Az eseményen Vajdaság több településéről több mint 120-an vettek részt. A megjelenteket, Zsúnyi atyát (aki húsvét szent ünnepére hangolta a jelenlévőket), Borbély Bélát, a KÉK elnökét és az elnökség tagjait (akik a gondolatból eseményt formáltak), azokat, akik távolabbról érkeztek (az utazás mindig több a megtett kilométernél, egyúttal jelenlét, figyelem és elkötelezettség is) és minden megjelentet a Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) és annak helyi szervezete nevében Szilágyi Edit, a KÉK elnökségi tagja és a helyi szervezet elnöke köszöntötte.

Az esemény résztvevőit köszöntve Borbély Béla nyitotta meg a lelki napot. A megjelentek két remek előadást hallgathattak meg ft. Zsúnyi atya előadásában, majd átmentek a Szent Antal-templomba, ahol ft. Fuderer László és ft. Magó László plébánosoknál elvégezhették a húsvéti gyónást, Zsúnyi atya vezetésével részt vehettek a keresztúti ájtatosságon, majd szentmise következett, melyet szintén az esemény lelki vezetője mutatott be.

Az előadások Ferenc pápa gondolatait idézték. Az első címe: Végül a böjt elveszi az erőt az erőszakból, lefegyverez minket, jelentős alkalmat szolgáltat rá, hogy lélekben növekedjünk; a másodiké: Ismét közelít felénk az Úr húsvétja! A nagyböjt jelzi és meg is valósítja a lehetőséget, hogy teljes szívvel, teljes életünkkel visszatérjünk az Úrhoz.

Rohanó világunkban mindenki a maga igazát próbálja bizonyítani. Időről időre békesség, majd háború következik — mondta az előadó az első előadás során. A bűn mérgezi a kapcsolatokat, az ember mindig tud okot és hibát találni a békétlenségre. Az erőszak sokszor nem fegyverekkel kezdődik. Már jóval korábban megszületik a türelmetlenségben, a mohóságban, abban a belső késztetésben, hogy mindent azonnal akarunk. Az erőszak lelki terror is lehet. A böjt elveszi az erőt az erőszakból, kiveszi az ember kezéből a láthatatlan fegyvert, a haragot, a gőgöt, a türelmetlenséget. A böjt idején észreveszi, hogy valami legbelül megváltozik, ez teszi lehetővé a lelki növekedést, békésebbé az embert és az őt körülvevő világot. A böjt nem diéta, nem büntetés, hanem önfegyelem. Lassít, fegyelmez, csendet teremt. Kiveszi az erőt az erőszakból. Nem kívülről kényszeríti a békét az emberre, hanem belülről alakítja át. Érzékenyebbé tesz, együttérzést tanít.

A második előadás: Ismét közelít felénk az Úr húsvétja! A nagyböjt jelzi és meg is valósítja a lehetőséget, hogy teljes szívvel, teljes életünkkel visszatérjünk az Úrhoz — témája rámutat arra, hogy az a feladatunk, hogy Istennek tetsző legyen az életünk. Hogy ráeszméljünk arra, hány élethelyzetet engedtünk el, alkalmat arra, hogy valami jót tegyünk. Kilátástalan helyzetben is szeret az Isten — nyomatékosította az előadó. Helyre tudja tenni mindennapjainkat, és a nehézségekben is jelen van, hogy útmutatást, reményt és erőt adjon. Krisztus keresztre feszítése után Mária fájdalmát említi. Ott áll a kereszt alatt, a kimondhatatlan szenvedés ellenére tovább teszi azt, amit Isten rábízott. Nem menekül el, hűsége és kitartása arra emlékeztet, hogy a legnagyobb próbatételek idején is szükség van az erőre, melyhez Isten kegyelme kell. A nagyböjt jelzi a lehetőséget, hogy teljes szívvel visszatérjünk az Úrhoz. Az idő, amikor ismét közelít felénk az Úr húsvétja, lehetőség arra, hogy az ember újra kapcsolatban legyen Istennel, akinek a szeretete nem tűnik el akkor sem, amikor kilátástalannak látjuk a helyzetünket. A hit üzenete szerint Isten nem hagyja magára az embert a nehézségekben. Mindenkinek van keresztje, terhek, melyek próbára teszik a türelmünket és a hitünket. A kereszt nem csupán szenvedést jelent, hanem utat is a reményhez. A szenvedés és a halál a feltámadás ígéretét hordozza. A legsötétebb pillanatok sem véglegesek, mert Isten szeretete erősebb a reménytelenségnél. Isten keresztet ad, de velünk hordozza. Ne legyünk megszokásból keresztények, mondta az előadó, tetteinkben legyen az élő hit. Életünkkel Istennek szánjuk magunkat. Erre hív a húsvét, a nagyböjt, hogy megálljunk, gondoljuk újra életünk irányát. A kereszt a szenvedésre emlékeztet, Mária példája a hűségre, Isten kegyelme arra, hogy még a kilátástalan helyzetekben sem maradunk soha egyedül. A nagyböjt valóban lehetőség, hogy teljes szívvel és életünkkel visszatérjünk az Úrhoz — fejezte be nagy sikerű előadását Zsúnyi atya.

A közös ebéd után mindenki átment a templomba. A keresztúti ájtatosság mély érzéseket ébresztett. A két gyóntatószék előtt hosszú sorban várakoztak a gyónni szándékozók.

A szentmise, melyet Zsúnyi atya mutatott be, könyörgés volt, és hála. Fohász Istenhez, hogy szabadítson meg bennünket minden kínunktól, bajunktól, fájdalmunktól, és hála mindazon jóért, amellyel az Atya megajándékoz bennünket.