Az ülés egyik kiemelt napirendi pontja a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Forum alapítói okiratának módosítása. A változtatás hosszabb politikai egyeztetések után valósul meg, összhangban a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. Az új rendelkezés értelmében mindkét intézmény igazgatóbizottsága hat tagból áll majd. Egy tagot közvetlenül a Magyar Nemzeti Tanács nevez ki, négyet a Tartományi Kormány a tanács javaslata alapján, míg egy képviselő a dolgozók közül kerül ki — jelentette be Fremond Árpád.

Az ülés másik fontos napirendi pontja a három magyar médium, a Pannon RTV, a Magyar Szó és a Hét Nap vezetőinek kinevezése. A pályázatok augusztus 8-a és 23-a között voltak nyitva. A Pannon RTV esetében az igazgatói tisztségre Agárdi Gábor nyújtotta be pályázatát, aki eddig megbízott igazgatóként látta el a feladatot. A Magyar Szó főszerkesztői tisztségére Pesevszki Evelyn pályázott, míg a Hét Napnál László Edit az igazgatói, Kartali Róbert pedig a főszerkesztői pozícióra adta be pályázatát. Az MNT Tájékoztatási Bizottsága mindegyik jelöltet támogatta, a kinevezések az MNT ülésének jóváhagyása után, szeptember 22-én lépnek hatályba — ismertette az MNT elnöke.

Az ülés további részében az intézmények munkajelentései és munkatervei kerülnek napirendre. A képviselők megvitatják a szabadkai Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény beszámolóját, valamint több társalapított intézmény munkatervét is. Topolya és Magyarkanizsa községből is érkeznek majd intézményvezetők, akik beszámolókat tartanak, illetve ismertetik az előttük álló feladatokat és terveket — mondta Fremond, hozzátéve, hogy az ülésen számos oktatási téma is napirendre kerül. Ebbe beletartozik az intézményvezetők kinevezése, az iskolaprogramok és a diákotthonok ranglistáinak elfogadása, valamint a kis létszámú osztályok támogatása. Az utóbbi kérdéskör miatt szerepel kiemelkedően sok napirendi pont az ülésen, mivel több iskola nyújtott be kérelmet. A törvény előírása szerint legalább 15 tanuló szükséges egy osztály megnyitásához, számos helyen azonban ennél kevesebb gyerek jelentkezik. A Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség elmúlt években folytatott következetes politikai érdekképviseletének, a magyar kormány támogatásának, valamint annak köszönhetően, hogy a VMSZ-nek tisztségviselői vannak a szerb kormányban is, a gyakorlatban minden kérelmet sikerült elfogadni, így valamennyi magyar osztály megnyílhatott.

— Összességében nem lehet azt mondani, hogy a gyermekek létszáma drasztikusan csökkent volna, hiszen több mint 10 000 gyermek tanul elsőtől nyolcadik osztályig. Ezek a számok nem változnak jelentősen, ahogyan az elsősök száma sem. Most 1279 elsős kezdte meg a tanévet, a tavalyi évben 1313 volt, tehát 1,5–2 százalékkal több, két évvel ezelőtt pedig szintén 1280 körül alakult a számuk. Visszamenőleg, négy-öt-hat év távlatában is elmondható, hogy az elsősök száma mindig körülbelül 1300 fő körül mozog. El kell mondanom, hogy 73 olyan intézmény van, ahol magyarul is folyik oktatás. Egyetlen helyszínen szűnt meg a magyar nyelvű oktatás, mégpedig Fehértemplom községben, Udvarszálláson. Ott egy alsó tagozatos kisgyermek fejezte be tanulmányait, aki ezt követően szerb nyelven folytatja az iskolát. Gyakorlatilag tehát 73 intézményben továbbra is biztosított a magyar nyelvű oktatás.

Fremond hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Tanács folytatja programját, mely szerint az elsőtől a nyolcadik osztályig minden diák támogatásban részesül, így az idén is minden osztályban számíthatnak valamilyen ajándékra a gyerekek. Továbbá elmondta, hogy napirenden szerepel több kulturális intézmény intéző- és felügyelőbizottságának a kinevezése is. A testület emellett megerősíti a végrehajtó bizottság döntéseit, köztük a Vajdasági RTV internetes felülete fő- és felelős szerkesztőjének a megbízását.

Diplomahonosítási pályázat és felsőoktatási ösztöndíjak

Az MNT elnöke két további fontos témára is kitért. Az egyik a honosítási pályázat eredményeinek ismertetése volt. A 2025 márciusa és júniusa között meghirdetett pályázatra 62-en jelentkeztek sikeresen, számukra a diplomahonosítás költségeit visszatérítik. A program 2008 óta működik, kezdetben a Szekeres László Alapítvány bonyolította, majd 2015-től a Magyar Nemzeti Tanács vette át a feladatot. Az elmúlt másfél évtizedben csaknem 1500 személy honosította diplomáját, amihez a tanács mintegy 50 millió dinár támogatást nyújtott. Bár nem ismert, hogy minden érintett itthon telepedett-e le, az MNT hozzájárult ahhoz, hogy sokan hazatérjenek, és diplomájukkal Vajdaságban próbáljanak boldogulni. Az elnök jó hírként jelentette be, hogy a pályázat új köre is megnyílt. A felhívás december 19-éig lesz elérhető, tehát az eddigi gyakorlatnak megfelelően az idén is két szakaszban bonyolítják le, hogy az év során folyamatosan diplomát szerzők élhessenek a lehetőséggel.

Az MNT elnöke a felsőoktatási ösztöndíjak helyzetéről is beszélt. Felidézte, hogy a legutóbbi ülésen a tanács meghosszabbította a pályázati határidőt, mivel a 2024/25-ös tanév rendkívüli körülmények között zajlott, és sok hallgató önhibáján kívül nem tudott vizsgázni vagy igazolásokat beszerezni. Hangsúlyozta, hogy az ösztöndíjakat a fiatalok így is megkapták, de fontolgatják egy újabb határozat meghozatalát annak érdekében, hogy senki ne kerüljön hátrányba, ha át kellett iratkoznia, vagy évet kell ismételnie. Az egyedi kérelmeket eddig elnöki hatáskörben bírálták el, de ha a helyzet indokolja, novemberben átfogó döntés is születhet. Fremond kiemelte: a tanács célja, hogy minél több fiatalt itthon tartson, támogasson, és ösztöndíjhoz juttasson.