home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Válogatás a Muzslyai Települési Értéktárból
2020.09.28.
LXXV. évf. 36. szám
Válogatás a Muzslyai Települési Értéktárból

Sziveri János életműve — Sziveri János Művészeti Színpad — A Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület és Petőfi Sándor mellszobra — Szilasi-nap — Lele József citeraművész munkássága

Sziveri János életműve

Sziveri János (1954—1990) a muzslyai irodalom-költővilág legmarkánsabb, legismertebb személyisége. Viharos időkben volt bátorsága következetesen kiállni azokért az erényekért, amelyekért akkor oly sokan elítélték az egypártrendszerű kommunista világban. 1985-ben került a szabadkai Népszínházhoz dramaturgként. Irodalmi munkáját a szakma értékelte és díjazta: 1974-ben a becskereki Városi Könyvtár díját (verseit szerbre is lefordították), 1975-ben Karlóca város Aranypecsét-díját, 1978-ban pedig a Sinkó Ervin-díjat kapta meg.

Sziveri János Művészeti Színpad

A muzslyai Sziveri János Művészeti Színpad 1992 őszén alakult, s a következő évben, 1993-ban jegyezték be hivatalosan, civil szervezetként. Azóta is folyamatosan működik. A művészeti színpad megálmodója és megalapítója N. Czirok Ferenc moholi származású, Muzslyán élő író, költő. A színpad azzal a céllal alakult, hogy a XX. század egyik legnagyobb magyar költője, a muzslyai Sziveri János szellemiségét éltesse tovább, maga köré gyűjtse a művészetek valamelyik ágával foglalkozó fiatalokat, és lehetőséget nyújtson nekik tehetségük kibontakoztatására és fejlesztésére. Az elmúlt években számos irodalmi estet, képzőművészeti kiállítást, filmestet rendezett, több színdarabot vitt színre. A muzslyai Zeppelin Rádió működése idején három évig közvetítette „Mi szél hozott?” című irodalmi műsorát, melynek főszerkesztője N. Czirok Ferenc volt. Hogy a színpad tevékenysége nemcsak muzslyai, hanem vajdasági és Kárpát-medencei szinten is jelentős, arról pályázatai és a kiadásában megjelenő Sikoly irodalmi és művészeti folyóirat tanúskodik.

A Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület és Petőfi Sándor mellszobra

A háború után 1947-ben alakult meg Petőfi Sándor Kultúregyesület néven, és erre az időszakra vezethető vissza a színjátszó szakcsoport önállósulása is. A színjátszásnak már nagy hagyománya volt Muzslyán. Az egyesület megalakulásának első éveiben a színjátszók voltak a legaktívabbak. Saját bevételükből sikerült 1949-ben a falu központjában egy épületet megvásárolni, majd önkéntes munkával úgy rendbe hozni, hogy az egyesület aktivitásának megfeleljen. A falu és a helyi iskola pedagógusai szaktudásának, szellemi erejének bevonásával újabb szakcsoportokkal bővült az egyesület tevékenysége. 

Működésének máig egyik legfontosabb célja és feladata az anyanyelv ápolása, a nemzeti öntudat erősítése és megtartása, hagyományaink megőrzése. A szórványban a nyelvmegőrzés fontos feladat, a művelődési lehetőségek, hagyományok, szokások, nemzeti, vallási ünnepek által lehet erősíteni a nemzeti öntudatot, időseknél és fiataloknál egyaránt. A kulturális értékek megőrzése feltétel, hogy e vidékeken a magyar kultúra a jövőben is fennmaradjon. 

A magyar kultúra napja alakalmából 2011-ben felavatták a névadó költő mellszobrát a Petőfi Sándor MME előtti téren. Ez volt az első Petőfi-szobor a Bánság területén. A magyarországi Sándorfalva ajándékozta az alkotást a muzslyai Petőfi Sándor MME-nek, a többéves gyümölcsöző együttműködés jegyében.

Szilasi-nap

Szilasi Mihály a múlt század ’70-es éveiben a Petőfi MME keretében többedmagával citerazenekart alapított, azzal a céllal, hogy e népi hangszert annak teljes mivoltában megmentsék a feledéstől.

1994 óta a Muzslai Petőfi Sándor MME minden év februárjában megemlékezik a citerázás első vajdasági mesteréről, Szilasi Mihályról, aki a sántalépéses módszerről vált ismertté. A Szilasi-emlékestek mottója Sütő Andrásnak a zenéről szóló idézete lehetne: „Ameddig egy nép énekel, messzire hallatszik hangja.” A nagy muzslyai citeramester tiszteletére megrendezett esten mindig külön meghívottakként vannak jelen leányai (Horváth Irén és Kamenko Rozália). A rendezvény folyamán fellépnek Magyarcsernye, Temerin, Szentmihály, Óbecse, Szenttamás, Kisorosz, Törökbecse, Horgos és Pancsova citerásai, továbbá természetesen a muzslyai kis és nagy citerások, valamint a budapesti citerazenekarok és szólisták. A citerásokat népdalkórus kíséri, vagy maguk a fellépők énekelnek játék közben.


Lele József citeraművész munkássága

1945-ben született Magyarcsernyén. A citera nagy szerelmese, csöndes, kiegyensúlyozott személyiség, mindig önmagát adja a zene által, önzetlenül, őszintén, ami természetéből, egyéniségéből fakad. Igazi pedagógus: türelmes, hisz a tanítványaiban. Az egyesületben nincs rendezvény, ahol ne lépne fel az ő egyedi stílusában, szerényen, mindig a maximumot nyújtva. Évtizedek óta a muzslyai, a délvidéki és az egyetemes magyar kultúra szolgálatában áll. Végzi a földi küldetését, kiáll a magyar szórványkultúra megmaradásáért. A Durindón minden évben sikeresen fellép citerazenekarával és szólistaként is. Számtalan dicsérő, elismerő oklevelet kapott a különféle rendezvényeken. Tudását, tapasztalatát folyamatosan adja át az általa vezetett Pöngető zenekar fiatal tagjainak, akik közt unokája, a tehetséges citerás és népdalénekes Lele Brigitta is szerepel.


Készült a VMMI közreműködésével. Javaslattevő és fényképek: Juhász Törköly Krisztina. Kapcsolódjon be az értékgyűjtő mozgalomba.

Cím: www.ertektar.rs

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..