Az öt nap alatt 35 000-en látogattak ki a Népkertbe - Szabó Attila felvétele

A játékok szervezőinek ígérete: hogy az idén szuper idő lesz! szerencsére bevált, a rendezvény mindvégig szikrázó napsütésben, sőt néha már-már elviselhetetlen hőségben zajlott. Csak szombat éjjel, a játékok vége felé jött a zuhé, de a kitűnő hangulatot elrontani már nem tudta.
A buli a táborlakók megérkezésének napján, az úgynevezett nulladik napon még elkezdődött néhány amatőr együttes - a Quintal, a Digép és a Makulátlan Molekula - fellépésével a Kisszínpadon, de a Dance arena és a rádiósátor is melegített már javában a nagy bulira.
A fesztivált Zsoldos Ferenc, a szervezőbizottság elnöke nyitotta meg, és beszédében elmondta: a Nyári Ifjúsági Játékok annak a fiatal nemzedéknek az életérzését közvetíti, amely a 80-as és a 90-es években nőttek fel, és szeretnék megváltoztatni, jobbá és szebbé tenni a környezetet, amelyben élnek
- Felnőtt egy új nemzedék, szeretnénk, ha a játékokon kívül máshol is kifejezésre juttatná magát, megmutatkozna, szeretnénk egy dinamikus, új környezetet kiépíteni, egy XXI. századi délvidéki magyarságot - mondta többek között Zsoldos Ferenc.
Az első műsorszám a Tisza menti fúvószenekaré és a Vénusz tánccsoporté volt, majd Sóti Juli énekszáma következett, a Midnight tánccsoport fergeteges táncbemutatóval, az Apropó együttes pedig énekelt versekkel kápráztatta el a közönséget.
Az első nap három sztáregyüttes - a Deák Bill Blues Band, a Beatrice és a Kis Tehén tánczenekar - teremtett fergeteges hangulatot a Nagyszínpad közönsége körében. A Kisszínpadon ugyanebben az időben a Dead Society, a Tiarah, az Ámok, a Titty Twisters, a Senkiföldi Vitéz Lőrincz, a Korona és a Grimasz együttes szórakoztatta a nagyérdeműt. A kreatív műhelyben gyöngyfűzés, üveg- és testfestés folyt, akinek pedig kedve volt hozzá, az nemezeléssel, fafaragással, nádsípkészítéssel foglalkozhatott, esetleg a festősuli munkájában vett részt, a Szabadegyetemen környezetvédelemről hallgathatott előadást, a középkori faluban pedig gölöncséreskedést és kosárfonást tanulhatott, sőt harcmodor- és haditorna-bemutatót is végignézhetett a St. Longinus Középkori Hagyományőrző Egyesület előadásában.
Csütörtökön volt a legnagyobb látogatottsága a fesztiválnak, egész pontosan 9300-an voltak kíváncsiak a Népkertben folyó bulira, ami elsősorban Megasztárunknak, a kishegyesi Rúzsa Magdolnának volt köszönhető. Magdi koncertje alatt még soha nem látott tömeg hömpölygött a fesztivál helyszínén, a színpad környékén annyian voltak, hogy még egy tűt sem lehetett volna leejteni, varázslatos hangja lenyűgözte még a kemény rock és a punk zenéhez szokott, különleges frizurájú fiatalokat is. A Tankcsapda, az Anselmo Crew és a Heaven Street Seven együttesek előadása sem volt akármilyen, no de fel sem ért Magdiéval.
A pénteki nap fénypontja a Back II black együttes fellépése volt, majd a Subbass Monster és az Adrenalin következett. A népzenei sátorban a temerini Véka zenekar húzta a talpalávalót, a Meghallgat-lak sátorban pedig Keresztút címmel filmvetítés folyt, majd egy nagyon érdekes és elgondolkodtató eszmecsere következett a keresztény drogrehabilitációs központ gyógyult szenvedélybetegeinek közreműködésével.
A Kisszínpadon szombaton, a játékok utolsó napján KMV-délutánt tartottak, majd a szabadkai Folton Folk együttes lépett színpadra. A Nagyszínpadon az ünnepélyes díjkiosztás után a Gethno Gipsy Band, az Ossian, az Ortodox Celts és az Afro magic zenéjére bulizhattak a táncos lábúak, majd DJ Floyd reggae zenéjével zárult a fesztivál.
A filmkedvelők jobbnál jobb alkotásokat tekinthettek meg a Népkert mozijában, a hűsölni vágyók megmártózhattak a medence kristálytiszta vizében, aki pedig sportolni akart, az röplabdázhatott, focizhatott, lábtoll-labdázhatott. Ezenkívül volt még autóbontó, légvár-, trambulin-, sőt kerékpár-hajítási és breake-vetélkedő, de papírrepülő-röptetésben is megmérethetett, aki akart, valamint gumicsizma-szépségversenyen és karaoke partyn is részt vehetett. Az elektronikus zene kedvelői a Wunderbaum és a Bud Spencer színpadon táncolhattak kedvükre.
Az egyik új helyszínen, a Társalgóban a délvidéki magyar szerzők mutatták be könyveiket, a Társ-suliban viszont előadások, beszélgetések folytak szerelemről, szexualitásról, hódításról...
Nem maradt el továbbá a különféle ügyességi és gyorsasági számokban való csapatversengés sem, melyből - csakúgy, mint két évvel ezelőtt - a tornyosi TACS (Tornyosi Arany Csapat) került ki győztesen. A fesztivál zárultával, vasárnap hajnaltájt, rövid értékelésre kértem fel Zsoldos Ferencet, a szervezőbizottság elnökét:
- Azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy a játékok hétéves történetében ez az első, amellyel maradéktalanul meg lehetünk elégedve. A szervezés jól sikerült, a programok is a tervek szerint követték egymást, mindegyik előadó a meghirdetett időpontban lépett színpadra, és ami még fontos: az égiek is velünk voltak. A nulladik nappal együtt 35 000 látogatónk volt, a táborlakók száma 2000 körülire tehető. Örömmel mondhatom, hogy a játékok incidens nélkül telt el, bár eddig sem történt semmilyen kellemetlenség a találkozón. Már a következőt is tervezgetjük, rengeteg ötletünk van, bár, sajnos, még az is előfordulhat, hogy nem lesz megtartva, de hát enne a veszélye minden évben fennáll, aztán valahogy mégiscsak összejön. Óriási iránta az érdeklődés, a szervezők is szívesen folytatnák, s én is őszintén remélem, hogy nem ez volt az utolsó fesztivál - mondta Zsoldos Ferenc, a szervezőbizottság elnöke.
Az öt nap alatt mindenki megtalálta kedvenc zenei stílusát, ismerkedhetett, barátkozhatott, szórakozhatott kedvére, sőt, aki akart, még tanulhatott, új ismereteket is szerezhetett.
Újfent bebizonyosodott, hogy a vajdasági magyar fiataloknak szükségük van a Nyári Játékokra, nélküle nem lehet teljes a nyár, nélküle szegényebb lenne a vajdasági magyar fiatalság művelődési élete. Az egyre fogyatkozó, s oly sok nehézséggel naponta megküzdő vajdasági magyar fiatalságtól nem kellene ezt a gondtalan öt napot megvonni. Persze, mindez már nem a szervezőkön múlik, hiszen a pénz beszél...