A Magyar Nemzeti Tanács konferenciát szervezett a Magyar Tanítóképző Karon Európai uniós civil jó gyakorlatok elnevezéssel, mellyel a vajdasági magyar civilszervezeteknek kívánt segíteni az európai uniós programok sikeresebb megvalósításában és a támogatások elnyerésében.
Zsoldos Ferenc, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke köszöntőbeszédében elmondta, hogy a vajdasági civilszervezetek ereje tíz esztendeje egyre inkább növekszik, és már a kezdetektől rendkívüli érdeklődés mutatkozik meg az országon túli támogatások lehetőségei iránt.
— A konferencia célja, hogy ne csak a jelenlegi 15—20 szervezet valósítson meg határon átívelő programokat, hanem hogy öt év múlva azt is elmondhassuk magunkról, hogy akár 30-40 szervezet él az Európai Unió nyújtotta támogatások lehetőségeivel. Hinnünk kell abban, hogy az európai uniós források nem elérhetetlenek. A civil lét egyik alapvető jellemzője az állandó tanulás, az, hogy folyamatosan új dolgokat próbálunk ki még a nehéz körülmények ellenére is.
Ocskay Gyula, a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálatának elnöke az európai uniós és a határ menti országok együttműködésének lehetőségeiről beszélt az egybegyűlteknek.
— Vannak olyan határon átnyúló együttműködések, amelyek az Európai Unión belül zajlanak, ilyenek például az osztrák programmegvalósítások, amelyeknek 20-30 százaléka példás kezdeményezés. Az EU-n kívül eső országokban más a helyzet, a rendelkezésre álló források kevésbé teszik ugyanis lehetővé, hogy infrastrukturális beruházások valósuljanak meg, inkább csupán felkészülést jelentenek az európai uniós tagságra. A határ menti együttműködések és Vajdaság szempontjából akkor tárul igazán perspektíva Szerbia elé, ha az ország teljes jogú tagjává válik az Európai Uniónak.
— Amikor megjelenik egy kiírás, a szervezetek a beadandó programhoz anyagot keresve próbálnak együttműködő partnereket felkutatni. Ebből kifolyólag egymás számára ismeretlen emberek igyekeznek megvalósítani pályázati programokat. Az ilyen helyzetekből gyakran konfliktusok és félreértések szövődnek. Nagy hiba, hogy egyes szerbiai szervezetek úgy vágnak bele az együttműködésbe, hogy nem tudják, az IPA pályázatokhoz 15 százalékos önerőt is biztosítani kell, vagyis csaknem egy évig előre kell finanszírozni a projektet. A legfontosabb tehát a rendszer megismerése. Most kezdődik az új tervezési időszak, amelynek a kifutása 2014-től 2022-ig tart, és már most készen kellene állniuk azoknak a projekteknek, amelyeket 2015-ben be szeretnének nyújtani — osztotta meg tapasztalatait Ocskay Gyula.
