A magyarkanizsai önkormányzat területén a Tisza 27 km hosszan folyik. A tizenöt évvel ezelőtti ciánszennyezést — a természet megújulási képességének hála — kiheverte a folyó.

— A mezőgazdasági földterületekről a folyóba jutó méreganyagok, különösen ilyenkor, amikor magas szinten van a talajvíz, sokkal veszélyesebbek — mondta Kanyó Zsuzsanna nyugalmazott biológus. — A termelők rengeteg herbicidet használnak, mely nemcsak a mikroorganizmusokat pusztítja el, hanem az állatokra is végzetes lehet. Biológiai szempontból a folyó jelenlegi állapota elfogadható. Valószínűleg vegyileg is tisztább, mivel a környéken lévő ipari telepek nemigen működnek. A víz jóval kevesebb műanyag flakont sodor. Nem hiszem, hogy az emberek környezetvédelmi öntudata változott volna, inkább arról lehet szó, hogy egy ideje a flakonokat pénzzé lehet tenni.

A folyó növényvilága nagyon gazdag: fűzfa, nyárfa, szilfa él a parton, a néhai eperfasorból nem sok maradt, ahogyan a korábbi úgynevezett dzsungelgyümölcsösből sem, melyben szilva, körte, alma és dió is termett. Az állatvilágot őzek, nyulak, fácánok, teknősök, gyíkok, békák, cickányok, halak és különféle madarak (pl. rétisas, fekete gólya) képviselik.

— Meg kell őrizni a természetet! Nem tudjuk, mit tartogat az éghajlatváltozás. A rét jelenleg — a magas talajvíz következtében — víz alatt van. Ha ez több éven át megismétlődik, lehet, hogy vissza kell adnunk a térséget a természetnek, és a vadászatra, turizmusra kell összpontosítanunk ezen a területen — mondta Zsuzsanna.

Halfajták tűntek el

Tóth András, a magyarkanizsai Testvériség Horgászegyesület elnöke imádja a folyót. Amikor azonban a Tisza állapotáról érdeklődöm, tekintete elkomorul.

— A Tisza élővilágát tönkretették. Még emlékszünk, hogyan festett a folyó harminc évvel ezelőtt, és milyen állapotban van most. A helyzet egyre rosszabb. A folyóban valamikor nagyon sok halfajta élt. Immár némelyik teljesen kiveszett, mások állandó védelem alatt állnak, de azt senki sem ellenőrzi, hogy a rájuk vonatkozó halászati tilalmat betartják-e. Az orvhalászat is gondot okoz. Korábban a szegény emberek saját részre fogtak néhány kiló halat, manapság azonban olyan emberek foglalkoznak orvhalászattal, akik erre nincsenek rászorulva, és tonnaszámra fogják ki a halat a folyóból. A halállomány megtizedelődött. Az emberek gyakran sem a méretre, sem a mennyiségre vonatkozó korlátozást nem tartják be. A határtól a zentai hídig egyetlen halőr teljesít szolgálatot. Ekkora területet egy ember nem tud ellenőrizni — mondta Tóth.

A Tisza magyarkanizsai részén a legtöbben harcsára, amurra, pontyra, süllőre és keszegfélékre horgásznak, a kecsege majdnem, a kóc pedig teljesen eltűnt a vízből. Tóth szerint halasítani kellene, ami a Vajdasági Horgászszövetség hatáskörébe tartozik.

Új távlatok nyílhatnak

A Tisza több szempontból meghatározza a település arculatát. Az idegenforgalmi szempontok közé sorolható a tiszavirágzás (kérészek rajzása), sporthorgászat, vízi sportok, vízi túrák, kirándulások. Meghatározó még a Tisza-parti kemping, a strand és az üdülőtelep, gazdasági szempontból pedig fontos, hogy a Tisza nemzetközi folyóvá minősült vissza, ami serkenteni fogja a vízen való teher– és utasszállítást. A hajóforgalom fellendülésével lehetőség nyílik a kikötők kiépítésére, bővítésére, korszerűsítésére, illetve a vendéglátóipar, elsősorban az éttermek és a szálláshelyek további fejlesztésére. Az idén egy IPA-projektumnak köszönhetően a folyami határátkelő közvetlen közelében egy új kikötő fog épülni.

— A folyó felső szakaszáról és a mellékfolyóiból időszakosan érkező flakonok és egyéb hulladék ellenére a Tisza tisztának mondható — hála a korszerű szegedi szennyvíztisztítónak. Településünk szerencsés, hiszen a felettünk húzódó szakaszon nincs semmilyen szennyező forrás. A nyári idényben biztonságosan lehetett fürdeni, amit az időszakos vízmintaelemzés is alátámasztott — emelte ki Berec Sándor, a magyarkanizsai önkormányzat környezetvédelmi tanácsosa.

A Tartományi Városrendezési, Építésügyi és Környezetvédelmi Titkárság javasolta a Felső-Tisza Mente Holtágai Természeti Park területének levédését.

— A természetvédelmi szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a veszélyeztetett állományt (pl. összeírják és feltérképezik a madárfészkeket és a ritka növényeket). A természetvédelmi park kezelője a saját szakemberei és az őrszolgálata segítségével követi, felügyeli, és lejegyzi az eseményeket, valamint útbaigazítja, segíti az idelátogatókat. Az illetékesek figyelik a populációk alakulását, megakadályozzák a nem kívánt élőlények elszaporodását, és együttműködnek a különféle egyesületekkel. A természetvédelmi státusz célja, hogy megőrizzék a fennmaradt területeket, melyek számos kihalófélben lévő növény- és állatfajnak nyújtanak menedéket. Környezetünk megóvása érdekében ismerkedjünk meg az élővilággal, a természet értékeivel. Ami az együttélést illeti, a felelősség nem az állatvilágé, hanem az emberé, hiszen csak ő tudja létrehozni vagy megváltoztatni az együttélés szabályait. A környezetvédelem megóvása érdekében a legerősebb fegyver az önkormányzat kezében van: különféle tervek, renk, stratégiák meghozatala, illetve a betartásuk felügyelete. Emellett szükséges bővíteni a szennyvíztisztítók kapacitását, valamint ki kell terjeszteni az egész község területére a szennyvíztisztítást — mondta Berec.

A Tisza Magyarkanizsa szívügye. Gazdasági és idegenforgalmi szempontból egyaránt kihasználható. A folyami hajóútban rejlő lehetőségek egyáltalán nincsenek kiaknázva, kedvező fejlemény azonban, hogy több mint húsz év után ismét jár hajó Szeged és Magyarkanizsa között.

— Turisztikai szempontból a legfontosabb szolgáltatás a sétahajózás, a horgászat, valamint a rendezvényszervezés. Fontos a sportturizmus is: strandröplabdára, -kézilabdára, homokfocira és -birkózásra alkalmas pályáink vannak, több nemzetközi szervezet jelezte, hogy szívesen rendezne nálunk rangos versenyeket. Az autóstáborhelyünknek is megvan a megfelelő tanúsítványa. Szándékaink szerint a turisztikai fejlesztéseket a szolgáltatók és a helyi lakosság bevonásával, a vendégek igényeivel összhangban, a fenntartható fejlődés szempontjai szerint kívánjuk sikerre vinni — mondta Koza Róbert, a magyarkanizsai Turisztikai Desztináció Menedzsment elnöke, mely szervezet rendes tagja a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetségnek, és egyik kezdeményezője a Kárpát-medencei Turisztikai Egyesület megalakításának.

Magyarkanizsa azok közé a kivételes települések közé tartozik, amelyeknek természeti kincse van. A Tisza több szempontból is a község fejlődésének egyik motorja lehet, de csak akkor, ha a helyiek és mindenki más, aki tehet érte, úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére. 

(A nyitókép Szabó Attila felvétele)