Egy duplát szürcsölve ezúttal a kávé kulturális vonatkozásairól írok: a „feketeleves” milyen hatással volt nagy zeneszerzőinkre.

A kávé az 1600-as években jelent meg — velencei közvetítéssel — Európában, és száz éven belül meghódította az öreg kontinenst. Társadalmi s a művészekre tett hatása jelentős, hiszen egy kávé mellett gyorsabban forgott a toll, ráadásul a kávézókban a társaság is inspirálóan hatott.

Hungária Kávéház 1961 (Fortepan: Bauer Sándor)

Említettük, hogy a kávé elterjedésében nagyon sokat köszönhetünk a velenceieknek, kezdjük a sort tehát egy ízig-vérig velencei mesterrel, Baldassare Galuppival. A komponista 1706-ban született a köztársaság egyik szigetén, a csipkéjéről híres Buranóban, és — apjának, az egyik színház alkalmi hegedűsének köszönhetően — gyakran megfordult dalszínházakban, így magába szívta az opera szeretetét. Nem véletlen, hogy maga is a zenészi pályát választotta, karrierje szépen fejlődött. Operák népes sorát írta, 1761-ben pedig — ami számunkra ezúttal fontos — az Il Caffé di campagna, azaz a Vidéki kávéház című művével lepte meg a közönséget. A librettót Pietro Chiari írta, s a dalmű az opera buffa elemeit mesterien vegyíti. A polgári környezetben megjelenik az eszes fogadósnő, a széptevők és az úrhatnám szolgálólány. A műből a Hungaroton a ’90-es évek végén kiváló lemezfelvételt készített, a pulpituson a zenei korszak jó ismerője, Fabio Pirona állt.

Talán a leghíresebb kávé ihlette mű Bach Kávékantátája, melyet a lipcsei mester 1732 és 1737 között komponált, s a szöveg hűen kifejezi Bach kávé iránti rajongását: „…Óh, mennyire finom a kávé, az édes / Kedvesebb ezer csóknál.”

Galuppi opera

A lipcsei mester nem volt egyedül, Beethoven is „kávéfüggő” volt, és kifejlesztett egy sajátos kávéfőzési technikát, melyben csészénként 60 kávébabbal kalkulált. Egyébként emellett nagyon szeretett kávézókban dolgozni. Mahler is rajongott a fekete italért.

Mindenképp említésre méltó Nicolas Bernier francia, barokk szerző (1665—1734), aki az olasz zeneszerzőnél, Caldaránál tanult. Bachnál korábban komponálta Kávékantátáját, szoprán hangra, hegedűre és fuvolára, s a darabot számos alkalommal adták elő sikerrel a királyi udvarban.

Korunkban se szeri, se száma a kávéval kapcsolatos daloknak. Frank Sinatra sem vetette meg a nemes nedűt, s érzéseinek hangot is adott 1995-ben megjelent kávédalában: „Délen, a brazilok között billiónyi kávébab terem.” Követőkre is talált, például Jeremy Loops dél-afrikai énekes, dalszerző és lemezproducer is megírta Kávédalát, mellyel nagy sikert aratott.