Ha Magyarországon az érdeklődő polgár csak bizonyos sajtóorgánumokból vagy az elektronikus média csak némely műsoraiból tájékozódna, akkor azt hihetné, hogy hónapok alatt megváltozott minden. Azt sugallják ugyanis, hogy a kormány népszerűtlen, közutálatnak örvend, és antidemokratikus lépések sorozatát hajtja végre, miközben az ellenzék kisebb-nagyobb pártjai soha nem látott népszerűséget élveznek, a lakosság zömmel támogatja őket, a volt ''örök igazmondó” kormányfőt pedig a vállukon hordozzák az emberek.
A valóság ezzel szemben viszont az, hogy a Fidesz továbbra is fölényesen megnyer minden időközi választást számos kisebb-nagyobb településen, legutóbb még Székesfehérváron is. És ez sokat elárul a helyzetükről, a szocialisták pedig körülbelül ott tartanak, ahol egy évvel ezelőtt. Hiába kapaszkodnak bele minden kis megmozdulásba, tüntetésbe vagy amúgy is a baloldalhoz köthető, kétes hírnevű szakszervezetek által rendezett demonstrációba, népszerűségük nem a megszokott ütemben fejlődik. Az elmúlt évtizedekben ugyanis akárhányszor leváltották őket a kormányról, valamilyen rejtélyes oknál fogva a lakosság elég gyorsan amnéziába esett, elfelejtett minden hibájukat, és tömegével újra megjelent a szavazóbázisukban. De ma a szocialisták megosztottabbak, mint bármikor, csodával határos módon (legalábbis egyelőre) olyannyira el vannak foglalva saját belső harcaikkal, hogy még arra se futja erejükből, hogy a megszokott elutasító, kirekesztő módon kommentálják s kürtöljék világgá az új választási törvényből fakadó lehetőséget, azaz a határon túli magyarokat érintő szavazati jogot. A jövőben is vegyes rendszerben választják majd az országgyűlési képviselőket Magyarországon. Ha az új választójogi törvényjavaslat struktúrájában nem lesz változtatás, akkor körülbelül 95 egyéni választókerület esetén maradna változatlan a választási eredmények szerinti mandátumelosztás. A határon túli magyarok válsztójoga azonban új tényezőként kerül majd be a törvénybe. A törvény kormánypárti kidolgozója, Gulyás Gergely szerint a külhoni magyarok voksolására két forgatókönyv létezik: vagy a magyarországi országos listára, vagy külön, határon túli listákra szavazhatnak majd. Gulyás Gergely szerint a második változat komplexebb és bonyolultabb megoldás. Lehet, hogy inkább ezt éreznék sajátjuknak a külhoni magyarok. Azzal kapcsolatban, hogy körülbelül mennyi határon túli szavazóra lehet majd számítani, a következőképpen nyilatkozott a képviselő: ''A státuszigazolványok igénylését alapul véve a következő három évben - az optimista elképzelések szerint - 600-700 ezer ember (köztük 450-500 ezer lesz 18 éven felüli) kaphatja meg a magyar állampolgárságot. Ennek alapján és annak figyelembevételével, hogy a határon túli magyarok részvétele a saját országukban való választásokon sem szokta elérni az 50 százalékot, összesen 200-250 ezer külhoni vokssal lehet számolni. Az tehát, hogy a határon túli magyarok döntsenek el egy választást, szinte lehetetlen.” Arra a kérdésre pedig, hogy lehetnek-e majd magyar országgyűlési képviselők a határon túli, kettős állampolgárságú politikusok, Gulyás Gergely úgy válaszolt: az új alaptörvény nem zárja ki ennek lehetőségét, azonban a választhatóság további feltételekhez köthető sarkalatos törvényben. Ha a magyar ellenzék hozzáállása konstruktív, egységes álláspont alakítható ki az ilyen és ehhez hasonló kérdésekben.
Ha mindez megvalósul, akkor a jelenlegi kormány a kettős állampolgárság megadásán kívül még egy nagyon komoly döntéssel igazolja, hogy nemcsak szavakban érez felelősséget a határon túliak iránt. Persze azoknak érdemes kissé elgondolkodniuk, akik majd ezeket a jogot megkapják. Hiszen mindenképpen értékelni kell az olyan döntéseket, amelyek összetett politikai szituációban születnek. Senki se felejtse el, hogy a jelenlegi kormányt százfelé próbálják tépni, akár nemzetközi segítséggel is, a sarkalatos törvények kapcsán pedig temérdek munka, törvénykidolgozás vár rá, és mivel nem az eddig megszokott módon, hanem merőben másként kezeli - vagyis nem felejti el - a határon túli magyarságot érintő vitás ügyeket, a nyugati demokráciákban szinte már természetes módon alkalmazott eszközök és jogok felhasználásával konfliktusmentessé teheti a térségben élők életét. A határon túl és az anyaországban is egyaránt meg kell tanulni értékelni egymást, hiszen egy erős közösségnek igenis nagy lehetőségei vannak a jövő Európájában, egy gyengének és széthúzónak viszont esélye sincs.