home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Válogatás a Bácsfeketehegyi Települési Értéktárból
2020.08.18.
LXXV. évf. 32. szám
Válogatás a Bácsfeketehegyi Települési Értéktárból

A bácsfeketehegyi — feketicsi meggy — Múltidéző, téli kun disznóvágás és ősmagyar állatokat bemutató gazdasági udvar

A bácsfeketehegyi — feketicsi meggy

A Telecskai-dombok löszös talaján fekszik Bácsfeketehegy, azaz Feketics, melyet 1785-ben kunhegyesi telepesek alapítottak újra. A falu új lakosai anyaközségükből magukkal hozták a szőlő meg a gyümölcs szeretetét, és megérkezésük után rögtön a szőlőtelepítés engedélyezését is kérvényezték. A ma bácsfeketehegyi — feketicsi meggyként ismert tájfajta első csemetéi Sárközi Ferenc szerint az 1910-es években kerülhettek Bácsfeketehegyre. 1912-ben két feketehegyi legény Kecskeméten töltötte katonaéveit, s az ottani piacon találkoztak a fekete, nagy szemű, édes meggyel, melyet annyira megkedveltek, hogy nem nyugodtak, amíg rá nem találtak, honnan lehet a fajta csemetéjét megszerezni. Mindketten egy-egy fácskával tértek haza — így szól a történet.

Az 1930-as években a májusi fekete meggyként emlegetett gyümölcs még csak a feketicsi gazdák szőlőskertjében fordult elő, bár a meggyfák nagyon jól fejlődtek ezen a talajon, és szaporításuk is könnyű volt az anyagyökérről kitörő sarjak révén. A feketicsi meggy nemsokára megjelent a szomszédos települések piacain, és az 1950-es évektől beindult a tömeges felvásárlása is. Mind keresettebb lett ez a korán érő, édes meggyfajta, és a meggytermesztés meghatározó lett Feketics gyümölcstermesztésében. A fénykor az 1960/70-es évekre tehető, amikor a földműves-szövetkezet ingyenes facsemetékről gondoskodott, s a legnagyobb ültetvények 2000—5000 meggyfát számláltak. Az évi termés elérte az 500 tonnát, és a feketicsi meggyre igen nagy kereslet volt mind belföldön, mind külföldön.

A ’70-es évek második felében azonban megindult a hanyatlás. Ettől kezdve mindinkább akadozott a termés értékesítése, a nyugati piacon megjelenő, géppel szedett, olcsóbb meggyel ugyanis nem tudtak versenyezni a feketicsi termelők. Az ültetvények nagysága lassan csökkenni kezdett, bár a becslések szerint még ma is 3000—3500 meggyfa lehet a faluban. A termést egyrészt frissen értékesítik a környező kisvárosok piacain, másrészt pálinkaként hasznosítják.

A helyi Gazdakör neves szakemberek segítségével elérte, hogy a falura jellemző, tájjellegű fajtakör egyik tagja fajtaelismerést kapjon. A prima névre keresztelt fajta leírásában a szakértők kiemelték annak kiváló beltartalmi adottságait és magas élvezeti értékét. A prima néven elfogadott meggyfajta abban is különleges, hogy az egyetlen olyan hivatalosan elismert gyümölcsfajta Szerbiában, amelynek nem valamelyik tudományos kutatóintézet, hanem egy civil szervezet a tulajdonosa. Az idők során Bácsfeketehegy neve szinte összenőtt az itt termő fekete meggyel, amit az is bizonyít, hogy a minden június elején megtartott Meggynapok egyúttal a falu ünnepe is.

 

Múltidéző, téli kun disznóvágás és ősmagyar állatokat bemutató gazdasági udvar

A múlt század közepéig Bácsfeketehegy egyértelműen mezőgazdasági jellegű település volt, ahol a mezőgazdasággal és állattartással járó szokások teljesen természetesnek számítottak. Jellemző volt a hagyományosan, családok összefogásán alapuló, téli disznótor, és szinte minden családnak saját jószágokból álló gazdasági udvara volt.

Aki vágni való disznóról akart gondoskodni, az nyár elején a disznópiacon választott egy jó, szállási süldőt. Ez a süldő legalább másfél éves, 60–70 kilós, sovány sertés volt. Befogták hizlalni, idővel pedig hús és szalonna is rakodott rá. Decemberre egy 200—250 kilós hízó lett belőle. A disznóvágásra hentest soha nem fogadtak. A böllér szerepét ha nem a házigazda, akkor a sógor töltötte be. 

Pirkadatkor kezdődött a disznó leölése. A kimúlt hízót hasra fektették, és indult a pörkölés. A jó, hosszú szálú, bánkúti búza szalmájával betakarták az állatot, majd meggyújtották a száraz növényt. A még félhomályban levő reggelen házgerincnyi magasságban csaptak fel a lángok, jelezve a környéken lakóknak, hogy estére disznótor lesz. Amikor a szalma leégett, leseperték a parazsat a hízóról, s a gyerekek legnagyobb örömére megengedték nekik, hogy a parázsló szalmára még néhány csóvát hintsenek. Ez volt a „kistűz”. Néhányszor megismételték a perzselést háton, majd hasra fektetve, vigyázva, hogy a hízó bőre ki ne repedjen. A koromtól nem látszott a pirosra sült bőre. Hamuból és sárgaföldből habarcsot készítettek, és szalmacsutakkal addig mosták, mígnem a tiszta, piros bőr arról tanúskodott, hogy a perzselés sikerült. A hajlatokból, mivel nem érte a láng, egy tüzesített vassal sütötték ki a szőrzetet. A szalmával való perzselés hátránya az volt, hogy a szőrtüsző beleégett a bőrbe. A disznósajt (svartli) fő alkotója a disznóbőr volt, így fogyasztása alkalmával a kiálló szőrdarabkák súrolták, „kefélték” az ember torkát. A magyarok egészen addig, amíg nyomtatással, majd cséplőgéppel végezték a búza cséplését, vagyis a XX. század közepéig, szalmával perzseltek.

Bácsfeketehegyen a Qun-Kor Kun Hagyományőrző Egyesület igyekszik múltidéző módon megszervezni a disznóvágást, melynek keretében a vendégek a munkában is részt vehetnek. A hagyományos disznótoros ételek mindig sikert aratnak a nem vidékről érkező emberek körében. Nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben megtekinthető az ősmagyar állatokból álló gazdasági udvar is, melyben szürke marha, vízibivaly, parlagi szamár, nóniusz ló, mangalica sertés és számos lábas jószág található.


Készült a VMMI közreműködésével. Javaslattevő és fényképek: Gazdakör Mezőgazdászok Egyesülete, Qun-Kor Kun Hagyományőrző Egyesület. Kapcsolódjon be az értékgyűjtő mozgalomba. 

Cím: www.ertektar.rs

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..