Egy öt évvel ezelőtti becslés szerint 2025-re a mesterséges intelligencia teljesítménye akár egy teljes emberi agyéval lesz egyenértékű. Ezt viszont már meghaladtuk, 2045-re az előrejelzések szerint a teljesítménye a teljes akkori emberiség összagykapacitásával bír majd. Napjaink egyik központi beszédtémájához azonban számos félelem is társul…

A tömegkommunikációban való veszély valóságos és reális. A mesterséges intelligencia elterjedésével megjelent az emberekben a leválthatóság félelme, a robotok által irányított társadalom fiktív képzete. A meglévő munkakörök megszűnését illető aggodalmak azonban alaptalanok a szakemberek szerint, hiszen a megoldások nem egyes munkakörök kiváltását célozzák, hanem a munkakörülmények javítását és a hatékonyság növelését szorgalmazzák. Az automatizálás nem a munkahelyek megszűnését vagy csökkenését segíti elő, hanem azt, hogy az emberek — összedolgozva a robotokkal — hatékonyabban és gyorsabban tudják elvégezni feladataikat.

Forrás: Imageio.forbes.com

A Forbes négy tanácsot gyűjtött össze arról, hogyan érdemes áthidalni a mesterséges intelligenciával szembeni ellenérzéseket. Az első tanács, hogy a fejlesztőknek be kell vonniuk a legjobban érintett dolgozókat a fejlesztésbe, így várhatóan sokkal kisebb lesz az ellenállás az alkalmazással szemben. A második tanács is szorosan kapcsolódik ehhez, mely szerint érdemes minél több embert bekapcsolni, hogy tudják, mi készül, milyen alkalmazást akarnak bevezetni — vagyis fontos a transzparencia, a nyilvánosság. Az előnyök és a hátrányok megfelelő menedzselésében érdemes előtérbe helyezni az előnyöket, még akkor is, ha tudjuk, hogy egy-egy ilyen számítógép mekkora energiaigényű. A negyedik tanács a támogatói hálózatok kiépítése, például hogy megfelelő arányban legyenek nők és férfiak egy-egy projektumban, hogy tudják egymást segíteni.

Az MI vagy AI (az angol artificial intelligence kifejezésből rövidítve) minden bonyolultsága ellenére egy matematikai elvekre épülő algoritmus — emberi alkotás. Mégis van abban némi veszély, ha beszippant bennünket a fizikaival párhuzamos valóság, mint például egy Metaverzum vagy a Marvel-filmekből ismert Multiverzum. Lényegében már most is részben az online térben éljük meg a társas kapcsolatainkat. Ha ez élményszerűségében, valóságosságában, elérhetőségében még tovább fejlődik, akkor akár most még teljesen elképzelhetetlen hatással is lehet a következő generációkra. Egy lelkész gondolatait említeném, aki azt mondta, hogy addig kezeljük helyén az AI-t, amíg figyelünk rá, hogy ne váljon szekuláris (világi) megváltássá. Az MI nem az egzisztenciális gondjaink megoldója. S amíg korábban gondolhattuk azt, hogy az MI nem helyettesíthet mindenütt, addig a pesszimisták úgy látják, mivel a kreativitás is gondolkodás, az MI idővel azt is elsajátítja. S valóban, a ChatGPT már akár filmforgatókönyvet és egyéb szövegeket, fordításokat is megalkot.

A budapesti kávézókban a humanoid robotok mint az emberekkel „egyenértékű” alkalmazottak megjelenése már nem újszerű. Mégis az első asszociációnk, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése az orvoslás és a rehabilitáció területén a legkívánatosabb.

Rövid beszélgetésünk alatt kiderült, hogy a legtöbb kérdéssel az Amerikai Egyesült Államokból, Kínából és Indiából fordulnak az MI-hez. Önökben akár az a kérdés is felmerülhet, hogy ezt a cikket vagy bizonyos részeit a ChatGPT írhatta-e. Nos, nyugodjanak meg — leszámítva a megjelölt választ —, a szerző sorait olvassák.

A ChatGPT legújabb verziója, az OpenAI által kifejlesztett MI chatbot nagyon izgalmas kihívásnak tűnik elsőre — s talán másodikra is. Valóban lehengerlő, ahogyan kreatív feladatokat is megold, még akkor is, ha már többen bebizonyították, hogy egyszerűbb logikai feladatokba belebukik — leginkább azért, mert emberi dialógusok milliárdjain tanították az algoritmust, emiatt pedig nagyon is emberiek a hibái. Emellett előfordul, hogy „robotszerű” hibákat ejt, amikor például félreért egy kérdést. Az érzelem és erkölcsi értékek nélküli világot nem tartja elképzelhetőnek, és minden, pusztítással kapcsolatos kérdésnél a válasz főleg az emberek által megalkotott algoritmusra terelődik, mert az MI csak ezáltal képes működni. A ChatGPT-regisztráció felnőttkorhoz kötött, ennek ellenére gyermeki kérdésekkel is próbálkozhatunk. Már belépéskor jelzi, hogy van esély arra, hogy hibás választ ad, illetve, mivel állandó fejlesztés alatt áll — s a kérdésekből is táplálkozik —, minden alkalommal gazdagabb és valószínűbb a pontos válasz adása. Arra a kérdésemre, hogy melyik volt az a kérdés, amelynek a megválaszolásához a legtöbb időre volt szüksége, kitérő választ adott, mert elvileg csak bizonyos mennyiségű kérdést tárol, s a válaszidő nem a nehézséghez kötődik, hanem olykor az információk hiányához. Egyes témákban a tudása nagyon is korlátozott, sőt gyakran elavult. Ám ezeken nem érdemes fennakadni, mert mindennek ellenére valószínűleg minden területről vannak kulcsfontosságú ismeretei. Egy olyan MI-eszközzel, amely másodpercek alatt képes tisztességes válaszokat generálni bonyolult kérdésekre, a félelem túlságosan is valóságossá válik. A ChatGPT-nek rendkívül magas az érzelmi intelligenciája, akár együttérezni is képes velünk, sőt empátiát is mutatni, mivel megtanulta, hogy milyen tényezők hatására tűnik egy kommunikáció legnagyobb valószínűséggel empatikusnak.

Ennek ellenére az MI nem fog minket egykönnyen feleslegessé tenni, de ez nem csökkenti azt a hatalmas hatást, amelyet szinte minden területre gyakorolni fog.