A katáng csinos, égszínkék virága csak a nap bizonyos erősségére nyílik ki, napkeltekor tárja szét fészkének nyelves virágait, melyek déltájban már össze is csukódnak. Gyakran ültették a növényt úgynevezett virágórába, mivel virágát meghatározott időben nyitja és csukja. Egy angol népmese szerint a katángkóró virágai azért olyan gyönyörű kékek, mert egy hajóra szállt és soha vissza nem térő kedvese után síró leányka szemei őrződtek meg bennük.

A mezei katáng (katángkóró) gyökerét és zsenge leveleit már régóta ételként fogyasztották. A régi magyar konyha salátának használta fel nyár elején. Petrezselyemhez hasonlatos, hosszú karógyökerét megtisztították, meleg vízben megfonnyasztották, hosszában vékony szálakra vágták, majd sóval, ecettel, olajjal, néha mézzel ízesítették.

A régi kattankóró annyira népszerű zöldségféle volt, hogy télire is eltették. A föld közé ágyazott gyökérkupacokból kinövő friss hajtást fogyasztották salátaként, így egész télen friss zöldségük volt. A katáng egyetlen töve hatezer jól csírázó magot terem. Nem díszkerti növény, de hosszan tartó virágzásával szép dísze a domboldalaknak.

A kávépótló cikóriát a XVII. században kezdték nemesíteni a mezei katángból. A gyökér szárításával, pörkölésével, őrlésével készül a cikóriakávé. Magyarországon az 1950-es évekig mintegy 3000 hektáron vetették. Kávékatáng neve is erre utal. Magyarországon készítőjéről Frank kávénak nevezték el. Ebben azonban a kávé alkaloidjából, a koffeinből semmi sincs, legfeljebb keserű íze emlékeztet valamennyire a pörkölt kávéra, és tápértéke vitathatatlan. Újabban erjesztik, és szeszt főznek belőle, megpörkölt gyökerével sört festenek néhol.

Már az ókorban is általános volt a gyökér és a levelek fogyasztása, mert gyógyhatást tulajdonítottak nekik. Plinius is utalt arra, hogy hasznos máj-, vese-, gyomor- és hólyagbántalmak ellen. Hazai füveskönyveink szerzői szintén megírták gyógyászati alkalmazását.

Beythe András 1595-ben megjelent Fivesköny című művében olvashatjuk:

„Természeti: Az erdei és mezei cikoria hidegitő és szárasztó. Az kerti hidegitő, de igen nedves, mind az kettő szorító.

Hasznai: Ha megfőzől akármelyik cikoriából egy marokkal borban, az sárt, minden enyves nyálat ki viszön alól az emberbül. Ha az magvát megtöröd és megiszod borban, hideglelésről jó. Az kiben vizikórság vagyon jó az cikoriának levelét és gyökerét főzni és melegön meginnia, az májat és vesét tisztítják. Ha pedig vizét veszöd igen hasznos innia a gyújtovány hideg ellen. Az leveleit, szárait és virágit kelésre és dagadásra igen jó kötni. Használ köszvényös embörnek is. Fejfájásról is jó. Az gyermököknek hasát meggyógyítja ha megdagadott. Az vize jó kelésre és sebre: minden féle dagadást vele mosni igen használ. Pokolvar és kelevény ellen jó az vize, ha véle mosod és kötöd. Akinek homályos szöme vagyon, annak is igen hasznos, mert az szömnek dagadását meggyógyítja és világosítja az szömöt. Az mezei cikoria megoltja a Szent Antal tűzét, az gyomrot erősíti ha ecötben eszöd, igen jó az gyomorra kötni. Az ki lidérczös és magva elfut, elesik, éljen mindennap Rutával együtt, meggyógyítja. Bujaságot megolt, csak élj vele.”

Lippay János PosoniKert (1664) című művében ezt írta: „Két féle a Katánkóró vagy Cikória. Egyik vad, a másik kerti. Az íze mind levelének, mind gyökerének keserű. Kiásása a Cikórianak Sz. Mihály nap után jó száraz üdőben légyen, minek előtte meg-fadgyon a föld. A cikória igen hasznos azoknak, akik sárga betegséggel terheltettek, és akiknek hév májok és tüdőjök vagyon, ha megfőzik és azt isszák, főképpen kikeletkor. Cicoriábúl faczart levet, ha ki két nap éhomra issza, meg-csillapíttya a vér pökést. Ha Cikoriát meg-törik, és az bal oldalára köti ember, el vészi az szívnek fájdalmát. Azt írják némelyek az vad katánkóró felől, hogyha az asszony emberek gyakran isszák a levét, meg-szépül és tisztúl az ábrázatjuk tűle.”

Diószegi Sámuel Orvosi füvész könyve (1812) ajánlása szerint: „A mezei Katáng gyökere, levele sokkal keserűbb, mint amelyeket kertekben termesztenek, viszont orvosi erőre nézve hathatósabb is ennél. Ez is erősítő, hívesítő, felolvasztó, élesztő mint a Pitypang, és kivált az igen érzékeny aszszony személyeknek hasznos orvosság sokféle elgyengítő nyavajákban, p.o. a' napos hideglelések után származott sárgaságban, a belső részeknek, lépnek, májnak dugulásaiban, melankóliában s.a.t. sőt a makats napos hideglelésekben is, melyek a Khinának engedni nem akarnak. E végre kell inni a gyökerének húslével főtt vizét.”

A bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi szerint: „A mezei katángot vad cikóriaként is ismerjük mint nagyon hasznos növényt. A gyökerét és két arasznál nem hosszabb felső részét a tűlevelekkel együtt szedjük. Ez az egyik olyan növény, amelyet főzéssel kell elkészíteni — a szárleveles részt is, mert a kórószerű növénynek alig van levele, és a szárból csak főzéssel oldódnak ki a hatóanyagok. A katángkóró májat, vesét, lépet tisztít, az epehólyag tökéletes kiürülését segíti elő, leválasztja a vizet, étvágygerjesztő, sárgaság ellen jó hatású. Amit még egyetlen könyvben sem olvastam, a katáng elősegíti a bélműködést, nem engedi, hogy az elfogyasztott étel mind felszívódjon és lerakódjon a szervezetünkben. Ebből eredően a fogyasztóteák egyik alkotóeleme. A máj és epehólyag működésének elősegítésére kúraszerűen alkalmazzuk. Egy hétig minden reggel éhgyomorra igyunk meg egy csésze teát belőle. A második héten már csak minden második reggel, a harmadik héten már csak kétszer, azaz háromnaponként igyunk belőle reggel egy csészével. A teát főzéssel készítjük úgy, hogy egy teáskanál füvet vagy gyökeret egy percig főzzük. Ezt a kúrát egy évben kétszer elegendő elvégezni, de közben is kell inni egy-egy csésze teát belőle.

Lélektani hatása: A jóindulat, a szeretet, az érzelmi tisztaság megnyilvánulásának növénye, a tisztító tüzet hozza az ember lelkébe. A közönséges vágyakban megjelenő erőt segít nemesebb állagúbbá alakítani, így az ideák világa felé emelni. Csökkenti az érzelmi túlterheltséget, szennyezettséget, elhajtja a melankóliát fenntartó lelki terheket, így fokozza a létvágyat, az életkedvet, szünteti az elmocsarasodott létállapotokat.”

A gyógynövények csodálatosak! Maradjunk egészségesek!