home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Tom Hanks pokla
Brasnyó Zoltán
2016.10.31.
LXXI. évf. 43. szám
Tom Hanks pokla

Dan Brown legutóbbi regényének filmadaptációjában sem unatkozik Tom Hanks. Újra belecsöppen egy rejtélyektől hemzsegő, életveszélyes kalandba. Ezúttal viszont sajnos kevesebb izgalom jut nekünk, nézőknek, hiszen egy ötlettelen közhelyparádét láthatunk. Az Inferno fő gonoszai súlytalanok, sőt már-már viccesek. Egyikük célja ezúttal a világ elpusztítása, melyre a film kétórás játékideje alatt lesz lehetősége. A Ron Howard által instruált Inferno érdekessége, hogy a mozi új fellegvárában, Magyarországon forgatták.

Tom Hankset látva a már jól ismert, megnyugtató érzés tölti el szívünket. Minden rendben lesz, Hanks megmenti a világot és a nézők lelkét is. Nála lélekmelengetőbb figura nem létezik Hollywoodban, és ezen még az a tény sem változtat, hogy bármennyire hihetetlen, kedvenc Forrest Gumpunk igencsak megöregedett. A Da Vinci-kód és az Angyalok és démonok között három év telt el, az utóbbit viszont hét évvel ezelőtt mutatták be. Furcsa, hogy miért vártak ennyit a folytatással. Eddig mindkét rész jó pénzt hozott, és a mozilátogatókon túl az olvasóközönség körében is igen kemény vitákat generált — amiről pedig beszélnek, az, ugye, pénzt hoz, a Dan Brown-könyvek esetében pedig nem is keveset.

Az Inferno 2013-ban jelent meg, ettől függetlenül az azt megelőző könyv, az Elveszett jelkép kimaradt. Egyelőre nem lehet tudni, miért dobták a projektet, egy azonban biztos: az Inferno nem lett rossz film, csak éppen unalmas és rendkívül vontatott. Csak rajongóknak kategória, ez egyszer biztos: mindenki másnak pedig marad Firenze, Isztambul és Velence szépsége a nagyvásznon.

A sztori szerint egyébként Robert Langdon, aki Indiana Jones és Sherlock Holmes inkarnációja is egy személyben, amnéziával ébred egy firenzei kórházban. A filmben elveszett emlékezetének mozaikdarabjait próbálja összerakni, miközben a legkülönfélébb titkos, féltitkos és abszolút létező világszervezet ügynökei próbálják eltenni láb alól. E szervezetek-árnyékszervezetek motivációival és számával kapcsolatban a film felénél veszítjük el a fonalat teljesen. A cselekmény akár egy labirintus, egy agyzsibbasztó feladvány, mely pontosan olyan, mint amilyeneket Tom Hanks karaktere hivatott megfejteni a történetben. Langdon a csinos Sienna doktornő (Felicity Jones) társaságában menekül. Közben bebizonyosodik, hogy egy őrült milliomos halálos vírussal szeretné megakadályozni a túlnépesedést.

Mindez már az Inferno legelején kínos: a számtalan kliséből egyre több és több lesz, ahogy haladunk előre a történetben. Most sem hiányozhatnak a pszeudo-történelemleckék, az „álljunk meg egy szóra” pillanatok, melyek Dan Brown regényeiben is kötetről kötetre egyre erőltetettebbek és abszurdabbak. Ezeknek ezúttal Dante a főszereplője, ám a vallás és a tudomány szembenállása már nem került a film középpontjába, annak ellenére, hogy mindeddig úgy tűnt, ez a védjegye a Langdon-sorozatnak. A történet vége felé pedig egyszer csak azt vesszük majd észre, hogy egyre több és több üldözéses jelenetet látunk, úgy érezzük majd, mintha beleestünk volna egy mosógép centrifugájába. Azon jár majd az eszünk, hogy hány kaszkadőr zuhanhatott le a Palazzo Vecchióban.

Az Inferno története kevesebb rejtvényt tartalmaz, és éppen ezek lényege veszik el az új filmben (de lehet, hogy kezdettől fogva egy sem volt benne igazán). A nézők számára kétségtelenül hiányzik majd az az érzés, hogy a főszereplővel együtt nyomoznak, illetve fejtik meg a rejtélyeket. Nem érezzük majd úgy, hogy valami titkos belső körbe nyertünk bebocsátást, nem jön az illúzió, hogy a híres festményekhez és művészekhez köthető titkok megismerése által „beavatottak” lettünk. Egyszerűen nem lesz mit mesélni a kollégáknak másnap. Érdekes, meglepő történelmi fikciók tekintetében is harmatgyenge ez a film. A végeredmény inkább egy ugrabugra akció-thriller lett, mely már a legkevésbé sem emlékeztet a két előd hangulatára. A Da Vinci-kód című Dan Brown-könyvből annak idején 80 milliót adtak el, a 2013-ban megjelent Infernóból pedig csupán 6 milliót. Ebből is látszik, hogy a reneszánsz festőkhöz és a vallási történetekhez köthető összeesküvés-elméletek már egyre kevésbé érdeklik az embereket. Bárcsak ekkorát zuhanna egyszer a beköltözős valóságshow-k nézettsége is.


Nyitókép: Imdb.com

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..