home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Mire elég a növekvő szülői támogatás és a hosszabbodó gyermekgondozási szabadság?
Markovics Annamária
2023.02.16.
LXXVIII. évf. 7. szám
Mire elég a növekvő szülői támogatás és a hosszabbodó gyermekgondozási szabadság?

Január 1-jétől megnövelték a szülői pótlékot, és a tervek szerint az év második felétől a gyermeknevelési szabadság is meghosszabbodhat. Utánajártunk, mennyire ösztönözhetik ezek az intézkedések a gyermekvállalást, érintetteket kérdeztünk a véleményükről.

Évről évre növelik a szülői pótlékot, az első, második, harmadik, negyedik gyermek után járó állami támogatást. Január 1-jétől az első gyermek születésekor a szülők egyszeri 345 398 dináros összeget kapnak (ez körülbelül 23 000 dinárral több, mint egy évvel korábban), míg a második és a harmadik gyermek esetében ez az egyszeri segítség 115 132 dinárt tesz ki. A második gyermeknél a szülők további 306 388 dinárra jogosultak 24 havi részletben, míg a harmadik gyermek esetén 1 838 332 dinárra 120 havi részletben. Tíz éven át kapnak havi mintegy 23 000 dináros támogatást (összesen 2 757 498 dinárt) azok, akik negyedszer is vállalkoznak arra, hogy szülők legyenek. Növekedett az az összeg is, amely a gyermek számára beszerzendő felszerelés támogatására vonatkozik, ez minden gyermek esetében 6383 dinárt tesz ki.

A másik intézkedés a hétköznapi nyelvben csak szülési szabadságként emlegetett, valójában gyermekgondozási szabadság meghosszabbítására vonatkozik. A szülési szabadság azt a 90 napos időszakot jelöli, amelyet a szülés után kizárólag az anya vehet ki (kivételes esetekben, például az anya halála vagy a gyermek elhagyása esetén más hozzátartozó), míg a gyermekgondozási szabadság az a mintegy 8 hónapos időszak, amely ezt a 3 hónapot követi. A 12 hónapos szabadság órája a szülés várható idejét megelőző egy hónaptól ketyeg. A gyermekgondozási szabadságot a szerbiai törvények szerint nemcsak az anya, hanem az apuka is használhatja.

A tervek szerint az év második felében módosítják majd a vonatkozó törvényt, és az első gyermek esetében 15, a második gyermeknél pedig 18 hónapra hosszabbodik ez a szabadság.

A gyermekvállalás ösztönzése fontos lenne Belgrád számára, főleg, hogy a népszámlálási adatok azt mutatják, az ország lakossága az utóbbi tizenegy évben körülbelül félmillióval csökkent. Más országok tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy az ilyen intézkedések csak nagyon kis mértékben (ha egyáltalán) tudják befolyásolni, hogy ki hány gyermeket vállal, illetve egyáltalán szeretne-e szülővé válni.

Egyébként a világon nagyon változó hosszúságúak a fizetett szülési szabadságok. Mint említettem, Szerbiában ez 365 nap, azaz 52 hét. Bulgáriában 58 hét, az Egyesült Királyságban 39 hét, Ausztráliában 18 hét, Kanadában 15 hét, Németországban 14, Svédországban pedig 12 hét. Az anya dönthet úgy, hogy tovább marad otthon, de azt az időszakot már nem finanszírozza a munkaadó vagy az állam. Olyan lehetőség is van, például Ausztriában, hogy az állam megkérdezi, milyen hosszú ideig szeretne az anyuka otthon maradni, és a szülési szabadságért járó fix összeget annyi részletben kapja meg, amennyit otthon tölt. A gyakorlat azt mutatja, hogy a munkabér 100 százalékához akkor lehet hozzájutni, ha egy évig marad otthon az anyuka. Szerbiában is teljes fizetés jár 12 hónapig.

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője szerint világosan látszik, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy növekedjen a gyermekvállalási kedv Szerbiában, és a pénzbeli támogatás ugyan jól jön, ám sem a szakértők, sem a szülők szerint nem elegendő. Emellett különféle más, köztársasági, tartományi és önkormányzati támogatási formák is élnek az országban, például ilyen a házvásárlási támogatás vagy a hosszabbított, este is nyitvatartó napközi, mely a késői órákig dolgozó szülőket segíti egyes önkormányzatokban.

Hogy mire elég a támogatás és a szabadság, arról gyermekes újságíró kollégákat kérdeztem.

 

Szép gesztus

Brasnyó Zoltán, a Pannon Rádió főszerkesztője a közelmúltban lett hirtelen kétgyermekes édesapa. A házaspár ikrei január közepén születtek meg. Mint mondta, úgy tudják, mivel még nem módosult a törvény, így nem jár nekik hosszabbított szabadság, ám a kórházban arról biztosították őket, hogy ha még az idei évben változik a jogszabály, az visszamenőleg is érvényes lesz azokra, akik az idén vállaltak gyermeket.

A pénzbeli támogatás gesztusára viszont szerinte mindenképp szükség van. Mind mondja, Szerbiában valóban probléma az alacsony születésszám, így minden gyermekvállalást serkentő intézkedés jól jön. Nyilván a gyermek érkezése előtt a szülő már akár a támogatás sokszorosát is elkölti, még akkor is, ha sok mindent kap ismerősöktől, rokonoktól, de már csak a fogyóeszközök is elviszik a pénzt. A személyes tapasztalatáról szólva arra is rámutatott, hogy Szerbiában például nagyon kicsi a választék ikerbabakocsiból, és ami van, az is nagyon drága. Ez a pénz arra mindenképp jó, hogy elindítsa a szülőket, elég a legfontosabb dolgokra, a gyerekszoba és a szükséges felszerelés (bútor, kiságy, babakocsi) megvásárlására, de valószínűleg nem ösztönzi jelentősen a gyermekvállalást. Lehet, hogy néhányan — akik egyébként is akarnának gyereket — inkább most döntenek a szülővé válás mellett, mert most járnak ezek a támogatások, de hosszú távon nem valószínű, hogy nagy népességnövekedést idézne elő — vélekedik Brasnyó Zoltán.

 

Fontos a biztonságérzet

A gyermekgondozási szabadság meghosszabbításának lehetőségéről egy tapasztalt anyukát faggattam. Lajkó Anett, a Pannon RTV szerkesztője három gyermek édesanyja. Mivel ő töltött otthon egy és két évet is a gyermekeivel, az ideális szülési/gyermekgondozási szabadság hosszáról kérdeztem. Anett két első gyermeke között alig egy év a korkülönbség, így az első születése után nem ment vissza dolgozni, hanem csak akkor állt munkába, amikor a második gyermeke is betöltötte a tizenegy hónapot. Véleménye szerint az egyéves szabadság nagyon rövid, főleg az első gyermek esetében, mert akkor az anyuka még azt sem tudja, mi vár rá, nincs benne rutin, és el sem tudja képzelni, hogyan fog megválni a tizenegy hónapos babájától. A harmadik gyermeke után két évet volt otthon, ezt az időt viszont már hosszúnak érezte, már ment volna felnőttközösségbe, szívesen visszatért volna a munkahelyére. Azt is elmondta, mindhárom szülési szabadsága alatt dolgozott, de kizárólag otthonról, amit egyébként nagyon megterhelőnek tartott, kisgyerekek mellett dolgozni ugyanis nagyon nehéz. Anett szerint a másfél éves szabadság optimális lenne, de persze ezt embere válogatja, és azt sem tartja gondnak, ha egy anyuka egyáltalán nem akar visszamenni dolgozni a gyermeke születése után.

A harmadik gyermeke megérkezésével módja volt arra, hogy heti négy napot dolgozzon, ami lehetővé tette, hogy több időt töltsön a gyerekeivel, de már munkát is tudott végezni. Mint mondja, fontos, hogy a munkahelyek családbarát módon álljanak az alkalmazottaikhoz, és ezzel biztonságot nyújtsanak nekik. Anett szerint a nőknek alapjában nem az a céljuk, hogy visszaéljenek az anyaságukkal, és a gyerekeikre hivatkozva ne dolgozzanak, de biztonságérzetet ad, ha számíthatnak arra, hogy a munkaadó megértő lesz, és például nem nézi ferde szemmel, ha az anyuka otthon akar maradni, amikor beteg a gyerek.

 

Az apukákról se feledkezzünk meg

Nem túl gyakori, ám Szerbiában is lehetőség van arra, hogy a gyermekgondozási szabadságot ne az anyuka, hanem az apuka vegye ki. Ez lehetőséget teremt a családoknak arra, hogy az anyuka hamarabb visszamenjen a közösségbe, illetve arra is, hogy az apuka nagyobb szerepet vállalhasson kisbabája életében. Így tett Loboda Árpád, a Pannon Televízió főszerkesztő-helyettese is, aki feleségével úgy állapodott meg, hogy három hónap után „szerepet cserélnek”, és apaként ő marad otthon a kislányukkal, míg az anyuka visszatérhet a munkahelyére. Árpádnak — ahogy meséli — az otthon töltött nyolc hónap élete legszebb időszaka volt.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy családjuk kapott néhány előítéletes megjegyzést, ezekkel azonban igyekeztek nem foglalkozni. Egy apuka ugyanúgy el tudja látni a kisbaba körüli feladatokat, mint egy anyuka, még ha „hátrányból” is indul, hiszen nem ő hordozta kilenc hónapig a szíve alatt.

Árpád szerint nem lenne rossz bevezetni azt a külföldi gyakorlatot, amely lehetővé teszi, hogy közvetlenül a szülés után néhány hétig mind az anyuka, mind az apuka otthon lehessen a kisbabával.

 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..