Alaposan kiérlelt győzelmet aratott a parlamenti választásokon a FIDESZ--KDNP, a rendszerváltás óta nem volt ilyen erős felhatalmazása egy kormánynak sem.

Retorika és furcsa szerkezet

A választási kampány utolsó és egyben a kormányzás első aktusaként több programadó Orbán Viktor-beszéd hangzott el. Az új miniszterelnök a szavazófülkék forradalmáról beszélt, s elszámoltatást ígért a korrupció megfékezésével, az ország kirablásának a megállításával és a (köz)biztonság megteremtésével együtt. Új elem a magyar politikai retorikában, hogy a Fidesz szerint a hatalom nem cél, hanem eszköz, amit a nemzet javára használ. A szocialisták nyolcévi országlásával a Nemzeti együttműködés programját állították szembe. Kormányzásukat egy furcsa szerkezetű, kevés minisztériumból álló kormánnyal, az ország állapotának felmérésével és az állampolgárságról szóló törvénynek a lehető leggyorsabb megváltoztatásával (2010. július 17.) kezdték meg.
csakhamar megjelentek olyan vélemények, amelyek a cselekvést hiányolták, erre a beiktatás utáni 29 pontos cselekvési program volt a válasz, s ennek alapján az első 100 nap alatt 55 törvényt hoztak, azaz gőzerővel indult be a törvénykezés.

Változás 29 tételben

A június elején vázolt program gazdasági jellegű, hiszen a magyarországi lakosságot immár ez érdekli leginkább. Az új magyar gazdaságpolitika lényege: együttműködés és felelősségvállalás -- a spekuláció helyett a termelés kapitalizmusa. A 2008-as válság előtt a piacok túlértékelték a termékek, a részvények árát, mert arra spekuláltak, hogy emelkedni fog, s nem a munkára és az értéktermelésre koncentráltak. Magyarország bajai a Medgyessy-kormány eladósító politikájából származnak, ezzel a politikával akar a Fidesz szakítani. A munkaprogramja egymillió új munkahelyet ígér, s ez rendkívül ambiciózus terv.
Egyszerűbb adórendszert hirdettek meg, amiben az adó nem büntetés, amelyet egyesek fizetnek, mások nem, hanem részvétel a közös ügyekben. Az adóztatás rendszere a családokat, a gazdaság szereplői közül pedig a kis- és a középvállalkozásokat támogatja. Új lendületet kap a Széchenyi-program. A bürokrácia ellen is felveszik a harcot. Az építkezést, bérbe adást egyszerűsítik. Az adományozás és az öröklés, a ház körüli munka adómentes lesz, nagy tetszést aratott, hogy a pálinkafőzést is engedélyezik.
A legnagyobb médiavisszhangot a bankadó váltotta ki. A kormány ebben találta meg a megszorítások alternatíváját. Ezenkívül a devizahitelek kérdését is igyekeznek kezelni. Az IMF-fel és az EU-val a költségvetési hiányról folynak a tárgyalások...

Kényes kérdések

Orbán Viktor a kormányzás kezdetén rendkívül jól kezelte a szlovákok -- azóta megbukott -- kormányfője, Fico által támasztott kihívást. Ficóval egyszerűen nem kommunikált, sőt már a választások előtt azt fogalmazta meg a külügyminiszter, hogy az új kormánnyal akarnak majd tárgyalni. Ez a diplomácia nyelvén meglehetősen erős kifejezése annak, hogy érdekeltek voltak Fico bukásában. Szlovákiában sajnos igen erős gyökeret vert a magyargyűlölet, és állandó problémát fog okozni a magyar külpolitikában. Orbán Viktor első útja Lengyelországba vezetett, ami azt jelenti, hogy hajlandó egy, a lengyelek vezette regionális érdekcsoportba tartozni, a lengyeleknek is szükségük van egy stabil partnerre. A többi külpolitikai megnyilatkozásból az derült ki, hogy tudatában vannak a Kelet erejének, kiegyensúlyozott politikára törekszenek Oroszországgal és Kínával is, de a nyugati szövetségbe tartoznak.
Sokkal nagyobb veszély a nemzetközi pénzpiacok által kifejtett nyomás, mivel hatalmas erejű szervezetekről van szó. Úgy tűnik, hogy a különféle hitelminősítő intézmények újabb hitelek felvételére akarják rábírni a magyar kormányt, de az mindeddig ellenállt. Ez rendkívül bátor magatartás, egyszer meg kell szakítani az adósságspirált, mindez azonban nagy veszélyeket rejt magában. A kormányzat többször is olyan kijelentéseket tett, amivel idegessé tette a pénzpiacokat, a forint árfolyama pedig megingott. Ezenkívül korrigálnia kellett a költségvetési hiányról szóló elképzeléseit.
Az ellenzék három ,,pólus'-ából érkező kihívásokat is eredményesen kezelik. A Jobbik nem talál fogást a Fideszen, és a kommunikációja sokszor abból áll, hogy ők még keményebbek lennének. Az LMP sokszor arra kényszerül, hogy elvszerű kritikai magatartása alapján támogasson egy-egy indítványt, és ez vonatkozik az arcukat egyre inkább elvesztő szocialistákra is.
Igen erősek azok a hangok, amelyek az országot egy autoriter rendszertől féltik. Ezt a helyzetet a kormányzat úgy kezeli, hogy nem kommunikál, nem vitatkozik az ilyen kijelentések kimondóival, úgy tesz, mintha ezek a kijelentések el sem hangzanának, és ezt mindaddig teheti, amíg élvezi a választók bizalmát.

A jövő harcai és bizonytalanságai meg a 101. nap

A Fidesz--KDMP rendelkezik a kétharmados többséggel, és nem fél használni a hatalmát. Az eddigi személyi döntésekből is látszik, hogy kérlelhetetlenül és gyökeresen átalakítja a húsz éve kialakult rendszert. Súlyos személyi döntések meghozását is vállalja. (Ezt egyesek vitatják, s jogorvoslatot várnak az EU-tól és Strassbourgtól.) Nem lesz ez másként az alkotmány módosításával, illetve az új alkotmánnyal és a média szabályozásával, az alkotmánybírákkal, a legfőbb bírósággal, az Állami Számvevőszékkel sem. Amikor lejár a mandátuma, a Jegybank elnöke is menni fog. A fő kérdés mindezzel kapcsolatban az, hogy ez egy új klientúra kiépítéséhez vezet-e, vagy a jogállamiság játékszabályainak betartásával egy hatékony, értelmes és az állampolgárokat szolgáló rendszer jön létre. (Mert az eddigiek nem ilyenek voltak.) Magyarország lakosságnak elege lett abból, ahogy egymásnak osztogatták a javakat a hatalmon levők, ezért szavazott úgy, ahogy szavazott. A választóké tehát a remény, a kormányzóké a felelősség, az ellenzéké pedig az a szerep, hogy figyeljen. A fő kérdés tehát az, hogy lesz-e a kormánynak és a miniszterelnöknek annyi morális tartaléka, hogy nem kezd olyan zavaros ügyekbe, mint az MSZP és az SZDSZ. Ez nem is olyan könnyű, hiszen a győztes politikai opciókat meg szokták rohanni a karrierista ''konjunktúralovagok”.
A kormány sorsára talán még nagyobb hatást gyakorol, hogy sikerül-e javítania az életszínvonalon, azáltal, hogy rendbe teszi a gazdaságot. A Fidesz--KDNP nem a mérsékelt jobboldaliságára, nem Orbán Viktor személyének kvalitásaira, nem a szervezettségére kapta a szavazatokat, noha mindezeknek szerepük volt, hanem arra, hogy a szocialisták irányította kormányok extrémen sikertelenné váltak. Sokan elfordulnának a Fidesztől, ha nem javulna az életszínvonal. Ilyen értelemben borotvaélen táncol a kormány. Másrészt pedig egy lehetséges kitörési pont a nemzeti egység kérdésének hiteles újragondolása, az egység megteremtése az országban. Ha sikerül a Fidesznek egy ilyen masszív választótábort kinevelnie, és megtartania, akkor már félig nyerő helyzetben lesz.
A győzelmi lendület a kezdőlépések megtételére volt elegendő. Nem vitás, hogy a politikában mindenki hibázik, az a kérdés, hogy mekkorákat, és hogy ezek milyen következményekkel járnak. A Fidesz is követett el hibákat az első száz napban, ezek kommunikációs, nem kardinális hibák Ebben a pillanatban még nem világos, hogy a Világbankkal folytatott vita mit hoz. Még csak jelei vannak, remény van rá, hogy beindul a gazdaság. A kormány sikere az ország sikerétől függ, amit már nagyon vár minden magyar.
(A 101. napon pedig Orbán Viktor levelet írt a nyugdíjasoknak, ezzel újabb támadást indított a szocialisták szavazóbázisa ellen...)