Október az emlődaganat elleni küzdelem hónapja, amikor több megmozdulást és szűrővizsgálatot szerveznek annak érdekében, hogy csökkentsék a megbetegedések és az elhalálozások számát. A szabadkai Egymásért Egyesület egy interaktív előadással készült a pink októberre, melynek keretében a betegség állomásait ismerhették meg közelebbről a résztvevők. Dr. Bagi Teodórával, a Szabadkai Közkórház onkológusával beszélgettünk a megelőzés fontosságáról, a betegség kialakulásáról és a gyógyulási lehetőségekről.
* Miért és milyen gyakorisággal kell megelőző szűrővizsgálaton részt venni?
— Rendkívül fontos, hogy a korai stádiumban, még tünetmentesen felfedezzük az emlődaganatot, hiszen akkor a gyógyulási esély is nagyobb. Egy nőnek az élete során több fontos funkciója van. Családi szerepe van, ahol a férjének a felesége, a gyermekeinek az anyja, az anyjának a lánya, a nagymamájának az unokája, valakinek a keresztanyja, nagynénije. Szociális szerepe van attól függően, hogy milyen aktív a mindennapokban, legyen az tánckör, olvasókör, könyvtár, kézművesszakkör vagy bármilyen szervezetnél, alapítványnál való aktivitás. Munkahelyi szerepe is van, és attól függetlenül, hogy mit dolgozik, fontos a munkaközösségének. Ha a nő megbetegszik, és nem tud teljesíteni ezekben a fontos szerepekben, akkor mindenhonnan hiányozni fog, és minden közösség sánta lesz nélküle. Az élete során minden hetedik nő emlődaganatot kap, azt hiszem, ez egy ijesztő adat. A szűrővizsgálatot, vagyis az emlők esetében a mammográfiát kétévente ajánlott megismételni. Ennek lényege panaszmentes egyének vizsgálata azzal a céllal, hogy a kezdeti stádiumban fedezzük fel a betegséget. Minél előrehaladottabb a betegség, annál komplikáltabb a gyógyítása és rosszabb a betegség kimenetele. A szűrővizsgálatra ötven és hatvankilenc év közötti hölgyeket hívnak be, ez hivatalos meghívóval történik. A legújabb adatok szerint az idén, egy picit több mint fél év alatt, a szűrővizsgálatra behívott hölgyek kevesebb mint 50%-a jelent meg a mammográfián. Ha a nők 72%-a részt venne a szűrésen, akkor tíz éven belül csökkenne az emlődaganatok száma és az emlődaganat miatti elhalálozás. Nagyon sok tévhit és negatív kommentár él a köztudatban a mammográfiával kapcsolatban. Azt tudni kell, hogy ma már modern gépekkel dolgozunk, kisebb a sugárzás, kisebb az emlőre gyakorolt nyomás és a kellemetlen érzés a vizsgálat után. Az a legfontosabb, hogy a vizsgálat egyszerű, pozitív és célravezető élmény legyen. Bizonyos rizikófaktorok megléte miatt fiatalabb korban is ajánlott a mammográfia elvégzése. Ilyen rizikófaktor, ha a család egyik férfi tagjának volt emlődaganata, ha BRCA-mutációról vagy más genetikai eltérésről tudunk, ha emlő- és petefészek-daganat kombinációja jelentkezett a család női felmenői között. A szűrővizsgálatot Szerbiában a radiológus végzi. Dupla biztonsági faktorral dolgozunk, vagyis két radiológus is elemzi az eredményt. Vannak olyan eredmények, amikor a szűrővizsgálat után azt tanácsolják, hogy további kivizsgálásra van szükség, ebben az esetben a páciens útja nagyon gyorsan meg van szervezve a rendszerben.
Dr. Bagi Teodóra
* Milyen tünetek adhatnak okot gyanúra?
— Az emlődaganatnál kevés tünet jelentkezik, éppen ezért érdemes hetente-kéthetente önvizsgálatot végezni a tükör előtt. Figyelmeztető jel lehet a mellen megjelenő bőrpír, narancsbőrszerű elváltozás, a bőr vagy a mellbimbó behúzódása, ha cseppformában folyadék távozik a mellbimbóból, illetve jelentkezhetnek csomók, melyek leginkább az emlő külső és felső negyedében helyezkednek el. A mellbimbótól lefelé található területeket a legnehezebb kitapintani. Életkortól függetlenül mindenkinek azt szoktam javasolni, hogy legalább havonta egyszer körkörös mozdulatokkal, az óramutató járásával megegyező irányban tapogassa át a melleit és a hónalját. Utóbbira azért van szükség, mert ritkán, de az is előfordul, hogy az emlőben nem találunk csomót, viszont a hónaljban meg van nagyobbodva a nyirokcsomó, ez már egy előrehaladottabb stádiumra utal. Az Észak-bácskai körzetben a betegek kétharmada már előrehaladott daganattal keresi fel az orvost. Vannak hölgyek, akik tudják, hogy van valami a mellükben, és nem jelentkeznek, ami azért veszélyes, mert idővel áttétes betegség alakulhat ki náluk. Megkülönböztetünk gyulladásos emlődaganatot is, mely leggyakrabban nem kitapintható csomóval indul, hanem az emlő nagymértékű megnagyobbodásával, a bőr gyulladásával és akár lázzal is. Ebben az esetben a daganatos sejtek nem egy csomóban koncentrálódnak, hanem a nyirokerekben. Ez egy rendkívül nehezen gyógyítható fajtája az emlődaganatnak.
* Manapság egyre több fiatalt is érint a betegség. Ennek mi az oka?
— Rizikófaktornak számít a korai menstruáció, a késői menopauza, a nem szoptatás, vagy ha csak egy gyermeket szült a nő. Mindez stimulálva is van a társszakmák általi hormonhasználattal, amikor például hormonkészítménnyel sürgetik meg a rendszeres menstruációt. Egyre többen küzdenek inzulinrezisztenciával, policisztásovárium-szindrómával, és ezekben az esetekben is hormonterápiát ajánlanak a fiatal pácienseknek. A szülés időpontja is kitolódott, egyre később válnak a nők anyává. Ugyanennyire fontos, hogy mit viszünk be a szervezetünkbe a táplálkozással. Ez mind odavezet, hogy akinek genetikai hajlama van, és akinél jelen vannak ez említett külső hatások, annál könnyebben tud kialakulni a betegség.
* Milyen gyógykezelési módokra van lehetőség?
— Az emlődaganat esetében a daganat nagysága mellett a biológiáját is figyelembe vesszük, vagyis a mintából meghatározzuk, hogy hormonérzékeny-e, megnézzük a HER2-státuszt, és ezeknek a kombinációjából kapunk négy alap-daganatfajtát, ezeket pedig teljesen eltérő módon kell kezelni. Fontos kiemelni, hogy az utóbbi két-három évben felzárkóztunk az európai irányelvekhez, ami kiváló eredmény, hiszen az itteni beteg ugyanazt a terápiát kapja, mint egy nyugati országban, vagyis meg tudjuk a betegnek adni azt, amire a mai orvostudomány képes. A kezdeti és a helyileg előrehaladott emlődaganatnál a cél a műtét, melynek során eltávolítjuk a daganatot, és ezáltal a beteg meggyógyulhat. Ha már áttétes betegségről van szó, nem tudunk teljes gyógyulást elérni, viszont stabilizálhatjuk az illető állapotát, visszaszorítva a daganatot, és így jó életminőséget adunk a hátralevő időre, mely lehet néhány hónap, de akár néhány év, évtized is. A hormonérzékeny daganatot a korai stádiumban műtjük meg, ha kell, besugarazzuk, vagy hormonblokkoló tablettákat alkalmazunk öt—hét éven át. Az összes többi daganat esetében minden, amit a műtét után adnánk, azt a műtét előtt is ajánlott alkalmazni, gondolok itt például a kemoterápiára vagy az immunterápiára és a HER2 elleni célzott kezelésre. Ezeknek az eljárásoknak az a céljuk, hogy meg tudjuk műteni a beteget, teljesen eltüntessük a daganatot, vagy maximálisan csökkentsük a nagyságát. Ha viszont marad daganatos sejt a műtét után, akkor megtörténik, hogy utókezelést alkalmazunk.
* Az önvizsgálat és a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel mellett mivel tudjuk megelőzni a megbetegedést?
— Ki tudunk hatni arra, hogy meddig szoptatunk, hány gyereket szülünk, hogy fizikailag aktívak legyünk, és kerüljük az adalékanyagokat, ízfokozókat. Persze nincs garancia arra, hogy ha az ember ezen elvek szerint él, akkor biztosan nem kap emlődaganatot, viszont nagyon fontos, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy csökkentsük a kockázatot. Ezekkel sokat tudunk tenni az egészségünk megőrzéséért.
