Bizonyára vannak vállalkozó nők, akik még nem hallottak az egyesületről, pedig az már több mint egy éve működik Szabadkán. Tagságának száma meghaladja a száz főt. Vannak közöttük állami szektorban dolgozók, egyetemi tanulmányaik végén járók, mesterhallgatók, mezőgazdasági termelők, kisgazdák, magánpraxist folytató orvosok, könyvelők, turizmusban dolgozók, kézművesek és különféle szolgáltatást végzők.
Valamennyien nők, és valamennyien vállalkozó szelleműek. A jelenlegi gazdasági viszonyok között ez nem kis szó. Mint tudjuk, a nagy dolgok mögött mindig nők állnak, még ha csak a háttérben is. Ne becsüljük le tehát az egyesületet, hiszen Szerbia lakosságának 51%-a nő. A szerbiai vállalkozások egynegyedének nő a tulajdonosa. A parlamentben a képviselők egyharmada, pontosabban nyolcvannégy tagja szintén nő. Ők többre képesek, mint azt elsőre gondolnánk.
A Szabadkai Vállalkozó Nők Egyesülete a Szerbiai Vállalkozó Nők Egyesületének részeként működik. Szabadkán kívül még hat nagyobb szerbiai városban van ilyen szervezet: Nišben, Zaječarban, Bujanovacon, Valjevóban, Čačakon és a valamennyit összefogó Belgrádban.
De nézzük konkrétan, miben nyújt segítséget: legfőbb célja, hogy Szerbia-szerte összefogja a női vállalkozókat, kapcsolatot tartson fenn az állami szervek és a magán-, hangsúlyosan női vállalkozók között. Ezek nem is olyan nagy szavak, ha a nyolcvannégy női parlamenti képviselőre gondolunk.
A napokban például Dubravka Filipovski szerbiai parlamenti képviselő, Olivera Popovićtyal, a Szerbiai Vállalkozó Nők Egyesületének alelnökével Szabadkára látogatott. Jövetelük célja, hogy kikérjék az itteni női vállalkozók véleményét, és meghallgassák észrevételeiket, kéréseiket, melyeket majd a többi városban működő egyesület kéréseivel összevetve vitára terjeszthetnek elő a parlamentben.
A városháza kék termében szép számban összegyűlt női vállalkozók nem voltak szégyenlősek, amikor a parlamenti képviselő asszony kikérte véleményüket.
Mezőgazdasági vidék lévén elsőként a biotermeléssel kapcsolatban kért segítséget az egyik tag. Az egyesület támogassa a női ökotermelőket! Lobbizzon támogatásokért! Segítse őket szakmailag! Elhangzott az is, hogy a nők sokkal nyitottabbak az ökotermelésre és az ilyen életmódra való áttérésre. Segítséget kérnek a biotermelés propagálásában is.
Ehhez kapcsolódott egy női mezőgazdasági vállalkozó észrevétele, miszerint a mezőgazdasági termelők számára szinte ellehetetlenedett a hitelfelvétel a bankok biztosítékai miatt. Azt kérte, hogy az egyesület tegyen lépéseket annak érdekében, hogy gépek vásárlásakor ne ingatlan legyen a zálog, hanem maga a gép.
Egy tag abban kért segítséget, hogy a kistermelő mint olyan kerüljön be a törvényhozó fogalomtárába. Mint elmondta, Szerbiában a túrón kívül a termelők semmit sem árulhatnak legálisan. Kérte a kézművesek legalizálását. Ezzel az állam az adófizetők számát és egyúttal az adóbevételt is növelhetné, hiszen ezen a vidéken tombol a szürkegazdaság. Ez részben az EU-n belül elfogadott, de nálunk még nem létező „kézműves-kistermelő” kategória bevezetésén is múlik.
Mindezek mellett még egy nagyon fontos dolog hangzott el, melynek konkrét, gyakorlati értéke van azok számára, akik most tervezik elindítani a vállalkozásukat. Egy könyvelőiroda női vezetője azt javasolta, hogy az egyesület készítsen egy honlapot, melyen a kezdő női vállalkozók (és nem csak ők) informálódhatnak a vállalkozási formákról, a cégnyitás feltételeiről, lépéseiről. Mint mondta, nagyon sokan keresik fel, és számtalan kérdést kap olyanoktól, akik most indítanák el a vállalkozásukat. Akadnak olyanok is, akik ezt már megtették, de csak később jöttek rá, hogy nem a legmegfelelőbb vállalkozási formát választották.
A Szabadkai Vállalkozó Nők Egyesülete ebben jelenleg is segítséget tud nyújtani. Ennek feltétele az egyesületbe való belépés, melyről az upzsu.org.rs honlapon tájékozódhatnak.
