szerbiában, valamennyivel többet, mint az elmúlt évben. Ilyen magas műtrágya- és üzemanyagárakkal számolva a búza felvásárlási árának 43-45 dinárnak kellene lennie, de erre nem sok az esély.

— A kedvező időjárás miatt a vetés november közepéig húzódott el, így a búzák különböző fázisokban vannak. Fagykárok nincsenek, viszont a búzán és az árpán is gombásodást tapasztaltunk. A repcénél ugyanez a helyzet, a vetés ott is elhúzódott, és a gombásodás e növénynél is megjelent. Általánosságban elmondható, hogy a gabonafélék jó állapotban vannak, főleg ahhoz képest, mennyi tápanyagot kaptak. A termelők hamarosan lezárják az őszi szántást, és ezzel kompenzálják az elmúlt évtizedekben tapasztalt csapadékhiányt. Az idén a befektetés összege duplája a tavalyinak, és nem lehet tudni, mit érdemes termelni, azt viszont egyetlen gazda sem engedheti meg magának, hogy a földjét parlagon hagyja. Mindezt felsőbb körökben is tudják, és úgy vannak vele, hogy a termelő eddig is megoldotta a gondját, ezután is feltalálja magát. A gazdák fogynak, az anyagi lehetőségek csökkennek — zárta a beszélgetést Kobleher Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke.

Felvetődik a kérdés, ilyen feltételek közepette a termelés meddig lesz fenntartható.