Az italt csak a lakosság 30 százaléka vásárolja üzletben, a többség vagy maga főzi a pálinkát, vagy a barátai ajánlatára megbízható helyről szerzi be, amivel a szürkegazdaságot is erősíti. A nagymértékű pálinkafogyasztás ellenére a statisztika mégiscsak azt mutatja, hogy hazánkban a sör számít a legkedveltebb italnak, legalábbis a megkérdezettek 43,7%-a erre esküszik. A pálinka a maga 24,1 százalékával a második helyre szorult a bor (20,6%), a vodka (3,5%), a whisky (2,5%) stb. előtt.

Ezek az adatok a hétköznapi emberekre vonatkoznak, de vajon megvetik-e az itókát a „kiválasztottak”, vagyis a kormány tagjai és a miniszterek? Ha valaki azt hitte, hogy igen, akkor nagyon téved! De miért is tennék? Hiszen ők is csak emberek! Sőt, olyan emberek, akiknek nem kell spórolniuk, alapos körültekintéssel beosztaniuk a család havi jövedelmét. Vagyis megtehetik, hogy válogatnak, és a jófajta, minőségi italt részesítik előnyben. Különösen, ha még fizetniük sem kell érte, hiszen a reprezentációs ital a munkakörükhöz tartozik. Azt is mondhatnánk, hogy jár nekik.

Nemrégiben azt adta hírül a szerb nyelvű Blic napilap, hogy október végére elfogyott az a 3000 üvegnyi tömény ital, amelynek az elfogyasztását egész évre tervezték a kormányban, illetve a minisztériumokban. A csorbát kiküszöbölendő novemberben kiírták a közbeszerzési pályázatot még 1342 üvegre. Vagyis egész évben 4342 üveg italra van szükség, napi több mint tízre. Az említett rendelés 580 üveg pálinkát, 386 whiskyt, 198 gint, likőrt, vodkát, 126 butella Vinjakot, rumot és 52 konyakot tartalmazott. Némelyikből egyetlen flaska többe kerül, mint a nyugdíjasoknak legutóbb utalt egyszeri támogatás.

Úgy tűnik, italfogyasztásban a tartományi kormány sem akar lemaradni. A Kurir értesülése szerint az újvidéki „Fehér Házban” 4434 üveg ital vásárlását vették tervbe. A listán hazai pálinka — körte, birsalma, barack —, Pelinkovac, vodka, Vinjak, sör, bor található, és természetesen whisky, abból is Ballantine’s és Johnnie Walker. Azt is kiszámították, hogy a 4434 üveg ital csaknem három tonnát nyom. Nem tudom, ez miért fontos, hacsak azért nem, hogy hangsúlyozzuk: a tartományban mintegy három tonna italt kortyolgatnak el. Ami már csak azért is furcsa, mert a folyadékot inkább deciben vagy literben mérjük.

A tartományi kormányelnök szerint a mennyiségen egyáltalán nem kell elszörnyedni, hiszen három évre osztják be. És nemcsak a kormánytagok részesülnek belőle, hanem például a dolgozók is, de még inkább a vendégek, a külföldi delegációk tagjai és a különféle, gyakran nemzetközi konferenciák részvevői. Akiket mégsem lehet akármivel megkínálni!

Ugyanebben a cikkben olvashattuk azt is, hogy a vajdasági képviselőházban évente több mint négy tonna kávé fogy, 2000 kilogramm török, 1000 kilogramm eszpresszó és 1200 kilogramm neszkávé.

Mindezek tudatában sokan nem fogadják majd kitörő lelkesedéssel, hogy az új esztendőben valószínűleg megdrágul az alkoholos ital, a kávé és a cigaretta. Történik mindez azért, mert egyszer, talán belátható időn belül, az Európai Unió tagjai szeretnénk lenni, és ezért bizonyos feltételeknek máris meg kell felelnünk. Például össze kell hangolni az árakat.
Annyi baj legyen, mondhatják sokan, ha csak ezeknek a luxuscikknek számító termékeknek növekszik az áruk, hiszen kávé, cigaretta és alkohol nélkül lehet élni. A fenti adatok azonban nem ezt bizonyítják.