home 2026. február 16., Julianna napja
Online előfizetés
Télre készül a legelő
Bíró Tímea
2025.10.22.
LXXX. évf. 43. szám
Télre készül a legelő

Október 26-a Szent Dömötör napja, és ez a juhászok védőszentjének ünnepe. Ezt a napot juhászújévnek is nevezik, sokfelé ugyanis ezen a napon számoltak el a juhászok a gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgáltatásaikat. Nagy mulatságok kapcsolódtak ehhez a dátumhoz, ilyenkor dömötöröztek az emberek.

A tóthfalusi Almás-Vasderes Hagyományápoló Egyesület szervezésében a hétvégén tartották meg a IV. Szent Dömötör-napi Behajtási Ünnepet az ilonafalvi Baráthok kútjánál. Kálmán Jenő, az egyesület vezetője elmondta, hogy 2019-ben alakultak meg azzal a céllal, hogy népszerűsítsék a lovaglást.


Kálmán Jenő

— Az egyesületünk székhelye Tóthfaluban van, de több településről vannak tagjaink, jelenleg szám szerint több mint 60 fő. Mindenkinek van lova, akad, akinek több is. Igyekszünk évről évre megújulni, és színesebb programokat kínálni, ez az idén is nagyon jól sikerült. Jelenleg öt főbb rendezvényünk van, tavasszal a télűzés, a farsang, majd azt követi a húsvét, a gyerekeknek szóló sátortábor, illetve az évzáró rendezvényünk, a behajtási ünnep, amikor a lovasok behajtják a legelőn tartott állatokat. Öröm látni, hogy az idén is ilyen sokan eljöttek erre az ünnepre, az időjárás is kedvezett nekünk. Az a tapasztalatom, hogy a fiatalok érdeklődnek a néphagyományok iránt, a behajtási ünnepet is sokan várják, többen messziről utaztak el ide, hogy lássák, hiszen ez egy életre szóló élmény — hangsúlyozta az egyesület vezetője.

A meleg, őszi napon rengetegen látogattak el a helyszínre, ahol a behajtásra volt a legnagyobb az érdeklődés. A szervezők tartalmas és gazdag felvezető műsort állítottak össze, így Gombos Lara Szent Dömötör legendáját osztotta meg a jelenlevőkkel, fellépett a Tiszavirág néptánccsoport, a Szőke Tisza citeraszakcsoportja, a Tisza Néptáncegyesület, a Tücskök vonószenekar, a Mendicus Művészeti Központ Junior Tamburazenekara, valamint az Ady Endre Művelődési Egyesület népzenészei.

A kirakodóvásár és a gasztronómiai finomságok mellett a Zentai Gyermekbarátok Egyesület játszószigettel várta a gyerekeket, de lehetőség volt lovaglásra és lovaskocsikázásra, szamárra is fel lehetett ülni, racka juhot, kecskét simogatni, emellett kézműves-foglalkozások és arcfestés is színesítette a rendezvényt. Az Ősök Hangja jóvoltából íjászkodásban, lándzsadobálásban, őskori vívásban is kipróbálhatták magukat a gyerekek, a DZ Raptorsnak köszönhetően pedig ragadozó madarakat lehetett testközelből megfigyelni. A lovassportok kedvelőit ügyességi játékok, fogatverseny várta, ahol a legjobbakat díjazták is.

A megnyitón Oskó Tamás a Pest Vármegyei Polgárőr Szövetség képviseletében szólt a látogatókhoz. Lapunknak elmondta, hogy többéves együttműködés áll fenn az Almás-Vasderes Hagyományápoló Egyesület és a Pest Vármegyei Polgárőr Szövetség között.

— Három közös pontunk van, az első a lovasszolgálat és a természetvédelem, a második az öngondoskodás és a közösségek építése, a harmadik pedig a hagyományaink megőrzése. Ennek az égisze alatt 2025-ben a Pest Vármegyei Polgárőr Szövetség egy adminisztratív támogatást nyújtott az egyesületnek a Kárpát-medencei lovasprogram című, immár megnyert pályázatához. Nagyon örülünk annak, hogy ilyen sokan eljöttek erre az ünnepre, mely egy számvetés is a néphagyományt illetően, hiszen ezek az egyesületek és közösségek így meg tudják ezt élni. Így már megérte ez a kölcsönös munka, és sikernek könyveljük el a határokon átnyúló kapcsolatot — mondta el Oskó Tamás, aki egy rövid beszámoló keretében a környezetvédelem fontosságáról is ejtett néhány szót.


Kikity Attila

A behajtási ünnepről nem hiányozhatott Kikity Attila, Délvidék betyárja sem, aki ezúttal is népviseletben tisztelte meg a rendezvényt.

— Tavaly jártam itt először, és nagyon megfogott a rendezvény. A ruhám hasonló a pásztorokéhoz, cifraszűrben, dél-alföldi népviseletben érkeztem, és természetesen pásztorbotot is hoztam magammal.

A látványos és különleges hangulatú behajtás délután történt, amikor a lovasok vezetésével beterelték a legelőről a szarvasmarhákat és a fehér birkákat. Az ünnepi pillanatokat a Hárommedve Dobkör tette még nagyobb élménnyé. A szarvasmarhacsorda és a birkanyáj legelőkről való beköltözése is egy szimbóluma annak, hogy közelegnek a hidegebb és szürkébb napok, amikor a néphagyományt a falak között lobogtathatjuk, illetve tarthatjuk életben.

Fényképezte: Bíró Tímea

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..