home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Válogatás a Moholi és a Lukácsfalvi Települési Értéktárból
2020.12.29.
LXXV. évf. 50. szám
Válogatás a Moholi és a Lukácsfalvi Települési Értéktárból

Úrnapi virágszőnyegek — Paradicsomnap — Rokka és fuszeklikötés

Úrnapi virágszőnyegek

Úrnapja a pünkösd után következő második hét csütörtökje, az oltáriszentség ünnepe. Ilyenkor díszes körmenetben hordozták végig az egész településen az oltáriszentséget, aminek a néphit bajelhárító erőt tulajdonított. A körmenet útvonalán négy oltárt emeltek, melyek fölé zöld ágakból, virágokból sátrat építettek, a körmenetben pedig virágokat szórtak. Bár a szocialista érában az egyházi ünnepeket a templomi térbe szorították vissza, az 1990-es években a közösségekben ismét feléledhetett az igény a régi vallási hagyományok megújítására.

Az úrnapi virágszőnyegek készítése Itáliából ered a XVIII. század végéről, s innen terjedt tovább Dél-Németországba és Ausztriába. A magyar katolikusok körében — bár a virágdíszek szervesen hozzátartoznak az úrnapi szertartáshoz — csak szórványosan honosodott meg ez a szokás, például néhány Budapest környéki településen még a XIX. század második felében.

Moholon az 1990-es évek óta készítenek virágszőnyeget úrnapján, ami ma is különlegességnek számít ezen a vidéken. A szokás Danyi László plébános úr nevéhez fűződik, aki Bajorországban leste el ezt a gyakorlatot, majd Csonoplyán próbálta meghonosítani. Moholra való áthelyezése után az ottani hívek gyorsan magukévá tették e szép ünnepi szokást.

Hívek egy csoportja azóta is minden évben öt virágszőnyeget készít. Ezek motívuma évente változik, a díszítők előre megbeszélt, azonos témakörű képeket alkotnak, viszont a főoltáré minden esztendőben a koronás magyar címert ábrázolja. A falubeli asszonyok tisztsége a virágszőnyegek elkészítése, és megfigyelhető, hogy az ebben való részvétel anyáról leányra száll. Már hetekkel úrnapja előtt elkezdődik a készülődés, szervezés. A szirmok beszerzése nem minden évben könnyű feladat. A virágoskerteket előre eltervezetten úgy ültetik be a falubeliek, hogy az ünnep idején boruljanak virágba, így a szirmokat fel tudják használni a díszítéshez.

Évről évre egyre több vendég érkezik Moholra úrnapja alkalmából, illetve külön azért, hogy megtekintse a jellegzetes virágszőnyegeket. A falubeliek büszkék erre a hagyományra, Danyi László plébános úr halála óta is minden évben megszervezik az eseményt, készülnek rá. A környező településeken nem jellemző az efféle dekoráció, a moholi római katolikus lakosság számára viszont elképzelhetetlen az ünnep a virágszőnyegek nélkül.

 

Paradicsomnap

Kisboldogasszony ünnepén, Lukácsfalva templombúcsúja keretében, már hagyománnyá vált a közkedvelt rendezvény, a Paradicsomnap, melyet a helyi Fehér-tó Hagyományápoló és Környezetvédő Egyesület szervez. A rendezvény versenyjellegű, három számban mérettetnek meg a résztvevők: hogy kié a legízletesebb friss, főtt, valamint a legnagyobb paradicsom. A versenyzők attól függően, hogy melyik kategóriában indulnak, 1 kg friss vagy 1 liter főtt paradicsommal nevezhetnek be, a legnagyobb paradicsom címért versengők pedig egy darab méretes terménnyel szállnak harcba. Kategóriánként külön zsűri értékel, és az első három helyezettet díjazza. Az egyesület szakosztályának tagjai bemutatják, hogyan lehet kancsikával „szedni” a paradicsomot: az állványokon sorakozó termést célozgatják a kis kancsikások. E kategória három legügyesebbje is díjat kap.

A rendezvényt a település templombúcsújának, Kisboldogasszony ünnepének alkalmából szervezik meg 2005 óta, a legtöbbször szeptember első vasárnapjára időzítve. Az ünnepségre eljönnek a rokonok, jóbarátok és ismerősök, ekkor nyílik alkalom arra is, hogy a helyi közösség halászléfőző versenyt tartson, valamint a bazáros asztalokra a helyi termékek is kikerülnek. A rendezvény- és kirándulóturizmus jegyében a Paradicsomnap a vendéglátásra és a fesztiváli hangulatra helyezi a hangsúlyt.

 

Rokka és fuszeklikötés

A gyapjút a birkanyírás után kiválogatják, kimossák és megszárítják. Tavasztól télig száraz helyen, a padláson vagy a kotárkában (kukoricagóréban) tárolják, majd a tél beálltával a fonni tudó háziasszonyok a rokkán elkezdik fonálba fonni a gyapjút. A rokkát leginkább fából készítették kézi munkával. Az ügyes háziasszonyok lábbal hajtják meg, miközben kézzel sodorják a gyapjút, mely feltekeredik a rokka felső részén, az orsón át. Erről gombolyagba letekerik, és készen is áll a kötésre, melyhez négy kötőtű szükséges. Lukácsfalván mindössze egy-két rokka található, mely használható, azaz lehet rajta fonni. Gyapjút is nehezen lehet beszerezni, így manapság előfordul, hogy nem újonnan fonott gyapjúból kötik a fuszeklikat, hanem kibontott, öreg „cetterekből”, „pruszlikokból” és hasonlóból. A fuszeklikötés nemcsak a népművészet, népi kézművesség kategóriába tartozik, hanem a helyi műszaki megoldások kategóriába is, mivel a megkötött fuszeklikat decembertől a piacra viszik, valamint a helybeliek háztól is vásárolják.

E tevékenység eredetét visszakövethetjük a múlt század elejéig. A fuszeklikötés, valamint a gyapjúfonás tudományát Lukácsfalván ez idáig nem sikerült átörökíteni a fiatalokra, így fennáll a veszély, hogy feledésbe merül.


Készült a VMMI közreműködésével. Javaslattevő és fényképek: Horváth Csilla és a Hajnal Stúdió (Mohol), Balanyi Sándor (Lukácsfalva). Kapcsolódjon be az értékgyűjtő mozgalomba. 

Cím: www.ertektar.rs

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..