home 2024. június 13., Antal napja
Online előfizetés
Van, ami örök — tusványosi töredékek
Markovics Annamária
2022.07.27.
LXXVII. évf. 30. szám
Van, ami örök — tusványosi töredékek

Van, ami örök mottóval rendezték meg a múlt héten az erdélyi Tusnádfürdőn a XXXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. A Tusványosként ismert rendezvénysorozaton az idei évben is elsősorban a világ- és a nemzetpolitikát érintő témákkal foglalkoztak az előadók és a résztvevők.

A szabadegyetemen ezúttal is a legidőszerűbb témákról volt szó, beszéltek az ukrajnai háborúról, a gazdasági helyzetről és a válságkezelésről, Európa jövőjéről, valamint a nemzetpolitikáról. Mivel 2020-ban és 2021-ben elmaradt a rendezvény, a résztvevők az utóbbi három év eseményeit is összegezték.

Ez utóbbihoz kapcsolódva tartották meg a Hogyan tovább, Kárpát-medence? című panelbeszélgetést. A magyar politikusoknak, illetve a külhoni magyar pártok vezetőinek a tanácskozásán Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke rámutatott, az elmúlt három év az állandó küzdelmek időszaka volt. Mint mondta, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború gazdasági hatásai mellett a belpolitikai színtéren is meg kellett küzdeni a megmaradásért. Mindezek lehetőséget teremtettek, hogy világos kép alakuljon ki arról, ki kicsoda a vajdasági közéletben, kinek a mondatai mögött van valós szándék, ki az, aki csak szólamokat pufogtat, és ki az, aki ténylegesen tud segíteni.

 

A vajdasági magyarság politikailag érett és jól szervezett

„Mi ezt az időszakot sikerrel vettük, mint ahogy sikerrel vettük azt a hat megpróbáltatást, amely 2020-ban és 2022-ben két választási periódusban nehezedett ránk” — mondta a VMSZ elnöke. „Ez azért volt nagyon fontos, mert ezek a választások határozták meg a politikai pozíciónkat, illetve azt, hogy a nemzethez tartozás alappozíciójából kiindulva hogyan tudunk hozzájárulni a Fidesz—KDNP győzelméhez, mert ez volt a szándék és ez volt a cél” — magyarázta a politikus. A vajdasági magyar közösség és a Vajdasági Magyar Szövetség jól teljesített ezeken a választásokon azt bizonyítva, hogy egy politikailag érett és politikailag jól szervezett közösségről van szó. Ez bizakodással tölti el az embert — tette hozzá.

A magyar—szerb kapcsolatok az utóbbi három évben is kiválóan alakultak — közölte Pásztor István, és kitért arra, hogy ez az országon belüli kapcsolatokra, valamint a Budapest és Belgrád közötti viszonyra is vonatkozik. „A vajdasági magyarok ma Szerbiában megbecsült részei a társadalomnak, partnernek tekintenek bennünket” — hangsúlyozta a VMSZ elnöke.

Nehéz idők előtt állunk, amit nemcsak az ukrajnai háború generál, hanem a migrációs válság is, mely a vajdasági magyarokra különösen nagy nyomást gyakorol. A vajdaságiak nagyon várják, hogy Magyarország megemelje a határkerítést egy méterrel a Szerbiával közös határán, mert abban reménykednek, hogy akkor kevesebben tudnak majd átjutni, és kevesebben is próbálkoznak — emelte ki Pásztor István. Hozzátette: Szerbia hihetetlen csatát vív, hogy megőrizhesse függetlenségét és döntéshozatali szabadságát, mert folyamatos nyomásnak van kitéve, hogy bevezesse a szankciókat Oroszországgal szemben. „Ha az ember a szabadságát, az önrendelkezését és a szuverenitását adja fel, akkor könnyen megtörténhet vele, hogy olyan napokat él meg, mint Ukrajna.”

Zárómondatként a VMSZ elnöke rámutatott, az a cél, hogy azok, akik Nyugaton próbáltak szerencsét, de mégis visszatérnének Vajdaságba, reális opcióként gondolhassanak a hazatérésre, és meglegyenek erre a lehetőségeik.

 

Sikeres tizenkét év

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár beszédében úgy fogalmazott: Magyarország százéves történetében még nem volt ilyen sikeres tizenkét év, mint ez az utóbbi időszak. Hozzátette: az a cél, hogy mindenhol erőteljes magyar érdekképviselet és a magyarok lélekszámának megfelelő képviselet legyen.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem kiemelkedő eseménye minden évben Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszéde. A kormányfő hagyományosan itt szokta bejelenteni a következő időszakra vonatkozó kormányzati terveket, intézkedéseket. A beszéde előtti estén Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőivel egyeztetett. A megbeszélésen elhangzott, hogy az ukrajnai háború nemcsak Magyarországot, hanem a határon túli magyar nemzetrészeket is súlyosan érinti, ezért folyamatos egyeztetésre van szükség a gazdasági és a társadalmi károk elhárítása érdekében. A résztvevők elszántak, „a válság ellenére is meg fogjuk őrizni a magyar nemzetpolitikának az elmúlt tizenkét évben elért eredményeit”.

 

A veszélyek korába léptünk

Orbán Viktor az előadásában rámutatott, három évvel ezelőtt egy bizakodó tusványosi tábornak voltak a résztvevői, nem sejtve, hogy az utána kezdődött időszak a veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede lesz. Mint mondta, az elmúlt három évben a nyugati civilizáció korábban megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai repedeztek meg. Példaként említette, hogy az emberek azt hitték, a tudomány védőburkában élnek, ám jött egy vírus, azt is hitték, hogy Európában nem lehet többé háború, közben Magyarország szomszédságában kitört a háború, és azt is gondolták, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, a világ vezetőinek egy része viszont most mégis azon dolgozik, hogy újra blokkvilágba szervezze az életet.

Hozzátette: a háború miatt most eltolódott a figyelem a migrációról, de ez a kérdés nem zárult le, „Brüsszel a Soros-féle csapatokkal kiegészülve ránk akarja kényszeríteni a bevándorlókat”. Ehhez kapcsolódóan rámutatott, hogy Magyarország számára továbbra is az első és a legfontosabb kihívás a népesedéspolitika. „A helyzetünk javult, de fordulat nincs, márpedig amíg nem lesz fordulat, előbb-utóbb ellakják tőlünk Magyarországot, a Kárpát-medencét” — hangsúlyozta. A migráció kettéválasztotta Európát, az egyik felén európai és Európán kívüli népek élnek együtt, és ezek már nem nemzetek és nemzetállamok, hanem népek konglomerátumai, míg a Nyugat szellemi értelemben voltaképpen Közép-Európába költözött.

 

A béke az egyetlen megoldás

Az ukrajnai háborúról szólva Orbán Viktor ismét leszögezte, hogy „ez nem a mi háborúnk”. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország NATO-tag, és a NATO sokkal erősebb Oroszországnál, ezt Moszkvában is tudják, ezért Oroszország nem fog háborút indítani a NATO ellen. A béke az egyetlen megoldás, viszont az orosz—ukrán béketárgyalásokra hiába vár bárki is, „amíg nem lesz orosz—amerikai béketárgyalás, addig nem lesz béke sem”. Hozzátette: az Európai Uniónak nem az a dolga, hogy az oroszok vagy az ukránok oldalára, hanem hogy közéjük álljon.

Orbán Viktor szerint egyesek azért bírálják Magyarországot, mert nem elég elkötelezett az ukránok mellett, de ezek a bíráló országok messze vannak, és legfeljebb pénzügyi vagy fegyvertámogatást adnak az ukránoknak, a magyarok viszont közvetlenül is érintettek, az ukrajnai háborúban ugyanis eddig 86 magyar vesztette életét. „Az ukránokon kívül csak mi adtunk vért abban a háborúban, a kritizálók nem” — szögezte le.

 

Ki jár jól a háborúval?

A magyar miniszterelnök szerint amíg az adatok tükrében a világ egyre jobb hellyé válik, az emberek a világvégevárás hangulatában vannak. Véleménye szerint ez a rosszkedv alapjában egy nyugati életérzés, mely abból fakad, hogy a nyugati civilizáció ereje, teljesítménye, tekintélye és cselekvőképessége is fogyóban van. A hatalmi és az anyagi térvesztés legfájóbb része az, hogy „a Nyugat elvesztette az energiahordozók feletti ellenőrzést”.

Közölte: a háborúval az jár jól, akinél minél több energiahordozó van, az oroszok ezért járnak jól, a Gazprom bevételei például a kétszeresére nőttek. Hozzátette, hogy a kínaiak is jól jártak, hiszen korábban ki voltak szolgáltatva az araboknak, most pedig az oroszoktól is vásárolhatnak, emellett pedig az amerikai olajcégek a háború nagy nyertesei.

Végül Orbán Viktor rámutatott, hogy Magyarország csak akkor őrizheti meg gazdasági értelemben a sikereit, ha kimarad a háborúból, a migrációból, a „genderbolondériából”, a globális adóból és az európai általános recesszióból. Jó hírnek nevezte viszont, hogy Magyarország eddig minden válságból erősebben jött ki, mint ahogy belement, így erre most is van esély. Szerinte ha Magyarországnak mindenkivel sikerül megállapodnia a nemzeti érdekeknek megfelelően, akkor 2024-ben vissza tud kapaszkodni a régi növekedési és fejlődési pályára.

Fényképezte: Ótos András

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..