home 2024. április 21., Konrád napja
Online előfizetés
Politikai hőhullámok
(o. i.)
2007.07.11.
LXII. évf. 28. szám

FREKVENCIAÜGY. A múlt héten tovább gyűrűzött a szabadkai frekvenciaügy körüli vita. Arról, hogy a regionális frekvenciapályázat nyertese nem a Szabadkai Rádió lett, hanem a Pannon Rádió, nemcsak a szabadkai képviselő-testület ülésén csaptak föl a hullámok, hanem Belgrádban, a szerbiai parlament ülés...

FREKVENCIAÜGY. A múlt héten tovább gyűrűzött a szabadkai frekvenciaügy körüli vita. Arról, hogy a regionális frekvenciapályázat nyertese nem a Szabadkai Rádió lett, hanem a Pannon Rádió, nemcsak a szabadkai képviselő-testület ülésén csaptak föl a hullámok, hanem Belgrádban, a szerbiai parlament ülésén is. Utóbbival kapcsolatban az az érdekes, hogy a napirend nem is erről szólt, a radikális párt képviselői mégis elmondhatták véleményüket a kamerák előtt. Nem úgy Pásztor Bálint, akitől a házelnök megvonta a szót: Oliver Dulić (DP) házelnök közölte vele, hogy lejárt a felszólalásra előirányzott 3 perc, és kikapcsolta a mikrofont! Ezt a nemrég megválasztott házelnök eddig csak Rajko Đurićtyal, a Szerbiai Romák Uniójának a képviselőjével tette meg. Pásztor szerint rossz üzenet a világ felé, hogy a DP csak pártprogramjában tünteti fel magát úgy, mint a kisebbségek védelmezője, a gyakorlatban viszont nem. Az a párt, amely a kisebbségi szavazók jelentős támogatásával jutott a parlamentbe és kormányzási pozícióba, most a kisebbségi képviselőkbe fojtja a szót.
Pászor Bálint egyébként azért ment ki a szószékhez, hogy a képviselőház sürgősségi eljárással tűzze napirendre a VMSZ-nek a műsorszórási törvény módosítására vonatkozó javaslatát, melyet még június 19-én nyújtottak be. Ennek lényege, hogy kivonnák a kötelező privatizáció alól a kisebbségi nyelven is sugárzó helyi rádiókat és televíziókat. ,,A megoldás kulcsa most a kormánykoalíció kezében van -- véli Pásztor István, a VMSZ elnöke. A DP-s többségű kormány azonban a jelek szerint úgy látja: nem olyan kérdés ez, amelyre sürgősségi eljárással kellene kulcsot reszeltetni.
A RÁDIÓSOK BELGRÁDBAN. A múlt szerdán megérkezett a Szabadkai Rádióba a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség hivatalos határozata, melyben az áll, hogy a regionális frekvenciát -- amely Szabadka, Magyarkanizsa és Zenta község területét fedi -- a Pannon Rádiónak ítélte oda. A végzésben felsorolták, milyen kritériumok alapján született a döntés: az intézmény gazdasági önállósága, a hallgatottság, a műsorszórás terén szerzett tapasztalatok, a rádió működésének előzményei... A döntés ellen a Szabadkai Rádió 15 napon belül fellebbezhet, és ezt az intézmény meg is tette. Annál is inkább, mert az intézmény dolgozói szerint ez a határozat inkább arról szól, hogy miért kapta meg a frekvenciát a Pannon Rádió, és nem arról, hogy azt miért nem a Szabadkai Rádió kapta. A Szabadkai Rádió küldöttsége a múlt pénteken Belgrádban tárgyalt a szóban forgó ügynökséggel, de a delegáció csalódottan tért haza. A Köztársasági Műsorszórási Ügynökség nem hajlandó megváltoztatni a döntését, s azt tanácsolja a Szabadkai Rádiónak: kénytelen lesz beérni a helyi frekvenciával. Ami csöppet sem biztató. Egyrészt azért, mert a helyi frekvenciára már négy pályázó van. Másrészt a helyi frekvenciával a rádió magát Szabadka községet sem tudja fedni: a műsorai sem Csantavéren, sem Bajmokon nem lesznek hallgathatók! Külön elkeseríti a dolgozókat annak a ténye, hogy a Szabadkai Rádió már öt éve gyakorlatilag regionális rádióként működik, de a szerződés -- amelyet 2002-ben Magyarkanizsa és Zenta község is aláírt -- egy fiók mélyén pihen.
NEM LESZ KISEBBSÉGI VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉK? Elkészült a kisebbségi nemzeti tanácsok megválasztásáról és hatásköreiről szóló törvény tervezetének a munkaváltozata. A kisebbségi nemzeti tanácsok -- különösen a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek -- szerint a tervezet rossz, mert csak közvetett választásokat irányoz elő, s nem beszél a kisebbségi választói névjegyzékről. Ennek kapcsán a hétvégi számában egész oldalas interjút közölt a Magyar Szó a szerbiai kormány Emberi és Kisebbségi Jogi Szolgálatának az igazgatójával, Petar Lađevićtyel. Miért közvetett választások? ,,Azért, mert a közvetlen megválasztási mód törvényellenes. Az alkotmány és a választási törvény világosan kimondja, hogy a parlamenti választásra vonatkozó választói névjegyzék egységes... Ilyen választói névjegyzékek mindössze három országban léteznek, de ezekben is csak helyi szintű választásokon alkalmazzák őket. Ezek Magyarország, Szlovénia és Észtország. Mindhárom országban ezeket a névjegyzékeket a rendőrség hozta létre... -- érvelt az igazgató, mondván: minden nemzetközi dokumentum szerint a nemzeti kisebbséghez való tartozás önkéntes elhatározáson alapszik, s mi van akkor, ha ,,egy adott kisebbség tagjainak kevesebb mint 50%-a regisztrálja magát? Az újságíró megállapítására, hogy ,,az ilyen kisebbségek esetében adva volna a közvetett választás lehetősége a szolgálat igazgatója kérdéssel válaszolt: ,,De miért kellene egy mélyen rasszista módszert alkalmaznunk, a polgárokat nemzetiségi alapon felosztva, külön választói névjegyzékeken számon tartva, ráadásul úgy, hogy ezeken a névjegyzékeken esetleg ne is szerepeljen a kisebbséghez tartozó személyek többsége? Petar Lađević kijelentése aligha marad majd kommentár nélkül ezen a héten.
AMERIKAI PIKNIK. Könnyen megeshet, hogy maga az orosz elnök sem várta úgy az amerikai elnökkel való találkozót, mint a szerbiai kormányfő. Vojislav Koštunca nyilatkozatban adott hangot reményének, hogy Vlagyimir Putyin ,,jobb belátásra bírja majd George Busht a már csak névlegesen szerbiai tartomány, Kosovo jövőbeni státusának ügyében. A két államfő a múlt héten Amerikában, az idősebbik Bush családi birtokán találkozott, ahol -- a horgászással egybekötött pikniken -- oldott hangulatban, kötetlen beszélgetés formájában tárgyalhatták ki a világ politikai problémáit. Bush és Putyin megbeszélései során Kosovóról is szó esett, de a családi birtokon tartott sajtóértekezleten ezt egyikük sem említette -- a két államfő a diplomáciai vezetőkre bízza a kérdés megoldását célzó további egyeztetést. A szerbiai kormányfő mégis elégedett: a piknik hozadéka, hogy Szerbia időt nyert. A találkozót követően már nyilvánvaló, hogy négy hónappal elhalasztják a Kosovóról szóló határozat meghozatalát az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Koštunica pedig bejelentette: Szerbia új tárgyalásokra készül. Mert ,,Szerbia és Oroszország közös politikája -- amely a nemzetközi törvények, elsősorban pedig az ENSZ alapokmányának tiszteletben tartásán alapul -- lehetővé teszi, hogy a következő időszakban a Kosovo-státus kérdésnek a megoldása új és igazi megbeszélések irányában mozduljon el. Szerinte az új megbeszélésekre kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsának a szervezésében kerülhet sor. A halasztás hírére Priština nagyon ideges lett: a kosovói kormányfő kijelentette, hogy amennyiben az ENSZ-ben nem történik előrehaladás a kérdés rendezésében, úgy Kosovo egyoldalúan kikiáltja a függetlenséget.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..