Találkozások - számunkra fontos emberekkel, barátokkal, művekkel: a Berta Ferenc Zsebszínház rendezvénysorozatának keretében május 29-én Zomborban átadták Bogdán József pap költőnek a Herceg János Irodalmi Díjat. Fekete J. József irodalomkritikus, az est házigazdája felolvasta a bírálóbizottság - dr. Csányi Erzsébet egyetemi docens, dr. Silling István író, nyelvész, néprajzkutató, művelődéstörténész, Sándor Zoltán író, a tavalyi díjazott és Fekete J. József író, irodalomkritikus, a bizottság elnöke - indoklását. ,,Bogdán József költészete a népélet közvetlen tapasztalatainak és saját vívódásainak versbe transzponálása révén illeszkedik a regionalizmus, a tájélmény, a humánum, a múlt megismerése és a jelen megértése által fémjelzett hercegi hagyományhoz, és vált irodalmunk sajátos hangú megszólalásává' - hangzott el a Magyar Polgári Kaszinóban tartott rendezvényen.
A díjazott ezután Győrfi Sándor, a Zsebszínház művésze által tervezett díszlet (középpontjában egy Visinka Jenő készítette Herceg-portréval) mögül bukkant elő, hogy átvegye Fekete J. Józseftől és dr. Silling Istvántól a kitüntetést, illetve Silling N. Máriától a maga festette tájképet. Az ünnepélyes díjátadás után következő beszélgetés során Bogdán József a mosoly, az ölelés, a vigasznyújtás fontosságára hívta fel a figyelmet egy történet elmondásával. Az adoma szerint egy leprás beteg a feleségével való napi találkozásból merítve az erőt képes volt a derűre, mások megvidámítására. Dr. Silling István utalt a Herceg-díj szellemiségének lényegére, vagyis a díjazásnak arra a szempontjára, hogy csak olyan alkotót tüntethetnek ki vele, aki annak a helynek, illetve régiónak, ahol él, a sorsát a szívén viseli és tesz érte. Bogdán József költészetére talán legmeghatározóbban a bánsági szórvány (a déli végek) sajátos környezete és az ott töltött időszaka hatott. Oroszlámos, Majdán, Rábé, Egyházaskér. Ez utóbbi helyen is például élnek még az archaikus népi imádságok, babonák, hiedelmek. Ezeket sikerült is összegyűjteniük.
A legjelentősebb felfedezésre mégsem ott, hanem egy véletlenszerű budapesti találkozás folyamán akadt rá Bogdán József. Évente egy hónapot a budai Szent Gellért-plébánián szolgált. Egy alkalommal egy súlyos beteg nénihez hívták, aki történetesen a Kosztolányi család jogutódja volt. A gyóntatópap rendelkezésére bocsátottak számos dokumentumot, tárgyat. Mindezek közreadásának szándékával készült el szerzőnknek A Kosztolányi család közelében című kötete (Grafoprodukt, Szabadka, 2004). Naponta olvassa Kosztolányit, a színek költőjét és Mécs Lászlót is (Herceg Jánostól ennek a magyar pap költőnek az életművét kapta útmutatásul). Ezúttal a válogatott verseket tartalmazó Másnap és a Fórum Kiadó gondozásban megjelent Bíborbogár című gyermekverskötetéből hallhattunk ízelítőt. Az Ismét temetni hívnak című vers kapcsán elhangzott, hogy pap költőnk harmincéves szolgálata alatt háromezer embert temetett el, illetve hogy ebben az évben a jelenlegi hivatali helyén, Tordán még egyetlen keresztelő sem volt...
A Zsebszínház Kisegyüttese ezeknek a vészjósló tényeknek a drámaiságát hangsúlyozva adta elő költőnk Fohász a déli végeken című (a vajdasági magyarság himnuszává vált) megzenésített versét. A színek festőit és költőit is egybegyűjtő est a születés misztériumát megidéző derűs gyermekverssel, a Kislányom, vállalom cíművel zárult. Az első újszülött (akit a költő, mint mondta: lelkileg örökbefogadott) látványa éreztette meg vele Isten szívdobbanását.
/Találkozások
A díjátadó ünnepség helyszínén, a Magyar Polgári Kaszinó előcsarnokában megnyílt Silling N. Mária Találkozások című tárlata. Nem feltétlenül a műsor nevére utal ez a cím, mégis összefüggésbe hozható Fekete J. József a Kilátóban megjelent Angyali találkozások című méltatásával, melynek szövegét a közönség nyomtatásban kézhez kapta. Megnyitóbeszédet Miodrag Rađanović, a zombori '76- os képzőművészeti csoport elnöke mondott, és beszámolt az alkotónak a csoportban végzett huszonnégy évi alkotói és szervezői munkájáról, illetve az eddig tartott számost önálló tárlatáról. Bácskertesen (Kupuszinán), ahol él és tanárként dolgozik, több képzőművészeti tábort szervezett már. A szentendrei Művésztelep, Szabad Művészeti Iskolájának, illetve a vele való együttműködés az eredménye többek között az a finom pasztelltechnika, amelyet elsajátított.