home 2024. március 04., Kázmér napja
Online előfizetés
Megnyílt a Magyar Nemzeti Galéria Picasso-kiállítása
MTI
2016.04.22.
LXXI. évf. 16. szám
Megnyílt a Magyar Nemzeti Galéria Picasso-kiállítása

Pablo Picasso több mint száz műalkotását, festményét, rajzait és szobrászati remekműveit tárja a széles közönség elé, egyben a spanyol művész életművének minden korszakába betekintést nyújt a budapesti Magyar Nemzeti Galéria Picasso-kiállítása — mondta a csütörtöki megnyitón a kultúráért felelős államtitkár.

A Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös programként megvalósuló, péntektől látogatható tárlatról szólva Hoppál Péter elmondta: a Picasso — Alakváltozások, 1895-1972 című kiállítás vezéreleme az emberi alak megformálása, a figurális ábrázolás változásai, felölelve a művész hét évtizedes alkotói munkásságát.

Nagy tisztesség a magyar kulturális élet számára, hogy a Magyar Nemzeti Galéria és a párizsi Musée national Picasso együttműködésében megvalósuló kiállításon több mint húsz év után újra bemutathatjuk Pablo Picasso korszakos jelentőségű munkásságát — hangsúlyozta a Nemzeti Galériában 1993-ban megrendezett, Picasso festészetét nagyobb volumenben bemutató tárlatra utalva az államtitkár.

Picassót a 20. század legnagyobb hatású festőművészének nevezte, aki a kezdeti időkben sok fejtörést okozhatott kortársainak, a vásznain megelevenedő forradalmi ábrázolásmóddal megdöbbentette közönségét.
Kiemelte: Picasso azt vallotta, hogy ami egyszer már volt, az nem megismételhető, amire megoldás született, az lezárult, többé nem releváns.

„A 20. század kezdetén elérkeztünk a nyugati kultúra történetének egyik kulminációs pontjához, ahonnan a mélybe tekintve egyben elkezdődött annak lejtmenete is” — fogalmazott Hoppál Péter, hozzátéve: ez volt az a pillanat, amikor minden tetőzött, a nagy világégések előtt egy pillanatig még fennállt az úgynevezett e világi harmónia.


Picasso száz alkotása július 31-éig látható a Magyar Nemzeti Galériában (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

E korszak útkereső óriásai, köztük Picasso, „tisztában voltak azzal, hogy a nyugati kultúra kimerült, elapadtak évezredes gyökereit tápláló forrásai” — vélekedett az államtitkár.

Mint mondta, Picasso főszereplőjévé vált a minden korábbinál radikálisabb ízlésváltásnak, majd többnyire vezéralakja lett a század további nagy művészeti fordulatainak, formálója az újabb és újabb tendenciáknak. Kísérletező szelleme állandóan egy lépéssel előbbre tekintett a kortársaknál. Ugyanakkor éppen az ő művészete igazolja leginkább, hogy az univerzális látótér nem jelenti a gyökerektől való elszakadást — jegyezte meg.

Laurent Le Bon, a párizsi Musée national Picasso igazgatója a megnyitón kiemelte: a kiállítás apró építőkockája annak az európai kultúrának, amelyet közösen építünk. Ezek a művek el kell jussanak Európa minden szegletébe — hangsúlyozta.

Emlékeztetett arra, hogy a kiállítás egy kulturális kaland, 18 hónapnyi munkáról van szó, amelynek különböző fázisaiban több tucatnyian vettek részt, óriási mennyiségű energiát fektetve a kiállítás létrehozásába.

A bemutatott művek többsége a Musée national Picasso gyűjteményéből érkezett, de a tárlat megrendezéséhez kiemelkedő remekművek kölcsönzésével járult hozzá a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a bázeli Beyeler-gyűjtemény, a berni Kunstmuseum, a moszkvai Puskin Múzeum és a stuttgarti Staatsgalerie is.

Emilie Bouvard, a párizsi Musée national Picasso művészettörténésze, a tárlat kurátora elmondta, hogy a kiállítás egyszerű alapgondolatból indul ki: száz művet — ha lehet minden alkotói évből legalább egyet — vonultat fel, és középpontjában kizárólag az emberi alakok állnak.

Mint hozzátette, a csendéleteket leszámítva Picasso fő témája az emberi test volt, és ennek átalakulása jelentette munkájuk során a vezérfonalat. A kiállítás megpróbálja időbe ágyazottságában bemutatni az alkotói eljárást, és rávilágít azokra a kihívásokra, amelyeket Picasso időről időre kitűzött maga elé — mondta.

Hozzátette: nem akarták Picasso életét biográfiai értelemben véve túlságosan előtérbe állítani, hanem azt az utat akarták nyomon követni, amelyet e dinamikus alkotóművész bejárt.

Mint mondta, az afrikai maszkok, a gyermekrajzok vagy az őskorból ránk maradt művek nyomán Picasso azt a nyelvet kereste, amelyen a testről tud beszélni. Az életművében megfigyelhető visszatérő elemek arról tanúskodnak, hogy Picasso egy nyelvi mód kidolgozására törekedett.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum — Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója kiemelte, hogy Picasso 65 éves volt, a legnagyobb és legünnepeltebb mester valamennyi kortársa közül, amikor azt mondta: tizenkét évesen úgy rajzoltam, mint Raffaello, de egy egész élet kellett ahhoz, hogy megtanuljak úgy rajzolni, mint egy gyerek.

Kiemelte: Picasso soha nem volt más mint egy gyerek, aki számára a világ azért van, hogy értelmezze és újraértelmezze. Minden, ami keze ügyébe került, tárgya lett az alkotásnak, és a keze által művészet lett minden.

A főigazgató elmondta: a Picasso-tárlattal egyszerre egy különleges, Perspektívák — művészet és etnográfia című kísérő kiállítás is megnyílik, amely a Picassóra oly jelentős hatást gyakorló törzsi művészeteket mutatja be a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményére alapozva. A tárlat Frazon Zsófia és Wilhelm Gábor kurátor gondozásában jött létre.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..