home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Útközben (254.)
Káich Katalin
2018.01.18.
LXXIII. évf. 2. szám
Útközben (254.)

Machu Picchu, a szent város! Amikor a hegyoldalba vájt, fokozatosan emelkedő, keskeny úton haladva a busszal megérkeztünk a kilátóhoz, a nap sugaraiban fürdő romváros lélegzetelállító, minden képzeletet felülmúló látványa fogadott bennünket. Ismételten megtapasztalhattam a pillanatban megnyilvánuló végtelen örökkévalóság mérhetetlen erejét, mely annyira felismerhetővé teszi a szentnek tartott helyeket. A látvány oly mélyen bevésődött az agytekervényeimbe, hogy immáron, a lelkem nagy örömére, bármikor képes vagyok/leszek előhívni.

A fellegvár a Huayna Picchu (Fiatal csúcs) és Machu Picchu (Öreg csúcs) hegyek által körülzárt hegynyeregben helyezkedik el 2350 méter magasságban, és majdnem megközelíthetetlen, hiszen magas, 5000 méter feletti, felhők fölé emelkedő, havas csúcsok veszik körül, valamint mély kanyonok és óriási, szivárványszínű, gránitsziklás szakadékok meg a habzó, zuhogó, dübörgő Urubamba folyó.

A múltban a felsorolt körülmények védelmet nyújtottak a szent városnak, méghozzá olyannyira, hogy a helység a spanyol hódítók telhetetlen zsákmányszerzési vágyának sem esett áldozatául. Közben buja növényzet fedte el az avatatlan szemek elől a várost, és a harácsoló kincskeresők is hoppon maradtak.

A Machu Picchu ma is sok ezer titkot rejtő, mással nehezen összehasonlítható fekvésű, időtálló építészeti mestermű. Képviseli mindazokat a sajátságos, klasszikusnak számító építéstechnológiákat, amelyek lehetővé tették a minden kötőanyagot nélkülöző, tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörösgránit-tömbökből rakott, robusztus falak felállítását.

A romváros szakrális jellegét számos ténnyel lehet igazolni. Nincsenek benne adminisztrációs, kereskedelmi meg katonai létesítményekre emlékeztető épületek, viszont megtalálhatóak a ceremoniális rendezvények céljából kialakított városrészek: az úgynevezett szent negyed, a Nap-, a Kondor- és a Háromablakos-templom, az ünnepségek színhelye, vagyis a főtér, továbbá az obszervatóriumokból álló komplexum, valamint a magaslaton álló áldozatioltár-rendeltetésű gránitoszlop. 

A központi tér körüli, teraszos elhelyezkedésű épületmaradványok többségének esetében csak a tető hiányzik. Az inka társadalom kiváló szervezettségű és hierarchikus felépítésű volt, ami a városnegyedek kialakításából is kikövetkeztethető. A nagy teraszokon a királyi rezidencia, a magas hivatalt betöltők, a papok meg az előkelők laktak, a déli és a nyugati oldalon pedig a földet megművelők és a kőművesek — a nyerskőből emelt házukban. Ugyanitt találhatóak a raktárépületek, a műhelyek meg a temetők, illetve a föld művelésére létrehozott teraszok is.

Végső soron, mivel írásos emlékek nem állnak rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy eredendően mi is volt a célja ennek a hitelt érdemlően magas szintű emberi kreativitást igazoló épületkomplexumnak, az utókor számos elméletet gyártott, ám mégis adós maradt az egyértelműen elfogadható válasszal. És ez talán így is van rendjén! 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..