home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Művilág
Tóth Péter
2023.04.10.
LXXVIII. évf. 14. szám
Művilág

A műanyag megjelenésekor úgy tűnhetett, hogy új korszak nyílik az emberi civilizáció történetében. A viszonylag költségkímélő, típustól függően szinte minden formára alakítható, erős és tartós anyagok sok jóval kecsegtettek.

Akkor még nyilván kevesen gondolták, hogy történelmi léptékkel mérve a nem is annyira távoli jövőben — mely most a jelen idő — a műanyag mindent belep a bolygón, ami egy nem túl fényes távlat nyitóakkordja lehet. A jó tulajdonságainak köszönhetően a műanyag kezdetben szinte csodaanyagnak számított. Olyannyira hasznosnak bizonyult, hogy az 1950-es évek óta körülbelül 8,3 milliárd tonnát gyártottak belőle. A Föld élővilága azonban, illetve annak részeként az ember is áldozata lehet a műanyag térhódításának, ha nem vigyázunk.

Az utóbbi mintegy hetven évben gyártott műanyag körülbelül 75-80 százalékát ugyanis egyszerűen eldobtuk. Ennek az elképesztő mennyiségnek a nagyobbik része a szemétlerakókban, illetve valójában a természetben végzi. A kidobott műanyaghulladék csak kevesebb mint 10 százalékát hasznosítjuk újra. A mikroműanyag jelenlétét bolygónk minden részén kimutatták. Ez valójában „plasztiktörmelék”, azaz 5 milliméternél kisebb műanyagdarabok. Ezek a bomlási folyamat során keletkeznek a műanyagok szerkezetének szétesésével, melyet elsősorban az ultraviola sugarak okoznak a napsugárzás révén.

Laboreredmények bizonyítják, hogy a mikroműanyagok ott vannak az ételeinkben és az italainkban. Kimutatták a konyhasóban, cukorban, mézben, sörben, levegőben, talajban, óceánokban, tengerekben, édesvizekben. Több száz olyan tengeri faj szervezetében találtak már mikroműanyagot, amelyet ember is fogyaszt. Megisszuk, megesszük, belélegezzük, de valójában nem tudhatjuk, hosszú távon milyen hatással lesz a szervezetünkre. A rendelkezésre álló kutatási eredmények egyelőre azt mutatják, hogy minél nagyobb egy műanyagdarabka, annál nagyobb eséllyel ürül ki a szervezetünkből. A legkisebbek azonban akár a sejtjeinkbe is bejuthatnak. A mikroműanyagok nagy része a széklettel távozik. A bennmaradó mintegy 10 százalék felszívódhat, és akár emésztőrendszeri gyulladást is okozhat.

Ma már a vízvezetékcsövek is műanyagból készülnek, így aztán akár a vízhálózat alkotóelemeiből is leválhatnak, kioldódhatnak mikroműanyagok. Elképesztő adat, hogy évente több mint 8 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. Bizonyos számítások alapján 2050-re több műanyag lesz benne, mint hal. Becslések szerint a világtengerek jelenleg több mint 51 trillió mikroműanyag-részecskét tartalmaznak. Még a tisztának hitt sarkvidéken is körülbelül 300 milliárd darab van belőle.

Az ENSZ 2017 februárjában jelentette be, hogy „háborút indít az óceánokat szennyező műanyagok ellen”. A műanyagkorszak, mely a Föld 4,5 milliárd éves történetében csak egy gyors szempillantásnak tekinthető, meghatározóvá válhat a bolygónk történetében, hiszen nemcsak minden életet, de magát a bolygót is megváltoztatja. Ilyen gyors tempóban valószínűleg sem fajunk, sem más fajok nem képesek alkalmazkodni a műanyagkorszakhoz. A hangzatos intézkedések, felhívások, akciók pedig jóformán hatástalanok.

Ha gyorsan nem változtatunk valamin, lehet, hogy az emberiséget is műanyag babák váltják fel a bolygón. Csupán az a kérdés, hogy az egésznek mi értelme lehet…

Fényképezte: Szalai Attila

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..