home 2024. március 01., Albin napja
Online előfizetés
Trópusi hunok, meg az elmúlt 100 év
Molnár Krekity Olga
2013.03.13.
LXVIII. évf. 11. szám
Trópusi hunok, meg az elmúlt 100 év

A február végén Kishegyesen megtartott Téli Dombosolás — határokon átívelő interkulturális lazaság elnevezésű rendezvénysorozat keretében mutatkozott be az Ex Symposion irodalmi és művészeti folyóirat, melyet a Vajdaságból Magyarországra áttelepült költők, írók és irodalomtudósok alapítottak az egykor nagy hírű Új Symposion szellemiségének folytatóiként 1992-ben Veszprémben.

A február végén Kishegyesen megtartott Téli Dombosolás — határokon átívelő interkulturális lazaság elnevezésű rendezvénysorozat keretében mutatkozott be az Ex Symposion irodalmi és művészeti folyóirat, melyet a Vajdaságból Magyarországra áttelepült költők, írók és irodalomtudósok alapítottak az egykor nagy hírű Új Symposion szellemiségének folytatóiként 1992-ben Veszprémben.

— Emlékszem arra a 10 évvel ezelőtti, Orovec Krisztina által készített interjúra, amikor azon kaptam magam, hogy úgy beszélgetnek velem — akkor még csak felelős szerkesztővel —, mintha legalább az egész Forum Ház mögöttünk állna — mesélte Bozsik Péter. Az Ex Symposion igazából egy lakásban szerkesztett folyóirat volt, az első számainkat telefonfülkéből szerkesztettem. Veszprémben, a belvárosban lakom, lementem a lépcsőn, mínusz 10 fok volt, bedobtam x mennyiségű pénzt a telefonkészülékbe, és telefonáltam x számú embernek, hogy adjanak kéziratot. Ha visszagondolok ezekre az időkre, nem hiszem el, hogy mindez megtörtént. Akkor, minden nehézség ellenére, ezeket a számokat — ha nagyon őszinte akarok lenni — egyszerűbben és jobban meg lehetett csinálni, mint ma. Most ha kör e-mailt írnék, hogy adjanak kéziratot, a kutya sem ugatna meg.

Egy ideig úgy tűnt — mondták a megszólítottak —, mintha az Új Symposion megszűnése után az ún. őslapnak két utódlapja is lett volna: a Magyarországon megalakult Ex Symposion, majd a Vajdaságban újrainduló Symposion. Később persze mindkét folyóirat kialakította a maga profilját, és az Ex Symposionnak is megadatott az a lehetőség, hogy eljusson a vajdasági olvasókhoz, főként azért, mert sok olyan dolgot vetett fel, amelyek itt is érdeklődésre találtak. A lap az elmúlt 4-5 évben gyakran szerepelt különféle vajdasági rendezvényeken, mindenekelőtt a Dombos Festen.

— Az ún. magas kultúra mindig is csak egy bizonyos szűk rétegét érdekelte a társadalomnak, nagyon kevesen fogyasztották, és az is biztos, hogy sohasem lesz a tömegek dicsőségére. Noha van rá igény, az is biztos, hogy állami támogatás nélkül nem fog fennmaradni — vázolta fel a jövőt a főszerkesztő.

Józsa Márta röviden ismertette az újság: Hunok a trópusokon és a Végel László címmel megjelent két utolsó tematikus számát.

— A Hunok a trópusokon címe is és valójában maga a szám is nehezen született meg. Abból az alapötletből indultam ki, hogy nemcsak a Vajdaságban és Erdélyben élnek magyar írók, gondoljunk csak a XX. század emigránshullámaira vagy az azt megelőző kivándorlásokra. Megemlíthető Benyovszky Móric, a híres magyar kalandor és madagaszkári kormányzó, aki egyúttal emlékiratíró is volt, vagy  Ferdinandy György, aki az 56-os forradalmat követően emigrált Franciaországba, majd viszonylag sikeres francia íróvá vált, és utána elment a trópusokra irodalmat tanítani. Aztán lassan-lassan visszaszivárgott, és félig-meddig Magyarországon, félig-meddig Floridában éldegél. Továbbá itt van Lénárd Sándor, aki orvosként Brazíliába sodródott, s nemcsak arról híres, hogy itt meghonosította a kajszibarackot, hanem arról is, hogy magányában a Micimackót lefordította latinra. Trópusi számunkban azokat az alkotókat akartuk megidézni Márai Sándortól kezdve a Hawaiin élő Alexander Brodyn keresztül a friss Kossuth-díjas Makkai Ádámig, akiknek a szerepe a magyar irodalomban megkérdőjelezhetetlen, a mai olvasatban mégis megkérdőjelezhető. A Hunok a trópusokon életinterjúkra, a témához kapcsolódó írásokra, felkérésekre, irodalomteoretikusi és -kritikusi válaszokra épült. A szövegek között vannak jók, de vannak a számnak hiányosságai is (szívfájdalmam, hogy mi minden nem született meg). Csináltunk egy olyan antológiát, amilyennel a 87-88-ban megjelent Vándorének antológia óta nem nagyon próbálkozott senki. A legfrissebb Végel László-számról nem mondanék sokat, hiszen valamennyien ismeritek az író munkásságát. Nagyon szépek benne Maurits Ferenc illusztrációi...

Hamarosan megjelenik majd egy exjugó lexikon — hallottuk a vendégektől. Dubravka Ugrešić volt annak a jugólexikonnak a szerkesztője, amelyet Balázs Attila Horvátországban szerzett be, és amelyben mindenféle szócikk megtalálható, egészen a Bijelo dugmétól kezdve Josip Broz Titón át a csevapcsicsáig. Vajdaságról viszont csupán egyetlenegy szócikk szól, melyet Szeles Mónikáról írtak. Ezen felháborodva a szerkesztőség úgy döntött, elkészítik a Vajdaságra vonatkozó részt, melyben nemcsak vajdaságiak, hanem közép-európaiak is közreműködnek majd.

A tervek között szerepel a WERK és a Gerusija című tematikus számok elkészítése is. Az előbbi a filmes alkotók műhelymunkáiról szól, az utóbbi pedig a radikális szerbiai filozófuscsoport különkiadványa lesz.

— Ha a folyóirat megéri a 2014. évet, akkor mindenképpen elkészül az Együtt 1914-ben című szám is. Európában az emberek a mai napig őrzik emlékeikben ezt a dátumot, hiszen 1914 óta gyökeresen megváltozott a világ. Nagyon érdekes lenne 100 év távlatából megnézni, hova jutottunk, és miért. Ennek a 100 évnek a változásai (persze alaposan utána kell majd nézni, hogy mik is lettek Gavrilo Princip pisztolylövésének a tényleges történelmi következményei) érintettek minden olyan országot, amelyben még beszélnek magyarul. Ha a mi kis hungaroglóbuszunk szempontjából nem is lesz annyira fontos a 2014. év, mint annak idején 1914 volt, biztosan jelentéktelen sem lesz. Arra a kérdésre próbálunk majd választ találni, hogy a 100, illetve a 99 évvel ezelőtt kitört I. világháború és az azt követő döntések milyen következményekkel jártak az egész régióra, sőt mi több, az egész glóbuszra nézve — egészítette ki a mondottakat Mesés Péter.

Az egyik következménye már nyilvánvaló, hiszen lett egy II. világháború is. De ne szaladjunk ennyire előre! — mondták az Ex Symposion szerkesztői. A témát majd több szempontból is igyekeznek megközelíteni, kielemezni, egy kicsit viccesen, elevenen, megtekerve, de mindig az egykori és a mostani dolgok összefüggésében, amire bizonyosan minden magyarországi és minden határon túli író másképp fog majd reflektálni.
 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..