Aleksandar Vučić több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a választás kiírása nem politikai ellenfelekhez vagy egyéni érdekekhez igazodik. Mint fogalmazott, „nem attól függ, ki mikor megy pancsolni”, hanem attól, hogy mikor a legjobb az ország számára. Hozzátette, hogy egyelőre minden lehetőség nyitott: nem zárja ki, hogy már júliusban lehet választás, de az sem elképzelhetetlen, hogy késő őszig, akár november végéig halasztják a voksolást.

Fotó: BETA/Milan Obradović

Az államfő azt is kijelentette, hogy a politikai erőviszonyok alakulása bizonytalan, és nem tartja kizártnak, hogy egyes ellenzéki szereplők nagy eséllyel indulnak majd. Külön kitért arra a – szerinte egyre gyakrabban emlegetett – lehetőségre, hogy egyes ismert közéleti szereplők, például egyetemi vezetők vagy a sportéletből ismert személyiségek is politikai szerepet vállalhatnak, és akár jelentős támogatottságot is szerezhetnek.

A hatalom érvelése szerint a választás időpontját a gazdasági stabilitás, a nemzetközi helyzet és az ország működőképessége határozza meg. Aleksandar Vučić hangsúlyozta, hogy a felelős döntés meghozatalához minden körülményt mérlegelni kell, és szerinte nem lenne helyes pusztán politikai érdekek alapján időzíteni a választást.

Ezzel szemben az ellenzék teljesen másként látja a helyzetet. Dragan Đilas szerint például a hatalom már konkrét dátumban gondolkodik, és nem véletlen, hogy a július 12-ei időpont került szóba. Véleménye szerint egy nyári választás jelentősen csökkentené a részvételt, mivel sok állampolgár szabadságon van, illetve külföldön tartózkodik, így több százezer választópolgár nem tudna szavazni. Đilas úgy fogalmazott, hogy a választás időzítésével a hatalom közvetlenül befolyásolhatja a végeredményt, ezért szerinte a dátum kérdése nem technikai, hanem politikai jelentőségű. Hangsúlyozta, hogy a részvételi arány kulcsszerepet tölt be, és minden olyan döntés, amely ezt mesterségesen csökkenti, torzíthatja a demokratikus folyamatot.

A választási részvétel kulcsfontosságú tényező lehet a szerbiai politikai erőviszonyok alakulásában: ha több mint 4,18 millió választó járul az urnákhoz, a jelenlegi hatalom elveszítheti pozícióját – hangsúlyozta Zoran Gavrilović. A Társadalmi Kutatások Irodája (BIRODI) ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: számításai szerint a Szerb Haladó Párt jelenlegi támogatottságának felső határa mintegy 1,865 millió, ez körülbelül 46 százalékos eredménynek felel meg. Ebből szerinte az következik, hogy magasabb részvétel esetén az ellenzék és az új politikai szereplők mozgósíthatják azokat a bizonytalan vagy korábban passzív szavazókat, akik eldönthetik a választás kimenetelét.

A szakértő szerint a választási részvétel növekedése már most érzékelhető tendencia. Egy közvélemény-kutatásra hivatkozva elmondta: a részvételi arány akár 63 százalék is lehetne, meghaladva a korábbi évek adatait, de 70 százalékig is emelkedhet. Ez arra utal, hogy nő az állampolgárok politikai érdeklődése.

A BIRODI vezetője arra is emlékeztetett, hogy a korábbi választásokon jellemzően alacsonyabb részvétel esetén aratott győzelmet az SNS. Példaként említette, hogy az elmúlt években a részvételi arány többnyire 50 és 60 százalék között mozgott, ami szerinte hozzájárult a kormánypárt sikereihez.

A politikai elemzők szerint a jelenlegi nyilatkozatok arra utalnak, hogy a hatalom tudatosan nyitva hagyja a lehetőségeket, miközben folyamatosan méri a közvélemény alakulását. Egyes értelmezések szerint a választás időpontjának lebegtetése stratégiai eszköz lehet, mely bizonytalanságban tartja az ellenzéket és megnehezíti a tervezést.

Mindeközben a szerbiai politikai színtéren már megkezdődött a mozgósítás. A pártok készülnek egy esetleges gyors választási kampányra, miközben a közvélemény figyelme egyre inkább a lehetséges dátumokra és az indulók körére irányul.