A színésznő, aki világkarriert futott be, Szabadkán született 1908-ban (más források szerint 1909-ben), és Párizsban hunyt el valószínűleg 1973-ban (személyi adatait nehéz volt ellenőrizni, bár a neve minden, valamennyi jelentősebb filmlexikonban fellelhető) - Diószegi Tiborral, a Napló újságírójával hagyta el szülővárosát, majd Berlinbe vezetett az út, de Budapesten tanulta a színészmesterséget Deésy Alfréd filmiskolájában - A szintén szabadkai születésű Lábass Jucival fellépett a Király Színházban - Már első filmjével, Az égő hajó cíművel, melyet Constantin J. Davis rendezett, magára vonta a figyelmet - Párizsban is megfordult, forgatott Jean Gabinnal, Jules Berryvel, Bernard Blierrel, a magyar Peter Lorréval, Heinz Rühmannal és másokkal...
Idézünk a Zalai Közlönyből: ,,Megszökött egy kanizsai polgárista, hogy megismerkedjék Berlinben Nagy Kató filmszínésznővel! Érdekes eltűnési ügyben kezdett nyomozást a nagykanizsai rendőrség. Egy nagykanizsai vasutas bejelentette, hogy 15 éves polgárista fia május 10-én eltávozott hazulról, és azóta nem adott életjelt magáról. A kétségbeesett apa elmondotta, hogy a szökés után átkutatta a fia könyveit, és az egyikben egy pár búcsúsort talált, amelyben azt írja a fia, hogy ne kerestessék, mert úgysem jön többé haza. A szülők megállapították, hogy az eltűnt fiú észrevétlenül magára vett két öltözet ruhát és úgy távozott el ismeretlen célú útjára. Az otthonmaradt ruhák zsebeit is kikutatták a szülők, és az egyik zsebből izzó hangú szerelmes levél került elő, amelynek címzettje nem volt kisebb személyiség, mint maga Nagy Kató, a Berlinben filmező híres magyar filmszínésznő. Szerencse, hogy Nagy Kató nem kapta meg ezeket a sorokat, mert az izzó szerelmes szavaktól bizonyára zavarba jött volna. A levél érdekessége azonban, hogy a végén nem egy, hanem két aláírás, az eltűnt fiúnak és egy osztálytársának az aláírása szerepel. A két jó barát egyszerre egy levélben vallott szerelmet a filmsztárnak. Ezek után a szülők meg tudták magyarázni az eltűnt fiúnak azt a különös mozirajongását, hogy egy-egy filmet kétszer is megnézett. A késői kimaradások miatt is kikapott sokszor a szüleitől. A szülők bejelentése alapján a rendőrség azonnal rádióközlést bocsátott ki, és az összes határállomások figyelmét is felhívta a szerelmes diák szerelmére'.
Erről az eseményről cikkezett a Zalai Közlöny 1932. május 22-én, akkor, amikor egy magyar színésznő meghódította Berlint, amikor szárnyra kapta a hírnév, s több magyar származású színésznőhöz hasonlóan a filmstúdiók állandó vendége, sztárja volt, nemcsak Nagy Kató néven, mert például Németországban Kathe von Nagyként lett népszerű és ünnepelt díva, akár azt is állíthatjuk, hogy egyidejűleg hódította meg a nagyvilágot Bánky Vilmával és Putty Liával. Bánky Vilma Bolváry Gézánál, Mattyaszovszky Ilonánál és Somlay Artúrnál tanult, magánstúdiókban. 1920-ban már Berlinben forgatott, 1925-től Hollywoodban. Olyan partnerekkel filmezett, mint Max Linder, Rudolph Valentino, Robert Colman és mások. A sejk fiában a latin szerető Rudolph Valentino karjaiban pihegett, A sötét angyalban Robert Colman szédült meg igéző szépségétől, de kezdetben magyar filmekben is feltűnt. Putty Lia (Lia de Putty) a Zemplén megyei Vecsén született, Kolozsvárott nevelkedett. Nagyon fiatalon a budapesti Royal Orfeumban volt táncosnő, Nagyváradon Molnár Ferenc Farkasában szerepelt, majd Bukarestben lépett fel egy revüben, innen távozott Berlinbe. Joe May rendező A hindu síremlék című kalandfilmben táncosnőként játszatta. A színésznőt évekig az UFA stúdió foglalkoztatta, 1926-ban már Hollywoodban állhatott a kamerák előtt. Dolgozott A. W. Murnau és D. W. Griffith dirigálása alatt is. Főbb mozifilmje: Manon Lescaut, Fantom, Othello, Ilonka, A császár nevében, A rablólovag, Szívtolvaj stb. A ,,végzet asszonya' volt, akárcsak Nagy Kató. Három magyar leány, s mindhárman elindultak a csillagokig vezető úton felfelé...
Nagy Kató Szabadkán született, 1908-ban vagy 1909-ben. Neve minden jelentőseb filmlexikonban megtalálható, ám az adatokat, személyi adatait nehéz volt ellenőrizni. Valószínűleg Párizsban hunyt el 1973-ban. A színésznő születési évéről sohasem beszélt, féltve titkolta, hogy mikor is látta meg a napvilágot. Az anyakönyvekben egy sor sem található róla, sőt - vannak, akik azt állították, hogy nem is Szabadkán született, hanem Erdélyben, Szatmáron. A családdal érkezett Szabadkára. Négy filmlexikon azonban születésének helyéül Szabadkát jelöli, csak egy angol nyelvű kiadványban olvastuk a következőket: The actress Kathe von Nagy was born as Ekaterina Nagy von Cziser (Kato Nagy) in Szatmar, Hungary. Mi a többi négy filmlexikonnak hiszünk, tehát Nagy Katóka a ,,földink', aki az Országos Filmegyesület Filmművészeti Iskolájának a növendéke volt. Nagy Kató még nagyon fiatalon - de világhírnévre szomjúhozva - hagyta el szülővárosát, nem egyedül, hanem Diószegi Tiborral, a Napló újságírójával, mert egyszerűen ráunt a városra, amely nyáron porban fürdött, télen latyakban. Első útja Dubrovnikba vezetett, ahonnan édesapja, a tehetős bankigazgató rendőrkísérettel zsuppoltatta haza, mert hát Nagy Kató akkor még kiskorú volt. Évek múltán azonban már szülői engedéllyel Berlinbe ment, az európai film metropoliszába, és ott a csodálatos szépséget rendkívül szívélyesen fogadták. Élete regényes volt, teli kalandokkal. Andai Ernő (Soha ilyen tavaszt, 1927) és Tamás István (A kék vonat, 1933) könyvének történetébe Nagy Kató életének több mozzanatát beleszőtte...
A színésznő Budapesten Deésy Alfréd filmiskolájában is megfordult. Lábass Jucival, a szintén szabadkai születésű színésznővel gyakran fellépett a Király Színházban. Berlinben azonnal ,,felfedezték', nagy sikert aratott Constantn J. Davis Az égő hajó című filmjében, Nagy Kató híres mozisztár lett, és a rendező élettársa. Párizsban is filmezett, együtt szerepelhetett Jean Gabinnal, Jules Berryvel, Bernard Blierrel, Peter Lorréval, Hans Albersszel, Heinz Rühmannal és másokkal. Willy Fritsch mellett is jól mutatott. Fontosabb filmjei: Az égő hajó, Kókler, Őfelsége parancsára, Szökevények, A világ végén, Pompadour, Utolsó akkord, Mahlia, a mesztic. Utolsó filmjét Erdész Katinka címmel az NSZK-ban forgatta 1952-ben. Párizsban hunyt el, mindössze 65 éves volt...