Öt évvel ezelőtt, frissen kinevezett főszerkesztőként, ezekkel a szavakkal kezdtem a heti jegyzetemet. És most sem mondhatok mást, amikor leköszönök erről a tisztségről. Hiszen továbbra is megtiszteltetésnek érzem, hogy a nagy múltú, lassan 80 éves Hét Nap és egy kiváló szerkesztőségi csapat élén állhattam, ha csak öt évre is. Ráadásul első — de remélem, nem utolsó — női főszerkesztőként.
Fél évtizednyi hatalmas felelősség, de egyúttal csodálatos lehetőség is. Pedig nem volt könnyű időszak. A kinevezésem idején tombolt a világjárvány, ami hosszú hónapokra meghatározta nemcsak az életünket, hanem a munkavégzésünket is. Összeszámolhattam volna, az elmúlt öt évben hányszor járultunk az urnákhoz, de felesleges, hiszen mindenki tudja, Szerbiában sokkal gyakrabban vannak választások, mint más országokban. Voltak előre hozott és „rendes” szerbiai parlamenti, tartományi és önkormányzati választások, voksoltunk az elnökre, az MNT új tagjaira, a kettős állampolgárok részt vettek a magyarországi parlamenti és az EP-választáson. Lezajlott a népszámlálás, a migránsválság, történtek tragédiák, hónapokon át tartó tüntetések, a vajdasági magyar közösség száma sajnos az örökre eltávozó értékes embereinkkel is csökkent. A világban háborúk törtek ki, természeti katasztrófák súlyosbították a mindennapokat.
Természetesen voltak ünnepeink, örömteli közösségi összejöveteleink is, de úgy érzem, annak a bizonyos mérlegnek a tányérjai nem egyformán billentek, a széppel megrakott könnyebbnek találtatott.
A Hét Nap fennállásának 75. évfordulóján örömmel vettük át a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat és a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének Médiadíját. Könyveket jelentettünk meg: Perisity Irma Sorsok, emberek, Orosz Ibolya Batyubontás, Dudás Károly Magyar utak című kötetét, az Egy falat Vajdaság gasztrokönyvünket, dr. Mészáros Zoltán Villanások című összeállítását, Németh Ferenc művelődéstörténeti kutatásait A múlt, mely rég elmúlt címmel, Szalai Attila Fricska-galériáját, felvállaltuk a két Juhász-könyv kiadását. Érdekes különkiadványokkal is kedveskedtünk az olvasóknak, mint a Vajdaság kincsei, az Úton — itthon, Különleges gyűjtemények. Elindultak a podcastjaink… És még sorolhatnám.
Vörösmarty Mihályt idézve azt is mondhatnám, hogy „jó mulatság, férfi munka volt!”, de inkább úgy fogalmaznék, hogy embert próbáló feladat. És talán nem tűnök szerénytelennek, ha azt állítom, kiálltam a próbát. Kedves Olvasók, remélem, Önök is így gondolják!
