Az Írország elleni novemberi kudarc és a vb-pótselejtezőről való lemaradás ellenére több mint 50 000-en látogattak ki a Puskás Arénába, a Magyarország–Szlovénia és a Magyarország–Görögország válogatott labdarúgó-mérkőzésekre. Sokunkban felsejlett 2003 novembere, amikor a lettországi vereség után az Üllői úton mindössze 457-en tekintették meg a vendégsikerrel végződött magyar–észt összecsapást. Kételyeink viszont alaptalannak bizonyultak, mert az idő kereke nem fordulhat vissza, és többé nem ismétlődhet meg a 2010 előtti időszak, amikor a sport nem tartozott a kiemelt állami prioritások közé, így pénzelése és a fejlesztések mértéke meglehetősen korlátozott volt. Számos sportlétesítmény felújításra szorult, mint például a Puskás Ferenc Stadion, melynek egyes részeit már megközelíteni sem lehetett a 2000-es évek elején.
2010, a nemzeti kormány győzelme után a sport jelentős fejlődésen ment keresztül. Az állami szerepvállalás nőtt, az infrastruktúra megújult, és a sport nem csupán szabadidős tevékenységként, hanem kiemelt nemzetstratégiai ágazatként jelent meg. Az átfogó fejlesztési programok egyike a társaságiadó-kedvezményen alapuló támogatási rendszer, a TAO bevezetése volt, mely jelentős forrásokat eredményezett főként a látványsportok számára. Az állami támogatás növekedése lehetővé tette az elavult sportlétesítmények felújítását és újak létrehozását. Modern stadionok, sportcsarnokok, uszodák épültek, a Népstadiont a Puskás Aréna váltotta fel, melyben május 30-án Bajnokok Ligája-döntőt rendeznek, a vizes sportágak pedig a Duna Arénában leltek új otthonra, mely két világbajnokságnak volt a házigazdája. A határon túl is új stadionok épültek, illetve újultak meg, mint például Dunaszerdahelyen a MOL Aréna, Sepsiszentgyörgyön a Sepsi Duna Aréna vagy Topolyán a TSC Aréna.
Az utánpótlás-nevelés 2010 után egyre szervezettebbé vált, több akadémia létesült, mely intézményekből több válogatott sportoló is kikerült. Az iskolákban bevezették a mindennapos testnevelést, a szabadidős sportesemények pedig rohamosan szaporodtak, melyek az egészséges életmód kialakításában töltenek be fontos szerepet. Magyarország az elmúlt években több rangos nemzetközi sporteseménynek adott otthont, melyek hozzájárultak az ország hírnevének növeléséhez és a sportturizmus fejlődéséhez.
A sportban elért sikerek és fejlesztések azt mutatják, hogy a több mint egy évtizeddel ezelőtt megkezdett munka folytatása a garancia arra, hogy Magyarország és az egyetemes magyar nemzet tovább fejlődik és hírneve erősödik. Ehhez április 12-én mi is hozzájárulhatunk.
