Igazi sikertörténet részese volt az elmúlt hónapokban a Zentai Színtársulat Peter Weiss-darabja, a Mockinpott úr kínjai és meggyógyíttatása. A groteszk játékkal elsők lettek a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóján, a Középiskolások Színművészeti Vetélkedőjén, a Vajdasági Amatőr Színházak Tartományi Szemléjén, a Vajdasági Kisszínpadok és Monodrámák Tartományi Fesztiválján, valamint a Szerbiai Amatőr Színházak Köztársasági Szemléjén, de több rendezői és színészi díjjal is gazdagodott a gyűjteményük (az elismeréseket tételesen a keretes részben soroltuk fel). Az összegzéssel a rendező, Vukosavljev Iván próbálkozott meg.
- A szakmai zsűri valamennyi rendezvényen nagy örömmel és kedvezően nyilatkozott az előadásunkról. Mivel ezek az emberek húsz-harminc éve a pályán vannak, természetesen látták már ezt a darabot más színházak feldolgozásában, ismerték a szöveget, de most is igénybe vették a szimultán fordítást. Az elismerést éreztem kiszűrődni a mondataikból, hogy mi is megálltuk a helyünket. A tartományi és a köztársasági megmérettetésen, Ópázován és Kúlán, nagyon erős volt a mezőny, mindenki profi rendezéssel érkezett. A köztársasági szemlére egyébként 120 előadást jelentettek be, majd a különböző válogatók után maradt nyolc, közötte - velünk együtt - három a Vajdaságból. A miénken kívül volt még pár csoport, melyben a fiatalok domináltak, de nem ez az igazán jellemző. A zentaiak, annak ellenére, hogy főleg a középiskolás korosztályhoz tartoznak, több színészi díjat is kiérdemeltek.
* Milyen szövegeket, darabokat, irányzatokat kedvelnek az amatőr társulatok?
- A vajdasági magyar színjátszók inkább a vígjátékokra voksolnak, de azt hiszem, hasonló a helyzet Szerbiában is. A profi rendezők segítenek abban, hogy ez a vidámkodás igényes legyen. Mi is próbáltunk lazítani a témán, közelebb hozni a közönséghez. A szövegben van humor, de igyekeztünk hozzáadni, belevinni egy kis iróniát. Féltem attól, hogyan fogadják a nézők, de így utólag visszatekintve, nem panaszkodhatunk. Nagyon sok olyan mondat van benne, amin el lehet gondolkodni, és szinte mindenkiben megmaradt ezekből egy-egy. Megtartottuk a verses formát, ami jó döntésnek bizonyult. Minden egyes soron ,,elrágódtunk”, de különösen azokon, amelyek valamilyen értelmezési gondot okoztak a szereplőknek. A próbafolyamat felénél rá kellett jönnöm, hogy az előadás tulajdonképpen elkészült, utána csak csiszoltunk. Éppen ezt a precizitást dicsérte meg gyakran a zsűri. Sőt, volt olyan is, hogy amikor a gyerekek leszedték a sminket, és beültek a beszélgetésre, szinte el sem akarták hinni, hogy ők voltak fenn a színpadon.
* Hozzád mi áll közelebb, a rendezés vagy a színészet?
- Én színházi embernek tartom magam elsősorban. Nagyon jól érzem magam, amikor úgy teszek, mintha rendeznék. Olyankor is játszom. Továbbra is szeretnék mindkettővel foglalkozni. Az eredményeink, a fellépések után hallott vélemények megerősítették az önbizalmamat. A Zentai Színtársulattal ez már a negyedik előadásom, minden bizonnyal folytatom, de nem ártana, ha valaki más is foglalkozna velük.
* Zentán jelentős hagyománya van az amatőr színjátszásnak.
- Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a Tisza mentén. Mindig vannak olyan fiatalok, akik felcsillanthatják a tudásukat, de bizonyos kifutási idő valamennyiüknek kell. Én már úgy veszek részt, zsűrizek a különböző vetélkedőkön, hogy figyelem, ki lenne alkalmas erre a feladatra. Akiről úgy vélem, igen, azt megkérdezem, volna-e kedve csatlakozni hozzánk. Egyedül az utazás jelenthet gondot. Főleg télen dolgozunk, de fűtött terem áll a rendelkezésünkre, a művelődési központ dolgozói sokat segítenek. A pénz mindig kevés, de annyi van, hogy elkészüljön az előadás. Úgy érzem, a városban örülnek a sikereinknek, sokan megköszönték Zenta nevében.
* A folytatás őszre következik?
- Ezt még nem tudom pontosan, mert egyelőre másra készülök. Mivel tíz évvel ezelőtt fejeztük be a színművészeti akadémiát, amolyan osztálytalálkozót készítünk előadás formájában a szabadkai színházban, amelynek a bemutatója szeptemberben lesz. Mindenképpen folytatni kívánom az itteni munkát, mert van néhány szöveg, amellyel foglalkozni szeretnék, de erről még nem árulhatok el többet. A Mockinpott úr pedig minden bizonnyal eljut még Magyarországra is, Gödöllőre és Zsámbékra, valamint a Thália színházba, de ezenkívül még sok helyre hívtak minket.

Díjözön
VAJDASÁGI MAGYAR AMATŐR SZÍNJÁTSZÓK XI. TALÁLKOZÓJA, BÁCSFEKETEHEGY
I. díj, Pataki László-fődíj
Legjobb férfi színész díja: Mácsai Endre
KÖZÉPISKOLÁSOK SZÍNMŰVÉSZETI VETÉLKEDŐJE, ZENTA
I. díj
Színészdíj: Mácsai Endre, Gombos Kornél, Miskei Edina
A Képes Ifjúság különdíja: Tarapcsik Hajnalka, Pámer Csilla
Az Újvidéki Színház könyvcsomagja: Annus Szabolcs, Pámer Csilla
A szabadkai Népszínház egyéves bérlete: Miskei Edina, Annus Szabolcs
Meghívás az Újvidéki Színházba vendégszereplésre
Meghívás a Tanyaszínházba: Mácsai Endre, Gombos Kornél.
A VAJDASÁGI AMATŐR SZÍNHÁZAK 44. TARTOMÁNYI SZEMLÉJE, ÓPAZOVA
I. díj
Legjobb színpadi mozgás
Legjobb díszlet és zenei válogatás: Vukosavljev Iván
Legjobb színészi teljesítmény: Mácsai Endre
Közönségdíj: Gombos Kornél
A VAJDASÁGI KISSZÍNPADOK ÉS MONODRÁMÁK 15. TARTOMÁNYI FESZTIVÁLJA, ZENTA
I. díj
Legjobb rendezői díj (hivatásos kategóriában) és legjobb díszlet: Vukosavljev Iván
Legjobb színpadi mozgás
Legjobb színész: Mácsai Endre, Miskei Edina
Színészi dicséret: Gombos Kornél, Pámer Csilla, Buza Kornél
Közönségdíj: Mácsai Endre
A SZERBIAI AMATŐR SZÍNHÁZAK 48. KÖZTÁRSASÁGI SZEMLÉJE, KÚLA
I. díj
Legjobb rendező (hivatásos kategória) és legjobb díszlet: Vukosavljev Iván
Legjobb férfi főszerep és közönségdíj: Mácsai Endre
Kiemelkedő színészi alakítás: Gombos Kornél