Varkulya László szeptember 10-én kezdi szüretelni a szőlőt - Szabó Attila felvétele

Lassan itt az ősz, a szüret ideje. A termelők számára egyfajta ünnep: a hamvas kék szilva, a mosolygós alma és a mézédes szőlő betakarításával pontot tehetnek egy termelési ciklus végére, s örömmel nyugtázhatják, hogy ezúttal sem hagyta cserben őket a teremtő, hiszen a hűtőházak, pincék a legtöbb helyen most sem maradnak üresek. Augusztus végén általában még csak készülődnek a szüretre, az idén azonban jóval előbb ki kellett vonulni a kertekbe, hiszen a szárazság miatt előbb ért be a gyümölcs.
A hajdújárási Gulyás Oldal Nándor egyelőre még csak a szilvát szüreteli, de hamarosan megkezdi az alma szedését is.
- Hat holdon Stanley fajta szilvát termesztek, főleg pálinkát főzök belőle, egy része azonban a piacon talál vevőre. A gyümölcs jó minőségű, a létartalma nem annyira nagy, a cukortartalma viszont kielégítő. Ami a mennyiséget illeti, lehetett volna nagyobb is a termés, a szárazság miatt nem nőtt túl nagyra a gyümölcs, ami súlyban is megmutatkozik. Nagyban, fáról szedetten 20 dinárért adjuk kilóját, a pálinkának valót pedig 13 dinárért kínáljuk - mondja a gazda, aki öt holdon almát is termel: főleg idared, mutzu, jonagold, arany és piros delicious meg gloster található a gyümölcsösében. Nála is néhány héttel előbb kell betakarítani a termést. Mint a termelők nagy részénél, a fák alja terítve van az értékes gyümölccsel.
- Különböző módon lehet megállapítani, hogy mikor érkezett el az almaszedés ideje. A nagyobb gazdaságok savtartalommérést és más ehhez hasonló módszereket alkalmaznak, mifelénk azonban a nagy tapasztalatú termelők már ránézésre megállapítják, mikor kell szüretelni. Az idén a szárazság következtében a növény kénytelen a gyümölcsből bizonyos mennyiségű nedvességet visszavenni, amit a vessző, a törzs és a gyökérzet táplálására, valamint a következő évi rügyek nevelésére fordít. Lényegében így saját magát menti a fa, megszabadulva a termés egy részétől. Azokon a területeken, ahol 2-3 héttel ezelőtt bioregulátorokat, azaz hullásgátló készítményeket használtak, a lehullás minimális. A bioregulátorok - amelyek valójában növényi hormonok - használatát mindenkinek ajánlom, hiszen jelentősen csökkentik a hullást, ha pedig virágzáskor használjuk őket, akkor a fát visszafogják a növekedésben, s inkább a termés növekedését segítik - avat be a szakma titkaiba Nándor, majd elmondta azt is, hogy az idén a először leszedik a külső, szebb és érettebb gyümölcsöt a fáról, a zöldet pedig még fent hagyják érni akár 2-3 hétig is. A leszedett gyümölcsöt azonnal hűtőkamrába helyezik. Hajdújáráson működik egy hűtőház, amelyben 180 vagon almát lehet tárolni. Tárolás előtt fontos a helyiségeket fertőtleníteni, a gyümölcsöt pedig legjobb új ládákba csomagolni.
A hullóalma iránt az idén szokatlanul nagy a kereslet, a hajdújárási átvevőállomáson 6-8 dinárt fizetnek kilójáért. A termelők kedvező előjelként fogják fel, hogy a vajdasági hullóalmát már külföldön is keresik, mivel így nagy esély mutatkozik arra, hogy az első osztályú almának is magas lesz az ára.
- Növényvédelmi szempontból jó évet hagyunk magunk mögött. Az utóbbi években a sok eső miatt a varasodás volt a legnagyobb ellenségünk, e helyett most a lisztharmattal volt némi problémánk. A rovarok közül állandóan az almamollyal küszködünk, de az idén, szerencsére, mivel kánikula volt, nem tett nagy kárt. Érdekes, hogy a szárazság ellenére az idei alma sokkal ízletesebb, mint a tavalyi - mondja Nándor.
Az optimális árról beszélve elárulta, hogy ha az alma kilója 30 dinár, akkor márciusra - amikor a hűtőházat kinyitják - könnyen felmehet 60 dinárra az ára, így gyakorlatilag egy vagon almából kettő lesz. A modern hűtőházban most először teleltetik át az almát, s reményeik szerint márciusra is olyan kiváló minőségű marad a gyümölcs, mint szüretkor.
A kispiaci Jankovics Tamás egyike a legfiatalabb almatermelőknek környékünkön. 18 holdja van, ezenkívül karfiollal, szőlővel és barackkal is foglalkozik. Jankovicséknál már két hete tart az almaszüret, a családon kívül huszonhárom munkás vesz részt benne.
- A szárazság miatt elszaporodtak a kártevők, így az idén tizenkilenc alkalommal kellett permeteznünk, s akkor az öntözést még nem is említettem. Nagyon hullik a termés, kérdés, mennyit tudunk a fáról megmenteni, s mennyit tudunk a hűtőházban tárolni. Kevés az első osztályú alma, főleg a másodosztályú kerül majd piacra. A költségek megnövekedtek, drága a napszám, a ládák, a permetezés. Számításaim szerint az alma átlagárának 60 centnek kellene lennie ahhoz, hogy nyereséges legyen a termelés. A mutzu pillanatnyilag 50 cent - tavaly márciusban volt ennyi az ára -, az idared 25 cent, de bízunk benne, hogy márciusra drágább lesz - mondta Tamás.
A fiatal termelő borúlátó a jövővel kapcsolatban, hiszen az előrejelzések szerint a fokozódó szárazság következtében egyre nehezebb lesz minőségi almát termeszteni.
- Ha még egy-két ilyen száraz év következik, szinte biztosra vehető, hogy nem lehet nyereséggel zárni az évet - véli.
A palicsi Varkulya László immár 28 éve foglalkozik szőlészettel. A Noszán levő tanyáján olasz és rajnai rizlinget, valamint kabernet fajtát termel, amiből a bort készít.
- Nálam szeptember 10-én kezdődik a szüret. A nagy szárazság a minőségre nincs kihatással, a termés mennyiségen azonban érezteti hatását. Ettől függetlenül az idén több szőlőt takaríthatunk be, mint tavaly, mivel az elmúlt évek fagykárosodásai miatt újítani kellett a telepítést, s így jobb a tőkék termőképessége. A cukortartalom már húsz felett van, így már minőségi bort lehet előállítani. Az idei termés nagyon jónak ígérkezik, könnyen megközelítheti a 2000. évit, amikor az utóbbi 15 év legjobb termésének örvendezhettünk - mondja.
A nagy szárazság alaposan próbára tette nemcsak a növényeket, hanem a termelőket is. Kérdés, hogy e természeti csapás, valamint az állam ügyefogyott mezőgazdaság-politikája következtében meddig tartanak ki a gazdák. Mert veszteséggel senki sem termel szívesen, még az állam kedvéért sem.