A szerbiai parlament elfogadta a pristinai intézményekkel 2022. szeptember 1-je és 2023. január 15-e között folytatott tárgyalásokról szóló jelentést.

A dokumentumot maga Aleksandar Vučić köztársasági elnök ismertette, aki felvezette, milyen buktatók nehezítették Szerbia és Koszovó kapcsolatát az utóbbi 600 évben, majd elmondta, hogy a világpolitika, egészen pontosan az ukrajnai háború most olyan helyzetet teremtett, amelyet Koszovó is ki akar használni, és szeretné, ha Szerbia ellentétbe kerülne a NATO-val, illetve a világ többi részével. Az elnök ezzel indokolta azt, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt az incidensek száma Észak-Koszovóban, helyi szerbeket támadtak meg, kitalálták, hogy a rendszámtáblák miatt büntetéseket vessenek ki, illetve egyre hangosabban beszél Albin Kurti koszovói miniszterelnök arról, hogy nem akarja megalakítani a Koszovói Szerb Községek Közösségét.

Fotó: FoNet/AP

Az államfő rámutatott, hogy Szerbia nehéz helyzetben van, mert egyrészt szeretné megóvni a koszovói szerbeket, másrészt viszont elkerülné, hogy a nemzetközi közösség megbüntesse, vagyis minden oldalról meg kell védeni a nemzeti érdekeket.

Aleksandar Vučić nem hozta nyilvánosságra az úgynevezett francia—német javaslat pontos szövegét, az ugyanis bizalmas és titkos, ám elmondta, hogy a dokumentum negyedik pontja lesz a legfájdalmasabb Szerbia számára, az ugyanis arról szól, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi intézményekbe. Vagyis Koszovó beléphet majd az Egyesült Nemzetek Szervezetébe (ENSZ), az Európai Unióba és akár az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO) is.

A köztársasági elnök a Szerbia előtt álló időszakra vonatkozó tízpontos tervét is ismertette. Eszerint a legfontosabb továbbra is megőrizni az ország békéjét és stabilitását, de követelni kell a Koszovói Szerb Községek Közösségének a felállítását, illetve szavatolni a Koszovón élő szerbek biztonságát. Ezzel összefüggésben az államnak továbbra is támogatnia kell a koszovói szerb kisebbséget, hogy jobbak legyenek az életfeltételei. Ötödik pontként az államfő arról beszélt, hogy Szerbiának mindenképp folytatnia kell a tárgyalásokat a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezéséről, illetve azokról a megoldási javaslatokról, amelyek Szerbiára nézve a legrosszabb forgatókönyveket tartalmazzák. Szerbiának meg kell őriznie katonai semlegességét, valamint azt a jogát, hogy önállóan és szabadon dönthessen az országot érintő kérdésekről, és ezekbe ne szólhasson bele sem Washington, sem Brüsszel, sem Moszkva. Ugyanilyen fontos, hogy Szerbia az európai úton maradjon, mert csak így fejlődhet az ország, növekedhetnek a fizetések és a nyugdíjak, és csak így élhet békésen egy olyan állam, amelyet NATO-tagok vesznek körül. Aleksandar Vučić arra is kitért, hogy a jövőben jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani az egészségügy, az energiaügy, a hadügy és az élelmiszeripar területén, hogy Szerbia minden szempontból biztosítva legyen, és a külföldi beruházásokért vívott harcot is folytatni kell. Mindezeket megkoronázandó létezik a Szerbia 2025 nevű terv, melyben az országot érintő fejlesztések szerepelnek, illetve az az elképzelés is, hogy 2025-re például az átlagbér elérje az 1000 eurót.

A parlamenti ülés egyébként nem volt zökkenőmentes, az ellenzék fütyüléssel, bekiabálással és egy pillanatban agresszív fellépéssel akadályozta a törvényhozás munkáját, ám az elnök felé tartó képviselőket a Szerb Haladó Párt tagjai, illetve a biztonsági őrök leállították. A lökdösődés nem fajult verekedéssé, ám maga a jelenség méltatlan egy ország törvényhozásához, ilyen jeleneteket még a balkáni országok esetében is ritkán látni.

Fotó: Tanjug