Tarics Péter: Magyar ezredforduló - Tizenöt év Almanachja, 1989-2004
Tarics Péter felvidéki magyar külpolitikai újságíró, közíró, pedagógus. Pályáját 1985-ben kezdte, s azóta megszakítás nélkül publikál a felvidéki, a magyarországi és időszakosan a nyugati magyar sajtóban. Az elmúlt két évtizedben több mint 2000 írása jelent meg. 1991-ben a Felvidéken megalapítja a Komáromi Lapok nevű regionális közéleti hetilapot, melynél négy éven át szerkesztőként, felelős szerkesztőként és médiareferensként működik. 1994-ben Révkomáromban megalapítja a Szinnyei József Könyv- és Lapkiadót, melynek 1999-ig főszerkesztőjeként, kiadásvezetőjeként és médiatanácsadójaként dolgozik. Számos könyv társszerzője, szerkesztője, lektora. A magyar dokumentációs irodalom egyik specialistája.
1989-től 1994-ig a Magyar Televízió Panoráma című műsorának riportere, főként erdélyi és felvidéki televíziós riportokat készít. Itt az MTV Külpolitikai Főszerkesztősége MAGYAROK és EZREDFORDULÓ című műsorának szerkesztőbizottsági tagja volt. Három éve a pozsonyi Pátria Rádió komáromi tudósítójaként működik, majd a rádió szerkesztő-riportere.
Eddig öt könyve jelent meg: ,,Kisebbségi vallomástöredékek" (Püski Kiadó, Budapest, 1992), ,,Magyarként a Felvidéken, 1918-1993” (Püski Kiadó, Budapest, 1994), ,,A komáromi magyar színház 45 éve” (Rákóczi Szövetség, Komárom-Budapest, 1998), ,,A magyar rovásírás és annak elsajátítási módja” (Rákóczi-Püski-Szinnyei, Komárom-Budapest, 1998), ,,MAGYAR EZREDFORDULÓ - Tizenöt év Almanachja, 1989-2004” (Pallas Antikvárium Kiadó, Gyöngyös-Budapest). Az elmúlt húsz évben több helytörténeti tanulmánya, illetve értekezése jelent meg a Felvidéken és Magyarországon.
Az elmúlt tizenöt évben számos előadást tartott Kárpát-medence-szerte a magyarság sorsáról és jövőjéről.
Jelenleg a budapesti Reform című képes heti hírmagazin külpolitikai tudósítója és médiatanácsadója, valamint a révkomáromi székhelyű NEMZETÜNK Újságíró és Szolgáltató Bt. ügyvezetője.
A legutóbbi könyv mindenekelőtt az 1989 és 2004 közötti magyar társadalmi és politikai gondolkodás történetét, sajátos jellegét tárgyalja és mutatja be a határon túli magyar krónikás újságíró személyes tapasztalatával.
A könyvben helyszíni riportokat olvashatunk a Magyarok III., IV. és V. Világtalálkozójáról (1992, 1996, 2000), az 1993-as szárszói találkozóról, a Magyarország, 2000 nevű konferenciáról. Szerepel a kötetben a Magyar Állandó Értekezlet rövid története. A legterjedelmesebb fejezet a kedvezménytörvény létrejöttének történeti, politikai, szakmai és filozófiai hétterével, kálváriájával, hatásával foglalkozik, és tartalmazza a kedvezménytörvény valamennyi módosítását, illetve a jogszabály teljes és hiteles, eredeti szövegét, valamint a módosításokat tartalmazó - egységes szerkezetbe foglalt - szövegét. A szerző behatóan foglalkozik a kettős állampolgárság dilemmáival, és felteszi a kérdést: Van-e gyógyír Trianonra?
Nem hiányzik a műből Magyarország EU-s csatlakozásának rövid története sem, és szakszerű értekezést ad, valamint hű képet fest a NATO-csatlakozás közjogi összefüggéseiről.
Nyilatkozik a könyvben Antall József, Orbán Viktor, Csoóri Sándor, Sütő András, Tőkés László, Püski Sándor, Pozsgay Imre, Páskándi Géza, Sára Sándor, Chrudinák Alajos, Habsburg Ottó és mások. Megszólal Duray Miklós, Markó Béla, Kasza József, Gáspár Tibor, Borbély Imre, Erdélyi Géza, Németh Zsolt, Dávid Ibolya, Pokorni Zoltán, Martonyi János, Szabó Tibor, Jókai Anna, Jankovics Marcell stb., és szót kap a Kárpát-medencei magyarság elmúlt 15 évének számos közéleti szereplője. Megismerhetjük a belgiumi lelkipásztor, Dobai Sándor atya, valamint B. Szabó Péter svájci magyar közéleti személyiség véleményét a nyugati és az egyetemes magyarság sorskérdéseiről.
A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete által végzett kutatások rövid elemzéséből megismerhetjük önmagunkat: milyenek is vagyunk mi, a Kárpát-medencében élő magyarok. Külön fejezet szól a magyar értelmiség szerepéről: az értékteremtő határon túli magyarság lehetőségeiről a változó és egyesülő Európában, és külön fejezet tárgyalja - könyörtelen őszinteséggel - az 1989 utáni másfél magyar évtized történetét.
A mintegy 450 oldalas könyv műfajilag szabálytalan írásmű, hiszen szerepel benne kisebbségtudományi, politológiai és jogi értekezés, politikai előadás, interjú, tudósítás, helyszíni riport, politikai dokumentum, jogszabályszöveg, politikai kommentár, filozófiai eszmefuttatás. Mégis: szabályos keretek közé illesztve mindezt a szerző egységes képet ad az egyetemes magyarság ezredforduló környéki sorsáról, gondjairól, helyzetéről, saját maga és a világ számára megfogalmazott jövőképéről, a rendszerváltozást követő új magyar önépítésről, tudatos nemzetfejlődésről, nemzet(újra)egyesítésről.
Magyarságtükör az ezredfordulón. Lehetőségek, tények, kérdések, válaszok.
A kötet a Délvidéken beszerezhető a szabadkai Délvidéki 56-os Műhely irodájában vagy a 064/28-86-895-ös mobilszámon és a hegea8@freemail.hu e-mail címen.