Budapest, Kijev és Brüsszel szempontjából is sorskérdés a magyarországi választás végeredménye — hangsúlyozta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter belgrádi interjújában, melyet a Magyar—Szerb Gazdasági Vegyes Bizottság 15. ülése után adott.

Belgrádi látogatása során arról is beszélt a tárcavezető, hogy Európa legnagyobb, legmodernebb, legkulturáltabb átkelőhelyét építik meg a magyar—szerb határon, hogy a gyümölcsöző gazdasági együttműködés még tovább fejlődhessen. Kiemelte továbbá, azzal, hogy elindult a teherforgalom a Budapest—Belgrád vasútvonalon, Magyarország és Szerbia megkerülhetetlenné vált a déli—nyugati irányú közlekedésben és szállításban Európában. Közölte, hogy márciusban megindul a személyszállítás is, és naponta tizenhat nemzetközi vonat fog közlekedni a két főváros között, közülük pedig négy össze fogja kötni Bécset Belgráddal. A menetidő csaknem 3 óra lesz, jegyet pedig már 26 euróért is lehet majd vásárolni.

Forrás: Külgazdasági és Külügyminisztérium

* Április 12-én lesz a parlamenti választás. Magyarországon másfél hónappal korábban milyen a kampányhangulat?

— Kemény, mert nemcsak Magyarország szempontjából sorskérdés a választás végeredménye, hanem ukrán és brüsszeli szempontból is. Ezért létrejött egy Brüsszel—Berlin—Kijev-tengely annak érdekében, hogy befolyásolja a magyar választás eredményét. Mind Brüsszelnek, mind Berlinnek, mind Kijevnek az az érdeke, hogy kormányváltás legyen Magyarországon. Erről nyíltan beszél az Európai Bizottság, a német kancellár, az ukrán elnök és az ukrán állam minden rendű, rangú képviselője. De a helyzet az, hogy Magyarország jövőjéről nem a németek, nem a brüsszeli bürokraták és nem is az ukránok döntenek, hanem a magyarok. Ezért nagyon komoly erőfeszítéseket kell tennünk — és meg is teszünk — annak érdekében, hogy mindenfajta beavatkozási kísérletet kizárjunk, és biztosítsuk a magyar emberek számára, hogy egy demokratikus, szuverén döntésen alapuló választás történjen meg. Ennek a választásnak az a tétje, hogy Magyarország továbbra is ki tudjon maradni a háborúból, a magyar emberek pénzét továbbra is Magyarországon tudjuk tartani, és ne küldjük el Ukrajnába, és hogy Ukrajna ne tudjon csatlakozni az Európai Unióhoz. Ez a három tét van: háború, a magyar emberek pénze és az ukrán európai uniós tagság. Ebben az ügyben Magyarországhoz képest Kijevnek, Brüsszelnek és Berlinnek pont ellentétes érdeke van. Az ukránok azt akarják, hogy Magyarországot belehúzzák a háborújukba, azt akarják, hogy a magyar emberek pénzét is elvihessék Ukrajnába, és azt akarják, hogy ők bejöjjenek az Európai Unióba. Ez a brüsszeli, berlini, kijevi akarat. A mienk meg ezzel ellentétes. Úgyhogy nagy kampányharc van, természetesen zajos, külső beavatkozással, de az a helyzet, hogy ez a választás a vidéki Magyarországon dől el, hiszen a 106 választókerületből 90 vidéken van. Járva a vidéket pedig az az egyértelmű érzésem és tapasztalatom van, hogy az emberek elsöprő többsége a Fideszt és a Fidesz által képviselt megközelítést támogatja, vagyis hogy ne menjünk háborúba, ne engedjük a magyar emberek pénzét Ukrajnába és ne engedjük Ukrajnát az Európai Unióba.

* A gyakorlatban ez a Berlin—Kijev—Brüsszel-tengelyű konfliktus miben nyilvánul meg? Történt konkrét beavatkozás a magyar választásokba?

— A beavatkozási kísérletek egy része úgy zajlik, hogy arról nem tud a nyilvánosság, és mi ez ellen olyan eszközökkel küzdünk, amelyekről szintén nem tud a nyilvánosság. Viszont vannak a nyilvánosság előtt is világos jelek. Például az, hogy a német kancellár a müncheni biztonsági fórumon kifejezi az óhaját, hogy mi legyen a magyar választási eredmény. Azt, hogy Brüsszelből zsarolnak bennünket, szintén tudjuk. De ugye Kijev is beállt ebbe a sorba, és Ukrajna is politikailag zsarolja Magyarországot, és nyilvánvaló, hogy a kőolajszállítás blokkolásával egy olyan helyzetet próbálnak előállítani, hogy Magyarországon olajellátási válság legyen, és legyen 1000 forintos benzin, mert nyilvánvalóan egy ilyen helyzet nem a kormánynak segít, hanem a kihívónak, az ellenzéknek. Úgyhogy ezek a beavatkozási kísérletek zajlanak. Itt, Szerbiában tettünk jó néhány lépést annak érdekében, hogy a beavatkozási kísérletek egy részét elhárítsuk, hiszen azzal, hogy a szerbek is elkezdenek szállítani dízelt Magyarországra, 25 000 tonnát márciusban, az jelentős mértékben segít abban, hogy meghiúsítsuk az ukrán beavatkozási célokat. Másrészt pedig abban is megállapodtunk, hogy nemcsak olajvezetéket építünk a két ország között, amit felgyorsítunk, hanem egy olajtermék-vezetéket is, vagyis az üzemanyaghoz, a dízelhez, a benzinhez szükséges félkész termékeket is gyorsabban tudjuk szállítani oda-vissza a két ország között. Ezzel biztosítjuk az ellátás biztonságát ezekben az országokban, tehát Szlovákiában, Magyarországon és Szerbiában, azokban az országokban, ahol nincsen tengerpart, tehát hátrányból indulunk az energiaellátás tekintetében, de azzal, hogy hárman összehangoljuk a működésünket, a szárazföldiségből fakadó hátrányunknak egy jelentős részét le tudjuk küzdeni.

* Említette, hogy 106 választókörzet van Magyarországon, ezenfelül pedig vannak a külhoni magyarok, akik szintén szavazhatnak. Van-e a külügyminisztériumon nyomás esetleg, hogy növelje a külhoni magyar szavazók számát, főleg úgy, hogy egyes ellenzéki pártok még megvonnák ezt a szavazójogot?

— Mi mint minisztérium természetesen nem tudjuk növelni a külhonban szavazók számát, viszont arra szeretném kérni a Vajdaságban élőket, hogy legyenek szívesek mind részt venni a magyar parlamenti választáson. Magyarország vagy a magyarság esetében ugyanis az országhatár és a nemzet határai nem esnek egybe. Ezért egy magyar parlamenti választás nemcsak Magyarország jövőjéről, hanem az egész magyar nemzet jövőjéről szól. Ezért mi azt tartjuk helyesnek, ha a magyar nemzet minden tagjának joga van részt venni a magyar nemzet jövőjéről szóló döntésben. Vannak olyan pártok Magyarországon, amelyek ezt ellenzik. Vannak olyan pártok, amelyek magyar és magyar között konfliktust próbálnak generálni, attól függően, hogy hol laknak, anyaországban vagy határon túl, és vannak olyan ellenzéki pártok, amelyek lenézik a határon túli magyarokat, és egyfajta politikai eszköznek tekintik őket. Ezért én arra kérem a vajdaságiakat, hogy vegyenek részt a szavazáson, szóljanak bele az ország jövőjébe, mert az ország és a nemzet jövője a lehető legszorosabban összefügg. A vajdaságiak is mindig számíthattak Magyarország szuverén nemzeti kormányára. A magyar külpolitika szíve közepe a nemzetpolitika, vagyis a határon túl élő magyarok folyamatos támogatása, segítése — és itt ezen belül a vajdasági magyarság sorsa különösen a szívünkön van. Ahhoz, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek támogatását a jövőben is az eddigieknek megfelelően tudjuk fenntartani, arra van szükség, hogy szuverén nemzeti kormánya legyen Magyarországnak. Mert ha egy brüsszelita kormányt választanak meg, akkor ők nyilvánvalóan el fogják küldeni a magyar emberek pénzét Ukrajnába. Nem fognak tudni nemet mondani Brüsszelnek. És ha a magyar emberek pénzét elküldik Ukrajnába, akkor a határon túli magyarok támogatására sem marad pénz, sok más mellett. Akkor nem tudjuk folytatni a gazdaságfejlesztést, a különböző támogatási programokat. Ezért arra kérem nagy tisztelettel a Vajdaságban élőket, hogy vegyenek részt a parlamenti választáson, és mondjanak véleményt a magyar nemzet jövőjével kapcsolatban.