„A külhoni magyar óvodák sarokkövei az erős magyar intézményrendszernek, amely a bölcsődétől az egyetemig biztosítja, hogy a magyar gyermekek és diákok szülőföldjükön magyarul tanulhassanak” — üzente Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár a szerémségi Maradékon, ahol átadták az újonnan felépített Bárka református óvodát.
Az iskoláskor előtti intézmény a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak köszönhetően jöhetett létre. Ennek keretében mintegy ezer óvodát építenek és újítanak fel szerte a Kárpát-medencében.
Potápi Árpád János Maradékot a szórványmagyarság bástyájának, az óvoda megnyitását pedig nagyon fontos pillanatnak nevezte a közösség életében. Beszédében úgy fogalmazott: már a három évvel ezelőtti alapkőletételkor is megerősítették ennek a közösségnek a hitét és kitartását, valamint azt, hogy az elmúlt száz évben erőteljesen kitartott a szülőföldjén. A politikus Tisza Istvánt idézte: „amíg maradékon megmarad ez a hit, addig lesz itt magyarság.” Ehhez kapcsolódóan rámutatott: „önök kitartóan ragaszkodtak a magyarságukhoz, református hitükhöz, és ez a kettő elég volt ahhoz, hogy kitartsanak, és a község nevéhez híven önök itt maradjanak, és a gyermekeiknek újra nyissanak óvodát, általános iskolát, és egy erőteljes magyar életet kezdjenek el a XXI. Században.” A jelenlevőket arra buzdította, hogy „legyenek büszkék mindarra, amit az elmúlt években elértek, és amihez talán mi is hozzá tudtunk járulni”.
Az államtitkár rámutatott, hogy az óvoda nemcsak tanintézmény, hanem szórványközpont is lesz. „Ez az óvodaközpont azért is jött létre, mert a magyar kormánynak 2016 óta az a célja, hogy főleg a szórványvidékeken, de tömbvidéken is, minden egyes magyar gyermek számára biztosítsa azt a lehetőséget, hogy magyar óvodába vagy ha kell, még magyar bölcsődébe is járhasson” — szögezte le Potápi Árpád János. Hozzátette: „abban bízunk, hogy a magyar óvodásokból magyar általános iskolások lesznek, magyar gimnazisták vagy szakképzősök, utána pedig magyar egyetemen vagy legalábbis magyar közegben fogják a tanulmányaikat folytatni, magyarul magyarként alapítanak családot, és magyar gyermekeket fognak majd újra óvodába járatni.”
A nemzetpolitikai államtitkár kiemelte: Vajdaságban még épül egy evangélikus óvoda, emellett pedig további negyvennégy óvodát újítanak fel, melyek nagy része már el is készült. De nemcsak óvodákat építenek, hanem játszótereket is átadtak, melyek segítik a gyermekek szórakozását és fejlődését. A maradéki objektum 150 millió forintba került.
Halász Dániel református lelkész, aki 2012-től viseli gondját a maradéki magyar hitközösségnek, elmondta: 2013 óta hétvégi óvodákat szerveztek a református összefogásnak köszönhetően. 1951-ben még 22 magyar iskola volt Szerémségben, de 1978-ban ezeket bezárták.
Az intézmény átadásán részt vett Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki a helyszínen elmondta: az óvoda megnyitása bizonyíték arra, hogy a vajdasági magyarság mögött egy erős anyaország áll, mely segíti és támogatja, s olyan szervezeti hálója van ennek az anyaországnak, amelyben helye van egy olyan óvodának, mint a maradéki. De helye van benne minden szórványintézmények is — emelte ki.
A maradéki óvodába jelenleg tizenöt gyerek jár, de további tíz befogadására van lehetőség. A következő lépést akkor tehetik meg, amikor megkapják a kért engedélyeket, és elindíthatnak egy iskola-előkészítős csoportot is.
Fotók: Nemzetpolitikai Államtitkárság
